Nemcsak hogy szabad OKJ-s képzést végezni egyetem előtt, még segíthet is a felvételinél

Az OKJ-s képzés kiváló választás lehet akkor, ha nem vesznek fel egyetemre vagy főiskolára: ingyenes, nem emészti fel az államilag támogatott féléveket, ráadásul még többletpontok is járhatnak érte, ha később újra felvételivel próbálkoznátok.

  • Eduline

Úgy látszik, nem mindenki bízik abban, hogy elég pontot szed össze az érettségi után egy sikeres főiskolai felvételihez. Erre utal, hogy többen is kérdeztétek az utóbbi hetekben, hogyan befolyásolja az OKJ-s szakmaszerzés a későbbi főiskola-egyetemi tanulmányokat.

Nem kell aggódni, akit idén nem vesznek fel egyetemre vagy főiskolára, anélkül kezdhet el egy OKJ-s tanfolyamot, hogy azzal a felsőoktatásban eltöltött féléveit „élné fel”.

26 éves korig az iskolarendszerben szerzett első szakma ráadásul ingyenes (a második is, de az már csak felnőttoktatásban). Erről részletes tájékoztatást itt találtok. Ráadásul ha kénytelenek vagytok kihagyni 1-2 évet az egyetem előtt, ez az egyik leghasznosabb, amivel addig az időt tölthetitek.

Az egyetem és az OKJ-s képzés párhuzamosan is folytatható, ha bírjátok szusszal, jogi akadálya ugyanis nincs. Arra azért figyeljetek, hogy a nappalis OKJ akár egész napos elfoglaltságot is jelenthet, így sok előadásra már nem értek be. Ezt ezért csak akkor érdemes elkezdeni, ha az OKJ-s képzésből már csak kevés van hátra (estin és levelezőn azért kivitelezhető a párhuzamos tanulás). De hát tudjuk, olyanok is vannak, akik két alapszakot végeznek párhuzamosan, szóval semmi sem lehetetlen.

OKJ-re sok helyen még augusztusban is lehet jelentkezni, és bár felvételi nincs, a népszerűbb képzéseken előírhatnak alkalmassági vizsgát.

Egy elvégzett OKJ egyes helyeken még a felvételinél is segítségetekre lehet, ugyanis pluszpontok járnak érte – legfeljebb 24. Ez persze csak szakirányú továbbtanulás esetén érvényesíthető, tehát egy egészségügyis OKJ nem járul hozzá többletpontokkal a politológia szakhoz. Erről bővebben itt tájékozódhattok.

 

Hozzászólások

„A lelkesedés és a bizalmatlanság furcsa elegye van a fiatalokban” – ezt tapasztalja az oktatási tárca párbeszédért felelős vezetője

Van, aki húszoldalas, kidolgozott javaslattal érkezik, mások attól tartanak, hogy az egész csak „látványpékség” vagy „youthwashing”. Kaderják Anita, az oktatási minisztérium társadalmi párbeszédért és részvételért felelős főosztályvezetője szerint önmagában az, hogy a diákok elmondhatják a véleményüket, még csak a nulladik lépés. A bizalomhoz az kell, hogy lássák, mi változik a javaslataik hatására.

„Abszurd hungarikum, hogy egy diáknak ma sokszor nehezebb bekerülnie egy úgynevezett elitgimnáziumba, mint néhány évvel később egy színvonalas egyetemre”

A hatosztályos gimnázium rengeteg lehetőséget ad a tehetséges gyerekeknek, a felvételik körül kialakult harc és az igazságtalan rendszer viszont komoly gond – véli Molnár Péter, a budapesti Toldy Ferenc Gimnázium igazgatója. Szerinte az iskolája ugyan a jelenlegi helyzet egyik nyertese, de a rendszer így is sok tehetséges gyereket hagy cserben.