Ezekre a szakokra lehetetlen bekerülni, 26-szoros a túljelentkezés

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem szerint nem megalapozottak azok a sajtóhírek, amelyek szerint csökkent volna az intézmény népszerűsége, vonzereje.

  • MTI
Fazekas István

Közleményükben kiemelték: az NKE szinte valamennyire szakára, képzésére idén is jelentős a túljelentkezés. A Magyar Nemzet a felvi.hu jelentkezési statisztikájára hivatkozva írt pénteken arról, hogy az idei felvételin a legkedveltebb képzőhely - több mint 22 ezer felvételizővel - az Eötvös Loránd Tudományegyetem lett, gyengült viszont a korábbi évekhez képest a Nemzeti Közszolgálati Egyetem vonzereje: 12 százalékos a csökkenés.

Az NKE közleményében úgy reagált: az intézmény - a csökkenő keretszámok és az átalakított képzési struktúra mellett - továbbra is nagyon népszerű a felvételizők körében. Kiemelték: az NKE Közigazgatás-tudományi Karának képzési szerkezete a közszolgálati munkaerő-piaci igényekhez illeszkedve változott, de a képzések továbbra is népszerűek. A közigazgatás-szervező, költségtérítéses nappali munkarendű alapképzésre például több mint 17-szeres, az idén ősszel induló nemzetközi közszolgálati kapcsolatok mesterképzésre pedig mintegy négyszeres a túljelentkezés. 

A Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar képzései közül a legnépszerűbb szakokra - katonai vezetői és a katonai logisztikai - mintegy hétszeres a túljelentkezés. 

A Rendészettudományi Kar (RTK) képzései közül a katasztrófavédelemi szak iparbiztonsági szakirányára több mint 26-szoros a túljelentkezés, de hasonlóan rendkívül népszerű az RTK katasztrófavédelem szak tűzvédelmi és mentésirányítási szakirányú képzése is, ott több mint 25-szörös, a rendészeti igazgatási szak igazgatásrendészeti szakirányán pedig több mint 23-szoros a túljelentkezés - írta az NKE. A 2014-es felvételi statisztikákról itt olvashatjátok el legfrissebb cikkeinket.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.