Még lehet pályázni a hátrányos helyzetű fiatalok továbbtanulását támogató programra

Április 22-éig meghosszabbította az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) annak a 4 milliárd forint összértékű...

  • MTI
túry

Április 22-éig meghosszabbította az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) annak a 4 milliárd forint összértékű pályázati programnak a jelentkezési határidejét, amely hátrányos helyzetű fiatalok felsőoktatásba való bejutását segíti elő - jelentette be Balog Zoltán miniszter kedden a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Biriben.

A tárcavezető az alapítványi fenntartású Dankó Pista Egységes Óvoda, Bölcsőde, Általános Iskola, Szakképző Iskola, Gimnázium és Kollégiumban tett látogatását követő sajtótájékoztatón elmondta: a program keretösszege lehetőséget ad a középfokú iskoláknak arra, hogy végzős diákjaiknak felkészítő tanfolyamokat szervezzenek és ezzel növeljék a leghátrányosabb helyzetű fiatalok felsőoktatásba jutásának esélyeit.

A 4 milliárd forintos keretösszegből 1,5 milliárd a leghátrányosabb helyzetű térségekben áll rendelkezésre - tette hozzá a miniszter.

A program eredetileg március 22-én zárult le, de a középiskoláknak és a gimnáziumoknak még egy hónap áll rendelkezésükre pályázat benyújtására - mondta Balog Zoltán. A program zárásáig nem érkezett annyi támogatási igény, mint amennyi forrás rendelkezésre áll, ezért újabb pályázatok beadására kérik a középfokú intézményeket.

A projektben az iskolák tanfolyamokat és különórákat szervezhetnek, mentorprogramot indíthatnak, szakmai támogatást nyújthatnak azoknak a halmozottan hátrányos, illetve hátrányos helyzetű fiataloknak, akik jövőre egyetemre vagy főiskolára szeretnének jelentkezni.

Az nem igazságos, hogy a diákok azért kapnak pluszpontokat, mert hátrányos helyzetűek, ez a program - a bevonható plusztámogatások révén - inkább a fiatalok otthonról hozott teljesítménybeli hátrányainak leküzdésére helyezi a hangsúlyt - fejtette ki Balog Zoltán.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.