A legtöbb 9. osztályos diákban nem tudatosult még, hogy alig négy év múlva már nyelvvizsga kell a sikeres felvételihez.
2020-ig izzasztó évek következnek a középiskolát most megkezdők számára, ugyanis már nem lesz olyan alap- és osztatlan képzés, ahol legalább egy tantárgyból ne követelnék meg a magasabb szintű érettségi teljesítését, sőt a középfokú nyelvvizsga is kötelező lesz.
Bár sokat javult az elmúlt évek statisztikája de még mindig a diákok kevesebb mint fele (45 százalék) érettségizik le úgy, hogy már szerzett középfokú nyelvvizsga bizonyítványt. A Nyelvtudásért Egyesület kiderítette, hogy az iskolák közel 40 százaléka nem képes arra, hogy diákjait B2-es szintű nyelvtudással vértezze fel.
Figyelembe véve az iskolai oktatás eltérő minőségét, a tehetősebb diákok magántanárnál tdnak felkészülni, ami aránytalansághoz vezet és hátrányt jelent a tehetséges, de szerényebb sorsú diákoknak.
Szakmai vélemények szerint az nem baj, hogy ezt is megkövetelik a diákoktól a felvételihez, hanem hogy nem mindenhol elérhető a megfelelő szintű nyelvoktatás. Ennek ellenőrzésébben nem csak az államnak, de a szülőknek is nagy feladata lesz.
A szakmai érettségi emelt szinten már idén is számos tanulónak kötelező lesz, a részletekről itt olvashattok.
A mesterséges intelligencia egyre szélesebb körű elterjedése alapjaiban változtatja meg, hogyan tanulnak a diákok, de azt a kérdést is felveti, hogy a jövőben milyen formában érdemes számon kérni az egyetemisták megszerzett tudását. Szükséges-e még a diploma megszerzéséhez több tíz oldalas szakdolgozat írni, ha annak elkészítésében az AI már most komoly segítséget nyújthat?
181 pont a 200-ból vagy éppenséggel 94 a 110-ből – ilyen és ehhez hasonló magas pontszámokra volt szükség ahhoz, hogy valaki a 2026-os középiskolai felvételin bekerüljön egy top10-es budapesti elitgimnáziumba. Mutatjuk középiskolánként a pontszámokat.
Elsősorban a pályát elhagyni kényszerülő pedagógusoktól.
@eduline.hu 👊 📢 Szerda este tartották a Civil Ellenállás Napját a Kölcsey Ferenc Gimnázium előtt, ahol tanárok, emberi jogi aktivisták mellett Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is beszédet mondott. 🗣️ #fyi #magyartiktok #eduline #civil ♬ eredeti hang - eduline.hu
A 2026-os költségvetésben eredetileg mintegy 28,9 milliárd forintot szántak hit- és erkölcstanoktatásra, hittanoktatásra és tankönyvtámogatásra, a kormány döntése alapján ezt most legfeljebb 7,7 milliárd forinttal lépheti túl az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium.
Egyre több gimnázium teszi közzé a nyílt napjai időpontját, egyes intézmények pedig több napon át is várják az érdeklődő diákokat.
A rektori feladatokat Kékesi Attila veszi át.
