Másfél hét múlva kiderül, hány hallgatót vehetnek fel az egyetemek

December 5-én tűzi napirendjére az új felsőoktatási keretszámokat a kormány - közölte az oktatási államtitkárság...

  • MTI
December 5-én tárgyal a kormány a 2013-as felvételi keretszámokról
stiller

December 5-én tűzi napirendjére az új felsőoktatási keretszámokat a kormány - közölte az oktatási államtitkárság pénteken. A tájékoztatás szerint a kabinet november 21-i ülésén első olvasatban tárgyalta a 2013. évi felsőoktatási felvételi keretszámokat, amelyeknek a változtatása mellett döntött. A más szempontrendszer szerint készülő tervezetet a kormány december 5-i ülésén tűzi napirendre. Hány hallgatói helyet kapnak a képzési területek? Összefoglalónkat itt olvashatjátok el.

Az Emberi Erőforrások Minisztériumának az MTI birtokába került, november 20-ai dátumú előterjesztése szerint a kormány összesen 53.640-ben állapítaná meg a 2013-ban a felsőoktatásba felvehető magyar állami (rész-)ösztöndíjjal támogatott hallgatók számát. Felsőoktatási szakképzésben, alapképzésben és osztatlan képzésben 31 340 - valamint részösztöndíjjal 5 ezer -, mesterképzésben 16 ezer, doktori képzésben 1300 hallgató kezdhetné meg jövőre felsőfokú tanulmányait.

Az előterjesztés szerint továbbra is prioritás a műszaki, a természettudományi, az informatikai, valamint az orvos- és egészségtudomány képzési területek állami ösztöndíjas keretszámainak kiemelt biztosítása. A kormány ezen belül 4 ezres külön keretet biztosít a hátrányos helyzetű, fogyatékkal élő, illetve gyesben, gyedben részesülő jelentkezőknek.

A javaslat - amely képzési területekre bontott keretszámokat tartalmaz - azt rögzíti, hogy a felsőoktatási szakképzésben 2350, az alapképzésben 24 780 hallgató kezdhetné meg teljes támogatás mellett tanulmányait.

Hozzászólások

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.

A Fidesz szerint sok rászoruló kimaradhat az iskolakezdési támogatásból, Magyar Péter szerint így is több mint a semmi

A Fidesz-frakció szerint több ponton is ellentmond a korábbi ígéreteknek az új, 100 ezer forintos iskolakezdési támogatási rendszer. A párt azt kifogásolja, hogy a jogosultak köre nem átlátható, ezért szerintük sok rászoruló gyerek kimaradhat a támogatásból, miközben olyan családok is megkaphatják, amelyek nem szorulnak rá. Magyar Péter elismerte, hogy nem lesz tökéletes a rendszer, de jobb, mint a semmi.

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

Lannert Judithoz kerültek az egyetemeket fenntartó kekvák alapítói jogai

A hétfőn megjelent Magyar Közlönyben közzétett, az állami alapítói joggyakorlókat kijelölő listát most azzal egészítette ki a kormány, hogy az egyetemfenntartó kekvák esetében az oktatási és gyermekügyi miniszter gyakorolja az alapítói jogokat. A közlöny egy másik módosítása alapján a Közép-európai Oktatási Alapítvány mégsem hozzá, hanem Vitézy Dávidhoz került.