Ne feledjétek, vasárnapig tart a pótfelvételi!

Akik a rendes eljárásban nem kerültek be felsőoktatási intézménybe vagy az idén nem nyújtottak be kérelmet, még vasárnapig eldönthetik, hogy mely egyetemen vagy főiskolán próbálkoznak.

  • eduline/mti

A pótfelvételin egyetlen helyre, kizárólag elektronikus úton lehet kérelmet beadni, és költségtérítéses helyek állnak rendelkezésre. Kivételt ez utóbbi alól a Nemzeti Közszolgálati Egyetem és magyar intézmények határon túli képzései jelentenek. Az űrlapok kitöltésére augusztus 7-én éjfélig van lehetőség.

Még megéri hajrázni: több ezren lehetnek hallgatók pótfelvételivel

7-9 ezren kerülhetnek még be a felsőoktatásba pótfelvételivel az Oktatási Hivatal elnöke szerint. Akiket nem vettek fel, vagy február 15-éig nem jelentkeztek a felsőoktatásba, a pótfelvételi eljárásban benyújthatják jelentkezésüket - mondta Maruzsa Zoltán az M1-en hétfő este. Ők még csatlakozhatnak a nyáron már felvett 75 ezer hallgatóhoz, amihez képest elég nagy számról beszélhetünk.

Az e-felvételi jelentkezést lehetőleg az adatlap elmentésével egy időben, de legkésőbb augusztus 12-én éjfélig hitelesíteni is kell. Ez megtehető az Ügyfélkapun keresztül, vagy a felületről kinyomtatott és aláírt hitelesítő adatlap postára adásával (cím: Oktatási Hivatal, 1443 Budapest, Pf. 220).

Ha a felsőoktatási intézmények alkalmassági, gyakorlati vizsgát vagy - elsősorban mesterképzésekben - felvételi vizsgát írnak elő, akkor azt a pótfelvételi hirdetményben jelzik és közlik annak időpontját is. Az idő rövidsége miatt a vizsgára külön behívó levelet általában nem küldenek, így nektek kell követnetek, hogy mikor hirdetik meg a vizsgákat.

A ponthatárokat augusztus 25-én hozzák nyilvánosságra.

A pótfelvételi keretében meghirdetett szakok esetében a ponthatárok nem lehetnek alacsonyabbak a július 26-án meghatározottnál, ha a szakot korábban az általános eljárásban is meghirdették, illetve a jogszabályi minimumnál (alapképzésen és osztatlan mesterképzésen 280, felsőoktatási szakképzésen 240, mesterképzésen 50 pontnál), amennyiben a képzést az általános eljárásban nem hirdették meg.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.