Most elolvashatjátok a legfontosabb kérdéseket és válaszokat a pótfelvételiről

A ponthatárok kihirdetése után elkezdődik a pótfelvételi eljárás is. Ha esetleg nem kerültetek be egyik megjelölt egyetemre sem, ne csüggedjetek, semmi sincs még veszve, hiszen pótfelvételizhettek. Itt elolvashatjátok, hogy milyen feltételeknek kell megfelelnetek.

  • Eduline
pixabay

Hogyan lehet fellebbezni a felvételi eredmény ellen?

A diákok a besorolási döntés ellen a közléstől számított 15 napon belül élhetnek jogorvoslattal. A fellebbezést a www.felvi.hu-n a kérvénytárból letölthető jogorvoslati kérelemmel az emberi erőforrások miniszterének címezve, de az első fokon eljáró Oktatási Hivatal címére kell beküldeni. A jogorvoslat során azok a dokumentumok vehetők figyelembe, amelyeket a jelentkező az általános felvételi eljárásban határidőre csatolt a jelentkezéséhez.

Kik jelentkezhetnek pótfelvételire?

Fontos szabály, hogy a pótfelvételire csak azok jelentkezhetnek, akik az idei általános felvételi eljárásra egyáltalán nem jelentkeztek, vagy egyetlen szakra sem kerültek be. Vagyis abban az esetben nem próbálkozhattok a pótfelvételin, ha bejutottatok például a negyedik helyen megjelölt szakra, de meggondoltátok magatokat, és mégsem oda szeretnétek beiratkozni.

Meddig lehet jelentkezni?

A jelentkezés július 28-án kezdődik, és augusztus 7-ig tart. Fontos, hogy ez a dátum egyben az e-felvételi hitelesítési határideje is, hiszen a pótfelvételi online formában zajlik.

Megvan, meddig lehet jelentkezni a 2017-es pótfelvételire

Augusztus 7-ig jelentkezhettek a 2017-es pótfelvételire - derül ki több felsőoktatási intézmény oldaláról, amelyek már gőzerővel készülnek a második felvételi körre. A pótfelvételin csak az adhat be jelentkezési lapot, aki az idei "sima" felvételin egyetlen szakra sem jut be, vagy egyáltalán nem is jelentkezett egyetemre, főiskolára 2017-ben.

Hogyan lehet jelentkezni?

Jelentkezésedet kizárólag online, a www.felvi.hu honlapról elérhető e-felvételin tudtok.  A jelentkezés kizárólag hitelesítéssel együtt érvényes, a hitelesítő adatlapot az alábbi címre kell beküldeni: Oktatási Hivatal 1443 Budapest, Pf. 220.

Milyen képzési formákra lehet jelentkezni? Van állami ösztöndíjas hely is?

A pótfelvételiben csak önköltséges helyeket hirdetnek meg, így nem lehet álllami helyre pályázni.

Hány szakot jelölhetek meg?

Egyet. A pótfelvételin fontos, hogy csak egy intézménybe és egy képzésre tudsz jelentkezni.

Mikor hirdetik ki a pontokat?

Ebben az eljárásban egy újabb fontos dátumot kell megjegyezni: 2017. augusztus 25., ugyanis ekkor van a ponthatárhúzás.

Minden fontos információt megtaláltok ezen a linken a 2017-es pótfelvételi eljrásokról.

Hozzászólások

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.

„210 ezer forint volt a fizetésem osztályfőnökként” – a négy éve kirúgott tanárok szerint nem a bérük volt a legnagyobb probléma

Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt

„A fiatalok ne csupán elszenvedői vagy véleményezői legyenek a döntéseknek” – Lannert Judit ifjúsági részvételi csoportot hoz létre

A diákok véleményét is becsatornázná az oktatáspolitikai döntésekbe az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. Lannert Judit gyereknapon jelentette be, hogy Gyermek- és Ifjúsági Részvételi Csoportot hoznak létre, amelynek feladata az lesz, hogy a fiatalok érdemben is részt vehessenek az őket érintő ügyek alakításában.

Alig van olyan hallgató, aki nem dolgozik az egyetem mellett

10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.