Április 22-éig meghosszabbította az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) annak a 4 milliárd forint összértékű...
Április 22-éig meghosszabbította az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) annak a 4 milliárd forint összértékű pályázati programnak a jelentkezési határidejét, amely hátrányos helyzetű fiatalok felsőoktatásba való bejutását segíti elő - jelentette be Balog Zoltán miniszter kedden a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Biriben.
A tárcavezető az alapítványi fenntartású Dankó Pista Egységes Óvoda, Bölcsőde, Általános Iskola, Szakképző Iskola, Gimnázium és Kollégiumban tett látogatását követő sajtótájékoztatón elmondta: a program keretösszege lehetőséget ad a középfokú iskoláknak arra, hogy végzős diákjaiknak felkészítő tanfolyamokat szervezzenek és ezzel növeljék a leghátrányosabb helyzetű fiatalok felsőoktatásba jutásának esélyeit.
A 4 milliárd forintos keretösszegből 1,5 milliárd a leghátrányosabb helyzetű térségekben áll rendelkezésre - tette hozzá a miniszter.
A program eredetileg március 22-én zárult le, de a középiskoláknak és a gimnáziumoknak még egy hónap áll rendelkezésükre pályázat benyújtására - mondta Balog Zoltán. A program zárásáig nem érkezett annyi támogatási igény, mint amennyi forrás rendelkezésre áll, ezért újabb pályázatok beadására kérik a középfokú intézményeket.
A projektben az iskolák tanfolyamokat és különórákat szervezhetnek, mentorprogramot indíthatnak, szakmai támogatást nyújthatnak azoknak a halmozottan hátrányos, illetve hátrányos helyzetű fiataloknak, akik jövőre egyetemre vagy főiskolára szeretnének jelentkezni.
Az nem igazságos, hogy a diákok azért kapnak pluszpontokat, mert hátrányos helyzetűek, ez a program - a bevonható plusztámogatások révén - inkább a fiatalok otthonról hozott teljesítménybeli hátrányainak leküzdésére helyezi a hangsúlyt - fejtette ki Balog Zoltán.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
