Drasztikusan csökkentett keretszámok sokkolják az egyetemeket

Sokkolhatják a felsőoktatási intézményeket az év végi zárolások és a jövő évi hallgatói keretszámok a Népszabadság...

  • MTI
MTI Fotó: Marjai János
Sokkolhatják a felsőoktatási intézményeket az év végi zárolások és a jövő évi hallgatói keretszámok a Népszabadság szerint, a lap ezt a birtokába jutott jogszabálytervezetekre alapozza.

A lap pénteki számában megjelent írás szerint a felsőoktatási törvény módosítása - amelyben az „önfinanszírozó felsőoktatásnak” nevezett modellt fektették le – 27 milliárd forintot vonna ki a területről.

A rektorok a napokban veszik át azokat a leveleket, amelyeket a Magyar Államkincstár küldött ki az év végi zárolásokról. A lap úgy tudja, a humántárcánál 17 milliárd forintot zárolt a kormány, ebből hétmilliárdot a felsőoktatástól vonnak el. A fő vesztesek a kiemelt tudományegyetemek.

Egy október 25-én készült kormány-előterjesztés szerint az alap- és osztatlan képzésben, illetve a felsőfokú szakképzésben jövőre 31 340 helyet finanszírozna az állam. Csak az alapképzésben hétezer diákkal kevesebbet vennének fel.

A lap szerint nagy meglepetés, hogy a kormány által propagált területeken is drasztikus lenne a csökkentés: a természettudományos képzésben 4000-ről 2725-re, az orvosiban 3200-ról 2850-re, a műszakiakban 10 600-ról 8800-ra változna a keretszám. Az előterjesztésben a mesterképzési keretszámot a 2012. évi 19 600-ról 15 500-ra csökkentenék.

A lap megjegyzi, hogy az előterjesztők szerint is "kockázati tényező", hogy veszélybe kerülnek az EU 2020 célkitűzései, amelyek lényege a felsőfokú végzettséggel rendelkezők arányának 40 százalékra emelése a fiatalok között 2020-ra.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.