Várhatóan július 23-án húzzák a felvételi ponthatárokat, ekkor dől el, hogy kit hova vettek fel. A ponthatárt a jelentkezők pontszáma és az intézményi kapacitás alapján határozzák meg. Most mindent megtudhattok a kapacitásról, minimumponthatárról, a jelentkezők rangsorolásáról és a ponthatárhúzásról.
Az lenne a kérdésem, hogy ha a ponthatárhúzás után elértem az intézmény által megszabott ponthatárt, akkor már felvettek a szakra, vagy várnom kell még egy értesítésre, hogy a jelentkezők száma miatt beleférek-e?
Alap-, illetve osztatlan képzési szinten a szakos kapacitás és a jelentkezők pontszáma alapján dől el, hogy ki férhet be az adott szakra. A kapacitás a képzésen rendelkezésre álló helyek számát jelenti - beleértve az állami ösztöndíjas és önköltséges helyeket is. Az adott szakra jelentkezőket a felvételi pontszámuk alapján rangsorolják, majd a kapacitásba még beférő utolsó jelentkezőknél húzzák meg a ponthatárt. Tehát a ponthatárhúzásnál már eleve kalkulálnak a jelentkezők számával és felvételi pontjával is, ezért végleges az eredmény, és nincs lehetőség arra, hogy mégis inkább a második helyre menjetek, ha az elsőre felvettek - hiába érnétek el ott is a ponthatárt.
Azt meg tudtam nézni hogy összesen hány embert vehetnek fel költségtérítésesre és államira összesen. De az arányuk mitől függ?
Csak a mesterszakokon lehet előre tudni, milyen az adott szak kapacitása külön-külön az állami ösztöndíjas és az önköltséges hallgatók részére, az összes többi esetben valóban csak egy összesített, a teljes szakra vonatkozó kapacitást adnak meg. Az államis és költségtérítéses hallgatók arányát egészen a ponthatárhúzásig nem lehet tudni, azt pedig, hogy az egyes szakokon milyen felvételi pontszám felett lehet állami helyre bekerülni, az oktatásért felelős miniszter, jelenleg Balog Zoltán állapítja meg. Előfordulhat, hogy a döntés értelmében az egész szakot állami ösztöndíjas hallgatókkal töltik fel, és az is, hogy a költségtérítésesnek magasabb lesz a ponthatára.
| Hány hallgatót vehetnek fel egy szakra? |
Az egyes szakok kapacitását a Felvin nézhetitek meg. Az intézményeknél szerepel egy teljes kapacitás is, de ez az egyetem, főiskola egészére vonatkozik, és nem intervallumban, hanem konkrét mennyiséggel adják meg. |
A kérdésem az lenne, hogy mi van, ha pl. Szegedre általános orvosira felvesznek idén 250 embert, de mondjuk van legjobb 245 ember akinek a pontjai alapján meghúzhatnák a ponthatárt pl. 409 pontnál, de ugye van még 5 hely ahova mondjuk 10 jelentkezőnek is 408 pontja van. Ilyenkor mi történik?
A felvételiről szóló kormányrendelet szerint: "A jelentkezőkről egységes rangsorolás alapján ponthatár alkalmazásával kell dönteni. Az adott képzésre ponthatár alatti eredménnyel senki nem sorolható be. Azt, aki a ponthatárt elérte vagy meghaladta - kivéve, ha az elbírálási sorrendben előbb szereplő helyre már besorolták -, kötelező besorolni." Ez azt jelenti, hogy bárhol húzzák meg a ponthatárt, az összes olyan jelentkezőt fel kell venniük, aki azt eléri. Éppen ezért az egyes szakoknál a felvehető hallgatói kapacitást nem egyetlen számmal, hanem egy intervallummal jelölik, például a Szegedi egyetem általános orvosi szakára ez 160-260, tehát legalább 160, de legfeljebb 260 hallgatót vehetnek majd fel. A kapacitást nem léphetik túl, így ha 259 hallgató jutna be a 409-es ponthatárnál, és több jelentkezőnek van 408 pontja, akkor kénytelenek 409-nél meghúzni a ponthatárt.
A ponthatárok meghatározásánal számít-e, hogy valaki elsőként vagy másodikként jelölte meg az adott szakot? Tehát, ha valaki nem jutott be az általa első helyen megjelőlt képzésre, de a második helyen megjelölt szak az én első megjelölt szakom is, akkor ebben az esetben, ő a listán előrébb lesz, mint én, függetlenül attól, hogy ő csak másodikként, én meg elsőként jelöltem meg a szakot?
Az elért pontszám dönt ilyenkor. Ha valakit nem vesznek fel az első megjelölt helyre, de a második helyen jól teljesít a mezőnyhöz képest, például megelőz olyanokat, akik elsőként jelölték azt a szakot, akkor őt valószínűbb, hogy felveszik. A sorrend csak azért fontos, mert mindenkit csak egy helyre vehetnek fel, arra, ahol a sorrendje szerint elsőként eléri a ponthatárt.
Hogyan lehetséges, hogy tavaly több szakon is emelkedett a központi ponthatár?
Az idén 41 alap- és osztatlan szakon határoztak meg előre központi ponthatárt. Ezek elméletileg a ponthatárhúzáson sem okozhatnak meglepetést, így akik ilyen szakokra jelentkeztek, már az érettségi után, a pontjaikat átszámolva úgy érezhetik, bejutottak, pedig egyáltalán nem biztos. Tavaly a Corvinus több szakján is kénytelenek voltak emelni a központi ponthatáron, az egyetemre ugyanis nagyon sok jó eredménnyel érkező diák jelentkezett, így nem vehették fel az alacsonyabb, központi ponthatárt elérő hallgatókat, ugyanis túllépték volna a szakok kapacitását - ezt pedig nem tehetik meg.
Elfogadható-e a jelentkezés egyetemre/főiskolára olyan helyzetben, amikor a 280 pontot úgy éri el a felvételiző, ha az adott szakra csak többletpontokkal van mag a pontszáma? Azaz, 280 pont felett teljesít pluszponttal, de pluszpont nélkül nem éri el a 280-as határt.
A minimumponthatár eléréséhez bizonyos pluszpontokat figyelembe kell venni, tehát hozzá kell adni az emelt szintű érettségiért, a nyelvvizsgáért, valamint az OKJ-s végzettségért járó pluszpontokat, de a más jogcímen adható többletpontokat (például hátrányos helyzet, versenyeredmény) nem. Ha ezzel a háromféle pluszponttal együtt sincs meg alap- és osztatlan szakhoz a 280 pont, akkor amúgy hiába éritek el a felvételi ponthatárt, sem államira, sem költségtérítésesre nem vehetnek fel. Felsőoktatási szakképzésre jelentkezőknek 240 pontot kell elérniük, amihez figyelembe kell venni az emelt érettségiért járó többletpontokat, de mást nem.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
