Nem csak nyelvvizsgáért vagy OKJ-s papírért jár pluszpont a felvételinél

Mire kell figyelnie azoknak, akik fogyatékosság jogcímen szeretnének többletpontokat kapni?

  • Eduline
Shutterstock

A fogyatékosság igazolására kizárólag részletes szakértői vélemény fogadható el, amelynek egyértelműen tartalmaznia kell a fogyatékosság megnevezését és/vagy BNO-kódját – erre hívja fel a figyelmet a Felvi.

Ha a fogyatékosság, sajátos nevelési igény már a középfokú tanulmányok ideje alatt is fennállt, és emiatt a jelentkező tanulmányai és az érettségi vizsga során kedvezményben részesült, akkor a megyei (fővárosi) pedagógiai szakszolgálati intézmények vagy ezek megyei vagy országos szakértői bizottságként eljáró tagintézményei állíthatnak ki szakértői papírt.

Így kerülhettek be főiskolára, ezek nélkül esélyetek sincs

A tanulási zavarral élőknek, amennyiben rendelkeznek hallgatói jogviszonnyal, akkor a Fővárosi Kormányhivatalhoz kell forduljanak (a vizsgálatot a kormányhivatal végzi). Ha nem rendelkeznek hallgatói jogviszonnyal, akkor lakóhely szerint illetékes megyei kormányhivatalhoz kell forduljanak.

A Felvi megjegyzi, hogy nem adható többletpont tartós, krónikus betegségekre, tanulási nehézségre.

Ne feledjétek, dokumentumok pótlására július 12-ig van lehetőség!

Mi a teendő, ha lemaradtatok a nyelvtudásért járó pluszpontokról?
Hozzászólások

Már most 33 fokos sok tanterem, a szabályozás a hideget kezeli, a hőséget nem

Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.

Nem száz százalékban kapnák vissza az önkormányzatok az iskolákat – sem a tankerületeket, sem a Klebelsberg Központot nem akarja beszántani a kormány

Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.

Egyértelműsítette Lannert Judit: nem lesznek iskolabezárások a kistelepüléseken, pedig soha nem született még ilyen kevés gyerek

Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.