Ahogy az alap- és osztatlan szakokra, úgy a mesterképzésekre is február 15-ig lehet jelentkezni. A szakok felvételi követelményei és a pontszámítási szabályok intézményenként különböznek, de vannak általános szabályok is. Ezeket gyűjtöttük össze.
Milyen mesterképzésekre jelentkezhettek?
A bolognai rendszer előnye, hogy elméletileg bármilyenre. A gyakorlatban persze bonyolultabb a helyzet. Abból a szempontból, hogy egy adott mesterképzésre hogyan lehet bekerülni, az alap- és főiskolai szakokat három csoportba lehet osztani: "teljes kreditértékkel beszámítható", "kreditelismeréssel elsősorban figyelembe vehető" és "kreditelismeréssel figyelembe vehető szakok".
Például ha vezetés és szervezés mesterképzésre jelentkezhettek, teljes kreditértékkel beszámítható a gazdálkodási és menedzsment alapszak, kreditelismeréssel elsősorban figyelembe vehető a különböző gazdasági szakokon szerzett diploma, kreditelismeréssel figyelembe vehető pedig bármely olyan szak, amelyen megszereztétek a képzési és kimeneti követelményekben meghatározott minimális kreditszámot.
Az egyes szakok képzési és kimeneti követelményeit a Felvi szakkeresőjében nézhetitek meg - itt találjátok azt is, hogy a diplomátokkal milyen módon jelentkezhettek az adott mesterképzésre. Ha teljes kreditértékkel beszámítható a szak, a jelentkezésen kívül nincs más dolgotok. Ha kreditelismeréssel beszámítható a szak, az eljárást nektek kell kezdeményeznetek a felsőoktatási intézménynél, lehetőleg még a jelentkezési határidő előtt - erről a mesterképzést indító tanszéken vagy intézetnél érdeklődhettek.
A kreditelismerési eljárás során a felsőoktatási intézmény megvizsgálja, hogy az adott szakra történő belépéshez a korábban megszerzett, szakterületi kreditekből mennyit lehet elismerni. Ha nincs meg a képzési és kimeneti követelményekben minimálisan meghatározott kredit, nem kerülhettek be - akkor sem, ha eléritek a felvételi ponthatárt. Ha csak a minimálisan előírt szakterületi kreditszám van meg, a hiányzó tantárgyakat a mesterképzés első két félévében kell elvégeznetek, a mesterszakos tanulmányok mellett.
Milyen dokumentumok kellenek a jelentkezéshez?
Először is egy diploma (hagyományos főiskolai, egyetemi, alapszakos, osztatlan vagy mesterszakos diploma). Ha az idén diplomáztok, a diploma másolatát vagy az oklevél-igazolást a júliusi dokumentumpótlás határidejéig el kell küldenetek.
Emellett a már említett kreditelismerési eljárás határozatát és a felsőfokú tanulmányaitok igazolását (leckekönyvet, a diplomában szereplő tanulmányi átlag igazolását vagy a diploma oklevélmellékletét) is csatolnotok kell a jelentkezéshez. Egyes szakokon emellett kérhetnek munkaköri igazolást, orvosi igazolást, esetleg a szakmai tevékenységről szóló dokumentumokat, például önéletrajzot, motivációs levelet vagy szakmai igazolást.
Hogyan számítják a pontokat?
A mesterszakos felvételin legfeljebb 100 pontot lehet szerezni, viszont legalább 50 pontot kell elérnetek, különben sem állami ösztöndíjas, sem önköltséges képzésre nem kerülhettek be. Azt az intézmények döntik el, hogy milyen szempontokra hány pontot adnak, ezért a részletes szabályokért az összes egyetemet, főiskolát meg kell keresnetek, ahova jelentkezni szeretnétek.
| A legfontosabb infók a 2014-es felvételiről |
Pontszámító kalkulátor (alapszakos) A 2014-es pontszámítási szabályok Mennyit kell fizetni a legnépszerűbb mesterszakokért? |
Az mindenesetre biztos, hogy előnyben részesítés címén a hátrányos helyzetért, fogyatékosságért vagy gyermekgondozásért 1 és 10 közötti többletpontot kaphattok. Általában a diplomára (a minősítésre), a felsőfokú tanulmányaitok eredményeire (tanulmányi átlagra) és a felvételi vizsgára kaphatjátok a pontok nagy részét. A felvételi vizsga lehet írásbeli, szóbeli, gyakorlati is, vagy ezek kombinációja. De előírhatnak motivációs elbeszélgetést vagy alkalmassági vizsgát is.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A tankönyvválasztás szabadságának visszaadása önmagában nem old meg semmit – állítja Radó Péter oktatáskutató. Szerinte egy működő, minőségbiztosított tankönyvpiac felépítése akár egy évtized is lehet, egy új tankönyvcsalád kifejlesztése pedig minimum négy-öt év.
Bár több elitgimnáziumban még tartanak a szóbelik, de van olyan top10-as intézmény, amelyik már kirakta az oldalára az ideiglenes felvételi jegyzékét.
„A gyerekeknek nincs életük” – fogalmazott egy hetedikes diák édesanyja, amikor arról kérdeztük a szülőket, mennyi időt töltenek a diákok tanulással iskola után. Bár a PISA-adatok szerint a magyar 15 évesek átlagosan heti 10 órát töltenek házi feladat megírásával, több szülő szerint a dolgozatokra és felelésekre való készüléssel együtt a tanulás ennél jóval több időt vesz el.
A nyolcadikosok mintegy 22 százaléka legfeljebb csak egyszerű információkat tud értelmezni vagy visszakeresni, és a hét képességszintből jobb esetben csak a második szinten áll - derült ki a 2025-ös kompetenciamérés eredményéből
@eduline.hu Évek óta, kitartóan kezdik minden szerdájukat egy közeli gyalogosátkelőn és emelik magasba a transzparenseket azok a pedagógusok, szülők, diákok és civilek, akik szerint a őket érintő társadalmi ügyekben nem történik változás – vagy legalábbis nem elég gyorsan. A legtöbben az oktatás lehetetlen helyzetét emelik ki. #zebraszerda #magyaroktatas #pedagogusok #kozoktatas ♬ original sound - eduline.hu
Fontos kérdésre válaszolunk az ideiglenes felvételi jegyzékekkel kapcsolatban.
Mivel idén március 15. vasárnapra esik, több iskola a megszokottól eltérően szervezi meg az ünnepi megemlékezéseket. De vajon kötelező elmenni egy ilyen rendezvényre, ha azt hétvégén tartják?
Bár sok iskolából pozitív élményekkel távoztak a felvételizők, akadtak olyan intézmények is, ahol életunt vizsgáztatók és sértődött vezetők várták a diákokat. Többeket pedig arról faggattak, hogy hányadik helyen jelölték meg az adott iskolát a jelentkezési sorrendben. Megkérdeztük a szülőket, mik az eddigi tapasztalataik a középiskolai szóbeli felvételikről.
