Nem kegyelmez a kormány a felvételizőknek: maradnak a szigorú szabályok

Kedd hajnalban szavazott az országgyűlés a felsőoktatási törvényjavaslathoz benyújtott módosító indítványokról. A kormánypárti képviselők nem bólintottak rá a felvételi szabályainak enyhítésére.

  • Szabó Fruzsina

A 2015/2016-os tanévtől senki nem felvételizhet egyetemre vagy főiskolára, ha nem szerez legalább egy középfokú, komplex nyelvvizsgát - többek között ez a felvételi szabály is benne maradt a felsőoktatási törvényjavaslatban, hiába nyújtott be Hiller István volt oktatási és kulturális miniszter, valamint az LMP több olyan módosító indítványt, amely törölné ezt a feltételt.

Felvételizők 2011 júliusában a Millenárison. Nincs engedmény
Stiller Ákos

A nyelvvizsgához kötött felvételi az Educatio Nonprofit Kft. felmérése szerint 2010-ben a felvételizők felének okozott volna problémát - akkor a diákok 53 százaléka nem rendelkezett nyelvvizsgával.

Az osztatlan és a mesterképzésre jelentkezők álltak a legjobban nyelvtudás terén, 68, illetve 63 százalékuk már szerzett nyelvvizsga-bizonyítványt. Az alapképzést megcélzóknál azonban már csak 43 százalék volt ez a mutató, a felsőfokú szakképzést választóknál pedig alig 20 százalék. A 2013-tól érvényes hároméves "nyelvvizsga-amnesztiát" viszont megszavazta az országgyűlés kedd hajnalban - összefoglalónkat itt olvashatjátok el.

Lesz szóbeli, nem kapnak többletpontot a hátrányos helyzetű diákok

Az LMP az egyetemi-főiskolai szóbeli felvételi szervezésének lehetőségét is törölte volna a felsőoktatási törvényből, de a képviselők többsége ezt sem szavazta meg. Hasonló sorsa jutott az a javaslat is, amely a hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetű, fogyatékossággal élő és gyermeket nevelő felvételizők többletpontjait hagyta volna meg - a kormány ehelyett külön létszámkeretet hoz létre, vagyis központilag határozzák majd meg, az adott szakra hány hátrányos helyzetű, tartós beteg stb. hallgatót vehetnek fel az egyetemek és főiskolák.

Több ellenzéki képviselő nyújtott be olyan módosító javaslatot, amely törölné a felsőoktatási törvényből a jelentkezési helyek korlátozásáról szóló passzust, de ezeket sem szavazta meg az országgyűlés. Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár a koncepció bemutatása óta többször úgy nyilatkozott, nem tartja jónak, hogy a diákok korlátlan számú szakra és intézménybe jelentkezhetnek - az új felsőoktatási törvény hatályba lépése után már csak öt szakot jelölhetnek meg a jelentkezési lapon.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.