Mennyit kell fizetni a 2018-as felvételiért?

Mennyit kell fizetni, egyáltalán kell-e fizetni az egyetemi-főiskolai jelentkezésért? Hány szakot lehet ingyen megjelölni? Fontos kérdésekre válaszolunk.

  • Eduline
pixabay

A 2018-as felvételin három képzés megjelölése díjmentes. A további jelentkezési helyekért 2000-2000 Ft kiegészítő díjat kell fizetnetek.

Ha ugyanannak a jelentkezési helynek az állami ösztöndíjas és önköltséges formáját is megjelölitek – azaz megegyezik az intézmény, a kar, a szak, a képzési szint, a munkarend, a képzési hely és nyelv, csak a finanszírozási forma tér el –, akkor azt két sorban kell feltüntetnetek a jelentkezéskor, de az eljárási díj szempontjából ez egy jelentkezési helynek minősül.

Így például az alapjelentkezés díjmentes három képzése esetén legfeljebb hat jelentkezési hely megjelölésére van lehetőségetek (például megjelölitek az ELTE magyar szakát állami ösztöndíjas és önköltséges formában, a PPKE magyar szakát állami ösztöndíjas és önköltséges formában, valamint a szegedi egyetem magyar szakát állami ösztöndíjas és önköltséges formában). Természetesen az egymáshoz tartozó állami ösztöndíjas és önköltséges képzéseknek nem feltétlenül kell követniük egymást a sorrendben - írja a felvételi tájékoztató.

Felvételizők, figyelem! Ilyenek lesznek a központi ponthatárok 2018-ban

December 22-én elindult a 2018-as felvételi, negyvenegy alap- és osztatlan szakon pedig ismét előzetes ponthatárokat húztak meg. Gazdálkodási és menedzsment, nemzetközi tanulmányok, kommunikáció és médiatudomány, általános orvosi - többek között ilyen szakokon állapítottak meg előzetes ponthatárokat.

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.