Már 2015-ben lesznek közösségi főiskolák?

A felsőoktatási államtitkár szerint az állami ösztöndíj egy nagyon erős, minőségi ösztönzést jelent a felsőoktatásban. Erről Klinghammer István beszélt csütörtöki budapesti sajtótájékoztatón, megjegyezve: szeretné, ha 2015 szeptemberétől a közösségi főiskolák már fogadnák a hallgatókat.

  • MTI
Fazekas István

Ismertetése szerint állami ösztöndíjasként minden eddiginél több, 58 844 hallgató kezdte meg tanulmányait a 2013-as tanévben. Kitért arra is, hogy idén 50-55 ezer hallgatóra számít, és arra, hogy a jobb nevű, preferált egyetemeket, főiskolákat részesítik előnyben a jelentkezők.

Elmondta: meglepetés volt számára, hogy ilyen sokan, mintegy 95 ezren jelentkeztek a felsőoktatásba. Kifejtette: az érettségizők száma 78-79 ezer volt. Közülük 11 ezer esti-levelezőn végezte el a középiskolát, döntő többségük nem lépett a felsőoktatásba. A maradék fele szakközépiskolában végzett, akiknek nagy része szintén nem rögtön tanul tovább - mutatott rá, hozzátéve: a demográfiai helyzet miatt ezek a számok várhatóan a következő években sem változnak lényegesen. Véleménye szerint az állami ösztöndíj egy nagyon erős, minőségi ösztönzést jelent a felsőoktatásban.

A magyar felsőoktatás jó, bár vannak benne egyenlőtlenségek - állapította meg a felsőoktatási államtitkár, hozzátéve: a hallgatók nagy része ugyanakkor motivált és jól felkészült. Klinghammer István szerint a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája és a rektori konferencia is igényelte, hogy a minimum ponthatár 240-ről 260 pontra emelkedjen. Ez a változás az idei évtől érvényes - jelezte. Rámutatott: a hallgatóknak és a felsőoktatási intézményeknek egyaránt érdeke, hogy jól felkészült hallgatók kerüljenek az egyetemekre, főiskolákra. 

Egyelőre sokkal több hallgató megy külföldre az állam támogatásával tanulni, mint családi hozzájárulással - jegyezte meg. Jelezte: mindent elkövet azért, hogy legyenek preferált szakok. Ezek között említette a természettudományos képzéseket. 

Azt is mondta: biztos benne, hogy új oktatási formák is megjelennek majd, és az agrár, valamint a szolgáltatások területén is bevezethetőnek látta a duális képzéseket. További változás, hogy mindenki számára ingyenesen hozzáférhető az idei felsőoktatási felvételi tájékoztató, amely csak elektronikus formában jelent meg. A kiadványt mindenki letöltheti az Oktatási Hivatal honlapjáról - hívta fel a figyelmet.

Az idén február 15-ig adhatják be felvételi kérelmüket a diákok a szeptemberben induló képzésekre. Kérdésre válaszolva elmondta: a felsőoktatási stratégiáról szóló jelentéssel a kormány december közepén foglalkozott, és kért kiegészítést. A közösségi főiskolák indulásáról azt mondta: ő azt szeretné, ha 2015 szeptemberétől tudnák fogadni a hallgatókat.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.