Kedd hajnalban szavazott az országgyűlés a felsőoktatási törvényjavaslathoz benyújtott módosító indítványokról. A kormánypárti képviselők nem bólintottak rá a felvételi szabályainak enyhítésére.
A 2015/2016-os tanévtől senki nem felvételizhet egyetemre vagy főiskolára, ha nem szerez legalább egy középfokú, komplex nyelvvizsgát - többek között ez a felvételi szabály is benne maradt a felsőoktatási törvényjavaslatban, hiába nyújtott be Hiller István volt oktatási és kulturális miniszter, valamint az LMP több olyan módosító indítványt, amely törölné ezt a feltételt.
A nyelvvizsgához kötött felvételi az Educatio Nonprofit Kft. felmérése szerint 2010-ben a felvételizők felének okozott volna problémát - akkor a diákok 53 százaléka nem rendelkezett nyelvvizsgával.
Az osztatlan és a mesterképzésre jelentkezők álltak a legjobban nyelvtudás terén, 68, illetve 63 százalékuk már szerzett nyelvvizsga-bizonyítványt. Az alapképzést megcélzóknál azonban már csak 43 százalék volt ez a mutató, a felsőfokú szakképzést választóknál pedig alig 20 százalék. A 2013-tól érvényes hároméves "nyelvvizsga-amnesztiát" viszont megszavazta az országgyűlés kedd hajnalban - összefoglalónkat itt olvashatjátok el.
Lesz szóbeli, nem kapnak többletpontot a hátrányos helyzetű diákok
Az LMP az egyetemi-főiskolai szóbeli felvételi szervezésének lehetőségét is törölte volna a felsőoktatási törvényből, de a képviselők többsége ezt sem szavazta meg. Hasonló sorsa jutott az a javaslat is, amely a hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetű, fogyatékossággal élő és gyermeket nevelő felvételizők többletpontjait hagyta volna meg - a kormány ehelyett külön létszámkeretet hoz létre, vagyis központilag határozzák majd meg, az adott szakra hány hátrányos helyzetű, tartós beteg stb. hallgatót vehetnek fel az egyetemek és főiskolák.
Több ellenzéki képviselő nyújtott be olyan módosító javaslatot, amely törölné a felsőoktatási törvényből a jelentkezési helyek korlátozásáról szóló passzust, de ezeket sem szavazta meg az országgyűlés. Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár a koncepció bemutatása óta többször úgy nyilatkozott, nem tartja jónak, hogy a diákok korlátlan számú szakra és intézménybe jelentkezhetnek - az új felsőoktatási törvény hatályba lépése után már csak öt szakot jelölhetnek meg a jelentkezési lapon.
A sportban még ma is előfordul, hogy az edzők szigorral vagy tiltással próbálják átlendíteni a sportolókat egy-egy nehéz időszakon. Torma Noémi sportpszichológus szerint ez a szemlélet sok helyen még mindig része az edzői kultúrának, pedig van alternatíva.
Miközben évről évre hatalmas a túljelentkezés a hat- és nyolcosztályos gimnáziumokba, a PISA- eredmények alapján is a korai kiválasztás nem növeli a legjobb tanulók teljesítményét, viszont erősíti a társadalmi különbségeket. Nahalka István oktatáskutató kiemelte, hogy a hazai rendszer inkább a családi hátteret, mintsem a tehetséget jutalmazza.
Egy csíkszeredai egyetemi fórumon kellemetlen kérdést kapott Hankó Balázs, a kultúráért és innovációért felelős miniszter: egy hallgató azt firtatta, miért fizetnek erdélyi fiataloknak azért, hogy Magyarországon aláírásokat gyűjtsenek a Fidesz kampányában.
@eduline.hu Évek óta, kitartóan kezdik minden szerdájukat egy közeli gyalogosátkelőn és emelik magasba a transzparenseket azok a pedagógusok, szülők, diákok és civilek, akik szerint a őket érintő társadalmi ügyekben nem történik változás – vagy legalábbis nem elég gyorsan. A legtöbben az oktatás lehetetlen helyzetét emelik ki. #zebraszerda #magyaroktatas #pedagogusok #kozoktatas ♬ original sound - eduline.hu
Megjelent a Magyar Közlönyben a tanárbérek egyszeri kiegészítéséről szóló kormányrendelet. A kifizetés határideje április 10., ugyanakkor az érintettek egy része már korábban is megkaphatja az összeget.
Ismét láthatjuk, mennyire alacsonyak a tanulmányi ösztöndíjak a magyar egyetemeken: a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen még a legjobb hallgatók is csak néhány tízezer forintos támogatásban részesülnek.
A szakmai szervezet szerint a Nagykátán történt baleset rávilágít a hazai kémiaoktatás egyik alapvető problémájára: sok intézményben már nincs főállású kémiatanár, miközben a kísérletek bemutatása komoly szakértelmet és megfelelő körülményeket igényel.
