Az OKJ-s képzés kiváló választás lehet akkor, ha nem vesznek fel egyetemre vagy főiskolára: ingyenes, nem emészti fel az államilag támogatott féléveket, ráadásul még többletpontok is járhatnak érte, ha később újra felvételivel próbálkoznátok.
Úgy látszik, nem mindenki bízik abban, hogy elég pontot szed össze az érettségi után egy sikeres főiskolai felvételihez. Erre utal, hogy többen is kérdeztétek az utóbbi hetekben, hogyan befolyásolja az OKJ-s szakmaszerzés a későbbi főiskola-egyetemi tanulmányokat.
Nem kell aggódni, akit idén nem vesznek fel egyetemre vagy főiskolára, anélkül kezdhet el egy OKJ-s tanfolyamot, hogy azzal a felsőoktatásban eltöltött féléveit „élné fel”.
26 éves korig az iskolarendszerben szerzett első szakma ráadásul ingyenes (a második is, de az már csak felnőttoktatásban). Erről részletes tájékoztatást itt találtok. Ráadásul ha kénytelenek vagytok kihagyni 1-2 évet az egyetem előtt, ez az egyik leghasznosabb, amivel addig az időt tölthetitek.
Az egyetem és az OKJ-s képzés párhuzamosan is folytatható, ha bírjátok szusszal, jogi akadálya ugyanis nincs. Arra azért figyeljetek, hogy a nappalis OKJ akár egész napos elfoglaltságot is jelenthet, így sok előadásra már nem értek be. Ezt ezért csak akkor érdemes elkezdeni, ha az OKJ-s képzésből már csak kevés van hátra (estin és levelezőn azért kivitelezhető a párhuzamos tanulás). De hát tudjuk, olyanok is vannak, akik két alapszakot végeznek párhuzamosan, szóval semmi sem lehetetlen.
OKJ-re sok helyen még augusztusban is lehet jelentkezni, és bár felvételi nincs, a népszerűbb képzéseken előírhatnak alkalmassági vizsgát.
Egy elvégzett OKJ egyes helyeken még a felvételinél is segítségetekre lehet, ugyanis pluszpontok járnak érte – legfeljebb 24. Ez persze csak szakirányú továbbtanulás esetén érvényesíthető, tehát egy egészségügyis OKJ nem járul hozzá többletpontokkal a politológia szakhoz. Erről bővebben itt tájékozódhattok.
Az elmúlt időszakban több iskolaigazgatói kinevezés is vitákat váltott ki, többek között Csömörön, ahol a tantestület véleménye és a vezetői kinevezés körül is komoly feszültség alakult ki. Sinka Editet, a Klebelsberg Központ elnökét ezért arról kérdeztük, mi történik akkor, ha egy igazgatójelölt mögött nincs egyértelmű tantestületi támogatás.
Augusztus végén az állam veszi át az MCC és másik két alapítvány közfeladatait, ezzel a három szervezet jelenlegi formájában nem működhet tovább – jelentette be Magyar Péter. Megszűnik a különleges kekva-státuszuk és az állami finanszírozásuk, az államtól kapott vagyon pedig visszaszáll az államra. A miniszerelnök hozzátette, hogy az alapítványok ugyanakkor más formában tovább működhetnek és folytathatják azt a tevékenységet, amit fontosnak tartanak.
A szennyezettség terjed Rákospalotán, Müller Anna szerint ezért a minisztériumok összehangolt munkájára van szükség.
Volt olyan állami ösztöndíjas, nappali tagozatos alapképzés, ahová mindössze 177 ponttal be lehetett kerülni, de 202 pont is elég volt az egyik szakhoz.
@eduline.hu 5 fontos kifejezés, ami a mindennapjaitok része lesz az egyetemen #egyetem #eduline #collegelife #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Egy hónapon keresztül az igazgatóhelyettes intézte a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola ügyeit, miután a tantestület nem támogatta a korábbi igazgató pályázatát. A minisztérium végül mégis Bátovszky Jánost bízta meg újabb egy évre az iskola vezetésével. A döntés ellen Fábri István polgármester is felszólalt, és levélben kérte annak visszavonását. Most az Eduline-nak azt is elmondta, hogy az igazgató kinevezésének körülményei szerinte ellentmondanak a minisztérium korábbi magyarázatának.
Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium ingyenes képzésekkel és segédanyagokkal segíti a pedagógusokat az anafilaxiás allergiával élő közel 25 ezer gyermek biztonságos tanévkezdésében, kiemelve a gyermekek védelmének közös felelősségét.
Szerdán kinevezték az állami fenntartású köznevelési intézmények vezetőit, az új tanévben 359-an kezdhetik meg a munkát.
2027-től letiltanák a 16 év alatti fiatalokat a közösségi médiáról Szlovákiában.
Rugalmasabb tanórák, több mozgás és kevesebb kötöttség – úgy indul szeptemberben a tanév, hogy az iskolák már ismerik a minisztérium alsó tagozat megújítására tett javaslatait. A szakértők szerint az irány jó, a megvalósítás azonban több kérdést is felvet. Knausz Imre például a 35 perces órák helyett nagyobb mozgásteret adna a tanítóknak, a PDSZ pedig attól tart, hogy a szakmai szabadságnak szánt lehetőségekből újabb adminisztrációs terhek lesznek.
