Április 22-éig meghosszabbította az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) annak a 4 milliárd forint összértékű...
Április 22-éig meghosszabbította az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) annak a 4 milliárd forint összértékű pályázati programnak a jelentkezési határidejét, amely hátrányos helyzetű fiatalok felsőoktatásba való bejutását segíti elő - jelentette be Balog Zoltán miniszter kedden a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Biriben.
A tárcavezető az alapítványi fenntartású Dankó Pista Egységes Óvoda, Bölcsőde, Általános Iskola, Szakképző Iskola, Gimnázium és Kollégiumban tett látogatását követő sajtótájékoztatón elmondta: a program keretösszege lehetőséget ad a középfokú iskoláknak arra, hogy végzős diákjaiknak felkészítő tanfolyamokat szervezzenek és ezzel növeljék a leghátrányosabb helyzetű fiatalok felsőoktatásba jutásának esélyeit.
A 4 milliárd forintos keretösszegből 1,5 milliárd a leghátrányosabb helyzetű térségekben áll rendelkezésre - tette hozzá a miniszter.
A program eredetileg március 22-én zárult le, de a középiskoláknak és a gimnáziumoknak még egy hónap áll rendelkezésükre pályázat benyújtására - mondta Balog Zoltán. A program zárásáig nem érkezett annyi támogatási igény, mint amennyi forrás rendelkezésre áll, ezért újabb pályázatok beadására kérik a középfokú intézményeket.
A projektben az iskolák tanfolyamokat és különórákat szervezhetnek, mentorprogramot indíthatnak, szakmai támogatást nyújthatnak azoknak a halmozottan hátrányos, illetve hátrányos helyzetű fiataloknak, akik jövőre egyetemre vagy főiskolára szeretnének jelentkezni.
Az nem igazságos, hogy a diákok azért kapnak pluszpontokat, mert hátrányos helyzetűek, ez a program - a bevonható plusztámogatások révén - inkább a fiatalok otthonról hozott teljesítménybeli hátrányainak leküzdésére helyezi a hangsúlyt - fejtette ki Balog Zoltán.
Az elmaradt jubileumi jutalmakról, illetve a NOKS- és egyéb munkakörben dolgozók béremeléséről is egyeztetett a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Lannert Judittal. A törvénytervezetet hamarosan benyújtják.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
