Pénteken hozta nyilvánosságra az intézményekre lebontott keretszámokat az oktatási államtitkárság - a számok láttán azonnal vita alakult ki az eduline-on, a kommentek közül szemezgettünk.
Akkor most majd kevesebb adót kell fizetnem? A világon nagyon sok helyen keményen kell fizetni a felsőoktatásert, de ott nagyságrendekkel alacsonyabb kulccsal adóznak, és abból röhögve összerakják a gyerekek diplomájára valót 18 év alatt. Ha ez az irány, amivel megváltjuk most a magyar felsőoktatást, akkor hajrá, de attól tartok, nem egészen erre gondoltak...
Én személy szerint költségtérítéses képzésben szereztem meg a diplomát. Ennek ellenére nem örülök, hogy most hirtelen fizetőssé tették a felsőoktatást, mert: mindenféle átmenet nélkül tették meg, akik nem a preferált szakokra készültek, azoknak esélyük sincs bejutni a preferált mérnöki képzésekre, mert a szükséges felvételi tárgyakat már két éve nem tanulják. Így a közepes diák (240 felvételi pont az 500-ból) tanulmányait az állam fizeti. Ellenben aki szerzett két nyelvvizsgát, és ezerrel készült mondjuk jogra vagy közgázra (460 pont a 480-ból), az mehet "virágkötőnek". Akkor most kit kell iskoláztatni az állam pénzén? A tehetséges szorgalmas joghallgatót vagy a középszert?
Persze értem a kormány szándékát, igazuk van: a munkaerőpiacra kell képezni, az emberi elme univerzális, stb. stb., de MINIMUM 5 év átmeneti időt akkor is adniuk kellett volna/kellene, vagyis legalább annyit, amíg a mostani nyolcadikosok egy jó nagyot sóhajtva a középiskolában racionálisan a fizikára, kémiára, informatikára állnak át. Optimális esetben 10 évet. (Persze tudom, hogy a kormányciklus az 4 év.) Én azon csodálkozom, hogy átmeneti időszak nélkül váltottak, számomra ez a durva, nem a cél, amit el akarnak érni, mert azzal egyetértek, hogy a munkaerőpiacra kell képezni.
Nem kell minden áron egyetemre menni, minek? Van néhány szak, amikkel lehet érvényesülni, pl. informatika, orvosi, mérnök, pszichológus, meg van még pár, de nem sok. A többinek sajnos se füle, se farka, az ember egy centivel nem lesz előbbre, ha elvégzi a szakot, viszont elmegy rá 3-5 év+egy csomó pénz és energia. Ez nem kifizetődő. Szakmunkásból meg hiány van, pl. egy jó cnc esztergályos (ami az egész unióban keresett), aki beszél angolul és németül megfelelő szinten, annak sokkal könnyebb a helyzete, mint egy szabad bölcsésznek pl., aki a végzést követően rájön, hogy a papír, amit megszerzett, az égvilágon semmire nem jó, és mehet vele közmunkázni vagy segédmunkásnak.
Kitört a vakáció, elkezdődött a több mint két hónapos nyári szünet, ami a pihenés mellett arra is jó lehet, hogy elővegyétek a következő tanév kötelező olvasmányait. Mutatjuk, mely műveket kérik az általános iskolák évfolyamain.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
