A legtöbb 9. osztályos diákban nem tudatosult még, hogy alig négy év múlva már nyelvvizsga kell a sikeres felvételihez.
2020-ig izzasztó évek következnek a középiskolát most megkezdők számára, ugyanis már nem lesz olyan alap- és osztatlan képzés, ahol legalább egy tantárgyból ne követelnék meg a magasabb szintű érettségi teljesítését, sőt a középfokú nyelvvizsga is kötelező lesz.
Bár sokat javult az elmúlt évek statisztikája de még mindig a diákok kevesebb mint fele (45 százalék) érettségizik le úgy, hogy már szerzett középfokú nyelvvizsga bizonyítványt. A Nyelvtudásért Egyesület kiderítette, hogy az iskolák közel 40 százaléka nem képes arra, hogy diákjait B2-es szintű nyelvtudással vértezze fel.
Figyelembe véve az iskolai oktatás eltérő minőségét, a tehetősebb diákok magántanárnál tdnak felkészülni, ami aránytalansághoz vezet és hátrányt jelent a tehetséges, de szerényebb sorsú diákoknak.
Szakmai vélemények szerint az nem baj, hogy ezt is megkövetelik a diákoktól a felvételihez, hanem hogy nem mindenhol elérhető a megfelelő szintű nyelvoktatás. Ennek ellenőrzésébben nem csak az államnak, de a szülőknek is nagy feladata lesz.
A szakmai érettségi emelt szinten már idén is számos tanulónak kötelező lesz, a részletekről itt olvashattok.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
