Ilyenek a pontszámítási szabályok a 2014-es felvételin: mesterszakok

Ahogy az alap- és osztatlan szakokra, úgy a mesterképzésekre is február 15-ig lehet jelentkezni. A szakok felvételi követelményei és a pontszámítási szabályok intézményenként különböznek, de vannak általános szabályok is. Ezeket gyűjtöttük össze.

  • Eduline

Milyen mesterképzésekre jelentkezhettek?

A bolognai rendszer előnye, hogy elméletileg bármilyenre. A gyakorlatban persze bonyolultabb a helyzet. Abból a szempontból, hogy egy adott mesterképzésre hogyan lehet bekerülni, az alap- és főiskolai szakokat három csoportba lehet osztani: "teljes kreditértékkel beszámítható", "kreditelismeréssel elsősorban figyelembe vehető" és "kreditelismeréssel figyelembe vehető szakok".

Például ha vezetés és szervezés mesterképzésre jelentkezhettek, teljes kreditértékkel beszámítható a gazdálkodási és menedzsment alapszak, kreditelismeréssel elsősorban figyelembe vehető a különböző gazdasági szakokon szerzett diploma, kreditelismeréssel figyelembe vehető pedig bármely olyan szak, amelyen megszereztétek a képzési és kimeneti követelményekben meghatározott minimális kreditszámot.

Az egyes szakok képzési és kimeneti követelményeit a Felvi szakkeresőjében nézhetitek meg - itt találjátok azt is, hogy a diplomátokkal milyen módon jelentkezhettek az adott mesterképzésre. Ha teljes kreditértékkel beszámítható a szak, a jelentkezésen kívül nincs más dolgotok. Ha kreditelismeréssel beszámítható a szak, az eljárást nektek kell kezdeményeznetek a felsőoktatási intézménynél, lehetőleg még a jelentkezési határidő előtt - erről a mesterképzést indító tanszéken vagy intézetnél érdeklődhettek.

MTI Fotó: Marjai János

A kreditelismerési eljárás során a felsőoktatási intézmény megvizsgálja, hogy az adott szakra történő belépéshez a korábban megszerzett, szakterületi kreditekből mennyit lehet elismerni. Ha nincs meg a képzési és kimeneti követelményekben minimálisan meghatározott kredit, nem kerülhettek be - akkor sem, ha eléritek a felvételi ponthatárt. Ha csak a minimálisan előírt szakterületi kreditszám van meg, a hiányzó tantárgyakat a mesterképzés első két félévében kell elvégeznetek, a mesterszakos tanulmányok mellett.

Milyen dokumentumok kellenek a jelentkezéshez?

Először is egy diploma (hagyományos főiskolai, egyetemi, alapszakos, osztatlan vagy mesterszakos diploma). Ha az idén diplomáztok, a diploma másolatát vagy az oklevél-igazolást a júliusi dokumentumpótlás határidejéig el kell küldenetek.

Emellett a már említett kreditelismerési eljárás határozatát és a felsőfokú tanulmányaitok igazolását (leckekönyvet, a diplomában szereplő tanulmányi átlag igazolását vagy a diploma oklevélmellékletét) is csatolnotok kell a jelentkezéshez. Egyes szakokon emellett kérhetnek munkaköri igazolást, orvosi igazolást, esetleg a szakmai tevékenységről szóló dokumentumokat, például önéletrajzot, motivációs levelet vagy szakmai igazolást.

Hogyan számítják a pontokat?

A mesterszakos felvételin legfeljebb 100 pontot lehet szerezni, viszont legalább 50 pontot kell elérnetek, különben sem állami ösztöndíjas, sem önköltséges képzésre nem kerülhettek be. Azt az intézmények döntik el, hogy milyen szempontokra hány pontot adnak, ezért a részletes szabályokért az összes egyetemet, főiskolát meg kell keresnetek, ahova jelentkezni szeretnétek.

A legfontosabb infók a 2014-es felvételiről

Pontszámító kalkulátor (alapszakos)

A 2014-es pontszámítási szabályok

A 2013-as ponthatárok

A 2014-es felvételi szabályai

Mennyit kell fizetni a legnépszerűbb mesterszakokért?

Mennyibe kerül egy félév a tizenhat népszerű szakon?

A tizenhat népszerű szak 2014-es ponthatára

Az mindenesetre biztos, hogy előnyben részesítés címén a hátrányos helyzetért, fogyatékosságért vagy gyermekgondozásért 1 és 10 közötti többletpontot kaphattok. Általában a diplomára (a minősítésre), a felsőfokú tanulmányaitok eredményeire (tanulmányi átlagra) és a felvételi vizsgára kaphatjátok a pontok nagy részét. A felvételi vizsga lehet írásbeli, szóbeli, gyakorlati is, vagy ezek kombinációja. De előírhatnak motivációs elbeszélgetést vagy alkalmassági vizsgát is.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.