Néhány szak meghirdetéséért még lehet, másokért kár reménykedni

Még megjelenhet a felvételi tájékoztatóban többek között az irodalom- és kultúratudomány vagy a sportközgazdász, ám például le lehet mondani a mester kántorképzésről.

  • Eduline
Fazekas István

Ahogy arról csütörtökön beszámoltunk, rághatják a körmüket azok a felvételizők, akik az idén felszámolt andragógia alapszak helyett a közösségszervezést szeretnék megjelölni, ugyanis csak december elején engedte át a Magyar Akkreditációs Bizottság - akkor is csak néhány intézmény részéről - a szakindítási kérelmeket. Emiatt  legfeljebb a január 31-i frissítés alkalmával kerülhet bele a szak a felvételi tájékoztatóba.

Ugyanez vonatkozik az összes olyan szakra, melynek elindításáról 2016 októberét követően hozott döntést a Magyar Akkreditációs Bizottság.

A nem támogatott szakok a következők:

  • kántor (mesterképzés), Apor Vilmos Katolikus Főiskola
  • vegyész ( mesterszak, környezetkémia, élelmiszervegyész szakirányokkal), Eszterházy Károly Egyetem
  • ápolás és betegellátás (hang-, beszéd- és nyelésterapeuta szakirány), Semmelweis Egyetem

Támogatott képzések, melyek még bekerülhetnek a tájékoztatóba:

  • sportközgazdász (mesterképzés), Budapesti Corvinus Egyetem
  • irodalom- és kultúratudomány (mesterképzés), Pannon Egyetem
  • matematikatanár [középiskolai], Eszterházy Károly Egyetem
  • magyartanár [középiskolai], Eszterházy Károly Egyetem
  • zeneművész-tanár (népi harmonikaművész szakirány), Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem
  • óvodapedagógus (alapképzés), Nyíregyházi Egyetem

Amennyiben az Oktatási Hivatalon belül is lezárul a folyamat január során, a szak felkerülhet a választható listára január végén, így megéri várni a jelentkezési lap véglegesítésével.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.