Drasztikusan csökkentett keretszámok sokkolják az egyetemeket

Sokkolhatják a felsőoktatási intézményeket az év végi zárolások és a jövő évi hallgatói keretszámok a Népszabadság...

  • MTI
MTI Fotó: Marjai János
Sokkolhatják a felsőoktatási intézményeket az év végi zárolások és a jövő évi hallgatói keretszámok a Népszabadság szerint, a lap ezt a birtokába jutott jogszabálytervezetekre alapozza.

A lap pénteki számában megjelent írás szerint a felsőoktatási törvény módosítása - amelyben az „önfinanszírozó felsőoktatásnak” nevezett modellt fektették le – 27 milliárd forintot vonna ki a területről.

A rektorok a napokban veszik át azokat a leveleket, amelyeket a Magyar Államkincstár küldött ki az év végi zárolásokról. A lap úgy tudja, a humántárcánál 17 milliárd forintot zárolt a kormány, ebből hétmilliárdot a felsőoktatástól vonnak el. A fő vesztesek a kiemelt tudományegyetemek.

Egy október 25-én készült kormány-előterjesztés szerint az alap- és osztatlan képzésben, illetve a felsőfokú szakképzésben jövőre 31 340 helyet finanszírozna az állam. Csak az alapképzésben hétezer diákkal kevesebbet vennének fel.

A lap szerint nagy meglepetés, hogy a kormány által propagált területeken is drasztikus lenne a csökkentés: a természettudományos képzésben 4000-ről 2725-re, az orvosiban 3200-ról 2850-re, a műszakiakban 10 600-ról 8800-ra változna a keretszám. Az előterjesztésben a mesterképzési keretszámot a 2012. évi 19 600-ról 15 500-ra csökkentenék.

A lap megjegyzi, hogy az előterjesztők szerint is "kockázati tényező", hogy veszélybe kerülnek az EU 2020 célkitűzései, amelyek lényege a felsőfokú végzettséggel rendelkezők arányának 40 százalékra emelése a fiatalok között 2020-ra.

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.