A felsőoktatási államtitkár szerint az állami ösztöndíj egy nagyon erős, minőségi ösztönzést jelent a felsőoktatásban. Erről Klinghammer István beszélt csütörtöki budapesti sajtótájékoztatón, megjegyezve: szeretné, ha 2015 szeptemberétől a közösségi főiskolák már fogadnák a hallgatókat.
Ismertetése szerint állami ösztöndíjasként minden eddiginél több, 58 844 hallgató kezdte meg tanulmányait a 2013-as tanévben. Kitért arra is, hogy idén 50-55 ezer hallgatóra számít, és arra, hogy a jobb nevű, preferált egyetemeket, főiskolákat részesítik előnyben a jelentkezők.
Elmondta: meglepetés volt számára, hogy ilyen sokan, mintegy 95 ezren jelentkeztek a felsőoktatásba. Kifejtette: az érettségizők száma 78-79 ezer volt. Közülük 11 ezer esti-levelezőn végezte el a középiskolát, döntő többségük nem lépett a felsőoktatásba. A maradék fele szakközépiskolában végzett, akiknek nagy része szintén nem rögtön tanul tovább - mutatott rá, hozzátéve: a demográfiai helyzet miatt ezek a számok várhatóan a következő években sem változnak lényegesen. Véleménye szerint az állami ösztöndíj egy nagyon erős, minőségi ösztönzést jelent a felsőoktatásban.
A magyar felsőoktatás jó, bár vannak benne egyenlőtlenségek - állapította meg a felsőoktatási államtitkár, hozzátéve: a hallgatók nagy része ugyanakkor motivált és jól felkészült. Klinghammer István szerint a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája és a rektori konferencia is igényelte, hogy a minimum ponthatár 240-ről 260 pontra emelkedjen. Ez a változás az idei évtől érvényes - jelezte. Rámutatott: a hallgatóknak és a felsőoktatási intézményeknek egyaránt érdeke, hogy jól felkészült hallgatók kerüljenek az egyetemekre, főiskolákra.
Egyelőre sokkal több hallgató megy külföldre az állam támogatásával tanulni, mint családi hozzájárulással - jegyezte meg. Jelezte: mindent elkövet azért, hogy legyenek preferált szakok. Ezek között említette a természettudományos képzéseket.
Azt is mondta: biztos benne, hogy új oktatási formák is megjelennek majd, és az agrár, valamint a szolgáltatások területén is bevezethetőnek látta a duális képzéseket. További változás, hogy mindenki számára ingyenesen hozzáférhető az idei felsőoktatási felvételi tájékoztató, amely csak elektronikus formában jelent meg. A kiadványt mindenki letöltheti az Oktatási Hivatal honlapjáról - hívta fel a figyelmet.
Az idén február 15-ig adhatják be felvételi kérelmüket a diákok a szeptemberben induló képzésekre. Kérdésre válaszolva elmondta: a felsőoktatási stratégiáról szóló jelentéssel a kormány december közepén foglalkozott, és kért kiegészítést. A közösségi főiskolák indulásáról azt mondta: ő azt szeretné, ha 2015 szeptemberétől tudnák fogadni a hallgatókat.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
Egyetértés volt abban, hogy erősíteni kell a gyógypedagógusok bölcsődei jelenlétét, javítani kell a fejlesztő szolgáltatásokhoz való hozzáférést, illetve minél korábban fel kell ismerni a kisgyermekkori fejlődési nehézségeket, hogy az érintett gyerekek időben megkaphassák a szükséges fejlesztést.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
