Mennyit kell fizetni a 2018-as felvételiért?

Mennyit kell fizetni, egyáltalán kell-e fizetni az egyetemi-főiskolai jelentkezésért? Hány szakot lehet ingyen megjelölni? Fontos kérdésekre válaszolunk.

  • Eduline
pixabay

A 2018-as felvételin három képzés megjelölése díjmentes. A további jelentkezési helyekért 2000-2000 Ft kiegészítő díjat kell fizetnetek.

Ha ugyanannak a jelentkezési helynek az állami ösztöndíjas és önköltséges formáját is megjelölitek – azaz megegyezik az intézmény, a kar, a szak, a képzési szint, a munkarend, a képzési hely és nyelv, csak a finanszírozási forma tér el –, akkor azt két sorban kell feltüntetnetek a jelentkezéskor, de az eljárási díj szempontjából ez egy jelentkezési helynek minősül.

Így például az alapjelentkezés díjmentes három képzése esetén legfeljebb hat jelentkezési hely megjelölésére van lehetőségetek (például megjelölitek az ELTE magyar szakát állami ösztöndíjas és önköltséges formában, a PPKE magyar szakát állami ösztöndíjas és önköltséges formában, valamint a szegedi egyetem magyar szakát állami ösztöndíjas és önköltséges formában). Természetesen az egymáshoz tartozó állami ösztöndíjas és önköltséges képzéseknek nem feltétlenül kell követniük egymást a sorrendben - írja a felvételi tájékoztató.

Felvételizők, figyelem! Ilyenek lesznek a központi ponthatárok 2018-ban

December 22-én elindult a 2018-as felvételi, negyvenegy alap- és osztatlan szakon pedig ismét előzetes ponthatárokat húztak meg. Gazdálkodási és menedzsment, nemzetközi tanulmányok, kommunikáció és médiatudomány, általános orvosi - többek között ilyen szakokon állapítottak meg előzetes ponthatárokat.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.