Alig van olyan hallgató, aki nem dolgozik az egyetem mellett
10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is.
A legtöbb 9. osztályos diákban nem tudatosult még, hogy alig négy év múlva már nyelvvizsga kell a sikeres felvételihez.

2020-ig izzasztó évek következnek a középiskolát most megkezdők számára, ugyanis már nem lesz olyan alap- és osztatlan képzés, ahol legalább egy tantárgyból ne követelnék meg a magasabb szintű érettségi teljesítését, sőt a középfokú nyelvvizsga is kötelező lesz.
Bár sokat javult az elmúlt évek statisztikája de még mindig a diákok kevesebb mint fele (45 százalék) érettségizik le úgy, hogy már szerzett középfokú nyelvvizsga bizonyítványt. A Nyelvtudásért Egyesület kiderítette, hogy az iskolák közel 40 százaléka nem képes arra, hogy diákjait B2-es szintű nyelvtudással vértezze fel.
Figyelembe véve az iskolai oktatás eltérő minőségét, a tehetősebb diákok magántanárnál tdnak felkészülni, ami aránytalansághoz vezet és hátrányt jelent a tehetséges, de szerényebb sorsú diákoknak.
Szakmai vélemények szerint az nem baj, hogy ezt is megkövetelik a diákoktól a felvételihez, hanem hogy nem mindenhol elérhető a megfelelő szintű nyelvoktatás. Ennek ellenőrzésébben nem csak az államnak, de a szülőknek is nagy feladata lesz.
A szakmai érettségi emelt szinten már idén is számos tanulónak kötelező lesz, a részletekről itt olvashattok.
10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől. Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter bejelentette, hogy a jövőben ismét szerepet kapnak a tantestületek az igazgatói pályázatok véleményezésében.