"Kit kell iskoláztatni az állam pénzén?" - ezt gondoljátok a 2012-es keretszámokról

Pénteken hozta nyilvánosságra az intézményekre lebontott keretszámokat az oktatási államtitkárság - a számok láttán azonnal vita alakult ki az eduline-on, a kommentek közül szemezgettünk.

  • Eduline

Akkor most majd kevesebb adót kell fizetnem? A világon nagyon sok helyen keményen kell fizetni a felsőoktatásert, de ott nagyságrendekkel alacsonyabb kulccsal adóznak, és abból röhögve összerakják a gyerekek diplomájára valót 18 év alatt. Ha ez az irány, amivel megváltjuk most a magyar felsőoktatást, akkor hajrá, de attól tartok, nem egészen erre gondoltak...

Én személy szerint költségtérítéses képzésben szereztem meg a diplomát. Ennek ellenére nem örülök, hogy most hirtelen fizetőssé tették a felsőoktatást, mert: mindenféle átmenet nélkül tették meg, akik nem a preferált szakokra készültek, azoknak esélyük sincs bejutni a preferált mérnöki képzésekre, mert a szükséges felvételi tárgyakat már két éve nem tanulják. Így a közepes diák (240 felvételi pont az 500-ból) tanulmányait az állam fizeti. Ellenben aki szerzett két nyelvvizsgát, és ezerrel készült mondjuk jogra vagy közgázra (460 pont a 480-ból), az mehet "virágkötőnek". Akkor most kit kell iskoláztatni az állam pénzén? A tehetséges szorgalmas joghallgatót vagy a középszert?

Persze értem a kormány szándékát, igazuk van: a munkaerőpiacra kell képezni, az emberi elme univerzális, stb. stb., de MINIMUM 5 év átmeneti időt akkor is adniuk kellett volna/kellene, vagyis legalább annyit, amíg a mostani nyolcadikosok egy jó nagyot sóhajtva a középiskolában racionálisan a fizikára, kémiára, informatikára állnak át. Optimális esetben 10 évet. (Persze tudom, hogy a kormányciklus az 4 év.) Én azon csodálkozom, hogy átmeneti időszak nélkül váltottak, számomra ez a durva, nem a cél, amit el akarnak érni, mert azzal egyetértek, hogy a munkaerőpiacra kell képezni.

Nem kell minden áron egyetemre menni, minek? Van néhány szak, amikkel lehet érvényesülni, pl. informatika, orvosi, mérnök, pszichológus, meg van még pár, de nem sok. A többinek sajnos se füle, se farka, az ember egy centivel nem lesz előbbre, ha elvégzi a szakot, viszont elmegy rá 3-5 év+egy csomó pénz és energia. Ez nem kifizetődő. Szakmunkásból meg hiány van, pl. egy jó cnc esztergályos (ami az egész unióban keresett), aki beszél angolul és németül megfelelő szinten, annak sokkal könnyebb a helyzete, mint egy szabad bölcsésznek pl., aki a végzést követően rájön, hogy a papír, amit megszerzett, az égvilágon semmire nem jó, és mehet vele közmunkázni vagy segédmunkásnak.

Hozzászólások

Egy hónap alatt több mint ötszázzal nőtt a betöltetlen tanári állások száma, matektanárból a legnagyobb a hiány

Az iskolák már a szeptemberi tanévkezdésre készülnek, ezért jelentősen megnőtt a betöltetlen tanári állások száma: a Közszolgállás portálon már több mint 1200 hirdetés szerepel. A legtöbb intézmény matematikatanárt keres, de angol-, magyar-, testnevelés- és digitális kultúra szakos pedagógusokból is jelentős a hiány. A hirdetések alapján az is látszik, hogy sok iskola már nem ragaszkodik egy konkrét szakpárhoz, hanem a második szak tekintetében is rugalmasabb feltételeket szab a jelentkezőknek.

Nyolcszáznál is több kiadvány érkezett a kormány tankönyvpályázatára, a minisztérium a 45 milliárdos szerződést is felülvizsgálta

A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.

Bérrendezést és rendszeres érdekegyeztetést kérnek a bölcsődei dolgozók – megkezdődtek a tárgyalások a minisztériummal

Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.