Káosz a felvételin: kibabrált a jelentkezőkkel a megkésett törvénymódosítás

Négy hónappal a jelentkezési határidő után módosított a mesterszakos felvételi szabályain az Emberi Erőforrások Minisztériuma – az új, átmeneti szabályok szerint 2016-ig azok is jelentkezhetnek MA- és MSc-szakra, akik koruk miatt nyelvvizsga nélkül kapták meg alapszakos diplomájukat. A könnyítésnek az érintettek örülnek, a késlekedés miatt azonban a legtöbben lemaradtak az idei felvételiről.

  • Eduline
MTI / Vajda János

„Az első meglepetés akkor ért, amikor februárban olvastam a felvi.hu-n, hogy nyelvvizsga nélkül nem jelentkezhetek mesterszakra. Hihetetlen: a diplomához nem kell (40 éves múltam), de a jelentkezéshez igen. Érdeklődtem az egyetemen, ott azzal biztattak, hogy lesz egy új jogszabály, amely megoldja majd a kérdést. A módosítás azonban csak múlt hétfőn, négy hónappal a jelentkezési határidő után, másfél héttel a ponthatárok kihirdetése előtt jelent meg” – írta egyik olvasónk, aki a bizonytalan helyzet ellenére elküldte jelentkezési lapját, most pedig a szerdai ponthatárhúzást várja.

Nem mindenki döntött így, az egyetemek és főiskolák felvételi osztályain ugyanis – a hatályos jogszabálynak megfelelően – minden felvételizőnek azt a tájékoztatást adták februárban, hogy az idén már csak azok jelentkezhettek mesterképzésre, akiknek van legalább egy C típusú, középfokú nyelvvizsgájuk. A követelmény azoknak nem okoz gondot, akik az elmúlt években szerezték meg BA- vagy BSc-oklevelüket, nekik ugyanis ehhez először nyelvvizsgát kellett tenniük – viszont más a helyzet azokkal, akiket koruk vagy egyéb ok miatt nem köteleztek a nyelvvizsga bemutatására. Közülük sokan az idén azért nem döntöttek a továbbtanulás mellett, mert azt hitték, esélyük sincs bekerülni mesterszakra.

Későn változtattak a szabályon

Pedig lett volna, csak ez négy hónappal a jelentkezési határidő után derült ki. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma javaslatot tett a szabályok módosítására, hogy néhány évig azok is jelentkezhessenek mesterképzésre, akiknek nincs nyelvvizsgájuk, mert – mivel 40 évnél idősebb korukban végeztek alapszakon – ezt a követelményt korábban nem kellett teljesíteniük. A jogszabályt módosították, de későn – július 8-án jelent meg a Magyar Közlönyben, másfél héttel a ponthatárok kihirdetése előtt.

2016-ig tehát azok is felvételizhetnek mesterszakra, akik 2013 előtt úgy szerezték meg diplomájukat, hogy nem volt nyelvvizsgájuk. Az államtitkárság tájékoztatása szerint azok, akik emiatt csúsztak le az idei felvételiről, a következő három évben jelentkezhetnek MA- és MSc-képzésre, sőt – tették hozzá – az idei pótfelvételin is próbálkozhatnak. Már ha szeretnének 2-400 ezer forintot fizetni szemeszterenként, a pótfelvételin ugyanis csak önköltséges helyeket hirdetnek a felsőoktatási intézmények.

Hozzászólások

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.

„210 ezer forint volt a fizetésem osztályfőnökként” – a négy éve kirúgott tanárok szerint nem a bérük volt a legnagyobb probléma

Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt

„A fiatalok ne csupán elszenvedői vagy véleményezői legyenek a döntéseknek” – Lannert Judit ifjúsági részvételi csoportot hoz létre

A diákok véleményét is becsatornázná az oktatáspolitikai döntésekbe az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. Lannert Judit gyereknapon jelentette be, hogy Gyermek- és Ifjúsági Részvételi Csoportot hoznak létre, amelynek feladata az lesz, hogy a fiatalok érdemben is részt vehessenek az őket érintő ügyek alakításában.

Alig van olyan hallgató, aki nem dolgozik az egyetem mellett

10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.