Ahogy az alap- és osztatlan szakokra, úgy a mesterképzésekre is február 15-ig lehet jelentkezni. A szakok felvételi követelményei és a pontszámítási szabályok intézményenként különböznek, de vannak általános szabályok is. Ezeket gyűjtöttük össze.
Milyen mesterképzésekre jelentkezhettek?
A bolognai rendszer előnye, hogy elméletileg bármilyenre. A gyakorlatban persze bonyolultabb a helyzet. Abból a szempontból, hogy egy adott mesterképzésre hogyan lehet bekerülni, az alap- és főiskolai szakokat három csoportba lehet osztani: "teljes kreditértékkel beszámítható", "kreditelismeréssel elsősorban figyelembe vehető" és "kreditelismeréssel figyelembe vehető szakok".
Például ha vezetés és szervezés mesterképzésre jelentkezhettek, teljes kreditértékkel beszámítható a gazdálkodási és menedzsment alapszak, kreditelismeréssel elsősorban figyelembe vehető a különböző gazdasági szakokon szerzett diploma, kreditelismeréssel figyelembe vehető pedig bármely olyan szak, amelyen megszereztétek a képzési és kimeneti követelményekben meghatározott minimális kreditszámot.
Az egyes szakok képzési és kimeneti követelményeit a Felvi szakkeresőjében nézhetitek meg - itt találjátok azt is, hogy a diplomátokkal milyen módon jelentkezhettek az adott mesterképzésre. Ha teljes kreditértékkel beszámítható a szak, a jelentkezésen kívül nincs más dolgotok. Ha kreditelismeréssel beszámítható a szak, az eljárást nektek kell kezdeményeznetek a felsőoktatási intézménynél, lehetőleg még a jelentkezési határidő előtt - erről a mesterképzést indító tanszéken vagy intézetnél érdeklődhettek.
A kreditelismerési eljárás során a felsőoktatási intézmény megvizsgálja, hogy az adott szakra történő belépéshez a korábban megszerzett, szakterületi kreditekből mennyit lehet elismerni. Ha nincs meg a képzési és kimeneti követelményekben minimálisan meghatározott kredit, nem kerülhettek be - akkor sem, ha eléritek a felvételi ponthatárt. Ha csak a minimálisan előírt szakterületi kreditszám van meg, a hiányzó tantárgyakat a mesterképzés első két félévében kell elvégeznetek, a mesterszakos tanulmányok mellett.
Milyen dokumentumok kellenek a jelentkezéshez?
Először is egy diploma (hagyományos főiskolai, egyetemi, alapszakos, osztatlan vagy mesterszakos diploma). Ha az idén diplomáztok, a diploma másolatát vagy az oklevél-igazolást a júliusi dokumentumpótlás határidejéig el kell küldenetek.
Emellett a már említett kreditelismerési eljárás határozatát és a felsőfokú tanulmányaitok igazolását (leckekönyvet, a diplomában szereplő tanulmányi átlag igazolását vagy a diploma oklevélmellékletét) is csatolnotok kell a jelentkezéshez. Egyes szakokon emellett kérhetnek munkaköri igazolást, orvosi igazolást, esetleg a szakmai tevékenységről szóló dokumentumokat, például önéletrajzot, motivációs levelet vagy szakmai igazolást.
Hogyan számítják a pontokat?
A mesterszakos felvételin legfeljebb 100 pontot lehet szerezni, viszont legalább 50 pontot kell elérnetek, különben sem állami ösztöndíjas, sem önköltséges képzésre nem kerülhettek be. Azt az intézmények döntik el, hogy milyen szempontokra hány pontot adnak, ezért a részletes szabályokért az összes egyetemet, főiskolát meg kell keresnetek, ahova jelentkezni szeretnétek.
| A legfontosabb infók a 2014-es felvételiről |
Pontszámító kalkulátor (alapszakos) A 2014-es pontszámítási szabályok Mennyit kell fizetni a legnépszerűbb mesterszakokért? |
Az mindenesetre biztos, hogy előnyben részesítés címén a hátrányos helyzetért, fogyatékosságért vagy gyermekgondozásért 1 és 10 közötti többletpontot kaphattok. Általában a diplomára (a minősítésre), a felsőfokú tanulmányaitok eredményeire (tanulmányi átlagra) és a felvételi vizsgára kaphatjátok a pontok nagy részét. A felvételi vizsga lehet írásbeli, szóbeli, gyakorlati is, vagy ezek kombinációja. De előírhatnak motivációs elbeszélgetést vagy alkalmassági vizsgát is.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A magyar felsőoktatásban részt vevő hallgatók több mint 40 százaléka küzd depresszióra utaló tünetekkel, a tinédzserek közel fele pedig folyamatosan online éli az életét.
Az Európai Unióban továbbra is erősen elnőiesedett terület az óvodapedagógia, az Eurostat legfrissebb adatai szerint az iskola előtti nevelésben dolgozó pedagógusok 95,1 százaléka nő. Magyarország pedig a lista élén szerepel, itthon az óvodapedagógusok 99,5 százaléka nő, vagyis gyakorlatilag teljesen hiányoznak a férfiak a szektorból.
Koncertek, vásárok, kézműves programok és kiállítások is várják azokat, akik a pünkösdi hosszú hétvégén mozdulnának ki.
Lannert Judit bejelentette, hogy Katz Sándor lesz az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium felsőoktatásért felelős államtitkára. A nemzetközileg ismert elméleti részecskefizikus az Magyar Tudományos Akadémia egyik legfiatalabban megválasztott tagja, kutatásai során pedig a sötét anyaghoz kapcsolódó elméleti kérdésekkel és a kvark-gluon plazma vizsgálatával is foglalkozott.
Különdíjakat és rangos helyezést is szereztek a magyar középiskolások az egyik legrangosabb nemzetközi tudományos versenyen, az amerikai ISEF innovációs világbajnokságon.
Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.
A jogi, közgazdasági, műszaki-informatikai és társadalomtudományi végzettségű szakemberek dominálnak a TISZA-kormány frissen kinevezett államtitkárai között – derül ki Magyar Péter bejegyzéséből, amelyben a ma kinevezett 55 államtitkár szakmai hátterét ismertette.
Teljes a csapat. Lannert Judit bejelentette az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium eddig hiányzó közoktatási államtitkárát is. A területet Kókayné Lányi Marietta vezeti majd, a közoktatási tartalomfejlesztésért felelős miniszteri biztos pedig Csapodi Csaba lesz.
