Pénteken hozta nyilvánosságra az intézményekre lebontott keretszámokat az oktatási államtitkárság - a számok láttán azonnal vita alakult ki az eduline-on, a kommentek közül szemezgettünk.
Akkor most majd kevesebb adót kell fizetnem? A világon nagyon sok helyen keményen kell fizetni a felsőoktatásert, de ott nagyságrendekkel alacsonyabb kulccsal adóznak, és abból röhögve összerakják a gyerekek diplomájára valót 18 év alatt. Ha ez az irány, amivel megváltjuk most a magyar felsőoktatást, akkor hajrá, de attól tartok, nem egészen erre gondoltak...
Én személy szerint költségtérítéses képzésben szereztem meg a diplomát. Ennek ellenére nem örülök, hogy most hirtelen fizetőssé tették a felsőoktatást, mert: mindenféle átmenet nélkül tették meg, akik nem a preferált szakokra készültek, azoknak esélyük sincs bejutni a preferált mérnöki képzésekre, mert a szükséges felvételi tárgyakat már két éve nem tanulják. Így a közepes diák (240 felvételi pont az 500-ból) tanulmányait az állam fizeti. Ellenben aki szerzett két nyelvvizsgát, és ezerrel készült mondjuk jogra vagy közgázra (460 pont a 480-ból), az mehet "virágkötőnek". Akkor most kit kell iskoláztatni az állam pénzén? A tehetséges szorgalmas joghallgatót vagy a középszert?
Persze értem a kormány szándékát, igazuk van: a munkaerőpiacra kell képezni, az emberi elme univerzális, stb. stb., de MINIMUM 5 év átmeneti időt akkor is adniuk kellett volna/kellene, vagyis legalább annyit, amíg a mostani nyolcadikosok egy jó nagyot sóhajtva a középiskolában racionálisan a fizikára, kémiára, informatikára állnak át. Optimális esetben 10 évet. (Persze tudom, hogy a kormányciklus az 4 év.) Én azon csodálkozom, hogy átmeneti időszak nélkül váltottak, számomra ez a durva, nem a cél, amit el akarnak érni, mert azzal egyetértek, hogy a munkaerőpiacra kell képezni.
Nem kell minden áron egyetemre menni, minek? Van néhány szak, amikkel lehet érvényesülni, pl. informatika, orvosi, mérnök, pszichológus, meg van még pár, de nem sok. A többinek sajnos se füle, se farka, az ember egy centivel nem lesz előbbre, ha elvégzi a szakot, viszont elmegy rá 3-5 év+egy csomó pénz és energia. Ez nem kifizetődő. Szakmunkásból meg hiány van, pl. egy jó cnc esztergályos (ami az egész unióban keresett), aki beszél angolul és németül megfelelő szinten, annak sokkal könnyebb a helyzete, mint egy szabad bölcsésznek pl., aki a végzést követően rájön, hogy a papír, amit megszerzett, az égvilágon semmire nem jó, és mehet vele közmunkázni vagy segédmunkásnak.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
