„A Gósy Mária-tanulmány jó választás volt, a téma érdekes, a szöveg sűrű, de világos, áttekinthető, és a feladatok is...
„A Gósy Mária-tanulmány jó választás volt, a téma érdekes, a szöveg sűrű, de világos, áttekinthető, és a feladatok is változatosak” – mondta a középszintű magyarérettségi szövegértési feladatsoráról Arató László, a Magyartanárok Egyesületének elnöke, aki két kisebb hibát talált a 4. és a 7. feladatban. „A végső szót akkor mondhatjuk ki a feladatsorról, amikor megnézzük a javítási útmutatót, tavaly ugyanis hiába jelezték több százan az Oktatási Hivatalnak és az egyesületünknek, hogy az egyik kérdésre kétféle választ is lehetett adni, nem változtattak a hivatalos megoldáson” – tette hozzá.
Itt találjátok az emelt szintű magyarérettségi hivatalos megoldását.
Itt pedig a középszintű feladatsor hivatalos javítókulcsát nézhetitek meg.
Itt van a középszintű magyarérettségi szövegértési feladatsorának nem hivatalos megoldása
A középszintű magyarérettségi szövegalkotási feladatsorának megoldási javaslatai
Szövegalkotási feladatok: az érvelés nem érvelés volt
„Az érveléses feladat izgalmas, minőségi, de nem érvelés” – mondta az első szövegalkotási feladatról. A diákoknak az utazást mint irodalmi motívumot kellett bemutatniuk szabadon választott művek segítségével, „az iskolai anyagot jól ismerő diák jó dolgozatot írhat a téma alapján, de itt semmi ellen, semmi mellett nem kell érvelni”.
Arató László szerint a legtöbb vizsgázó valószínűleg a második feladatot választotta, és a Márai Sándor-elbeszélést elemezte. „A szempontok nem különösebben izgalmasak, de korrektek” – tette hozzá. A középszintű érettségi leggyengébb pontjának az összehasonlító elemzést tartja, amely „már-már a kínosság határán áll”. A Magyartanárok Egyesületének elnöke szerint a feladat „anyagszegény”, a diákok ugyanis nem tudnak három-öt oldalt írni két epigrammáról. „Vannak olyan rövid művek, amelyekről sokat lehet írni, de ez a Vörösmarty- és a Berzsenyi-mű nem tartozik ezek közé” – mondta.
A Magyartanárok Egyesülete évek óta bírálja, hogy a szóbeli magyarérettségi tételsora túlságosan szerzőközpontú, összesen három olyan tétel van, amely nem egy-egy szerző életművét járja körül. „Ez eleve meghatározza azt, hogy kronológia szerint kell haladni az iskolában, és nem ad lehetőséget arra, hogy olyan érdekes témákat vegyünk át a diákokkal, mint például az ősz toposza és az elégia, vagy éppen a bűn és bűnhődés motívuma a magasirodalomban és a krimikben” – tette hozzá.
A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.
A 2027/2028-as tanévtől jelentősen átalakulhat az iskolaérettségről szóló döntés rendszere. Az oktatási tárca azt közölte, hogy készül egy jogszabálytervezet, amely szerint ismét nagyobb szerepet kaphatnak a szülők és az óvodapedagógusok. Ha ők egyetértenek abban, hogy a gyerek iskolaérett, nem az Oktatási Hivatalnak kell döntenie a kérdésben.
Összegyűjtöttünk néhány izgalmas programot a nyár utolsó heteire!
Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.
@eduline.hu Mennyiből tud ma megélni egy egyetemista? #penzugyitudatossag #szponzoralttartalom #raiffeisen #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Több mint 100 kiadvány tankönyvvé nyilvánítása zárult le sikeresen, így ezekkel is bővül az iskolák számára elérhető tankönyvkínálat.
Kevesebb magolás, rövidebb irodalmi feladatsor, több szakmai szabadság és később akár az érvelés visszatérése is jöhet a magyarérettségin. A lehetséges változtatásokról Arató László, a Magyartanárok Egyesületének elnöke és Miklós György, a Szülői Hang alapítója beszélt a Népszavának.
Újraindítanák a budapesti Diákváros korábban leállított projektjét – jelentette be Vitézy Dávid. A fejlesztéshez tartozó területek és a korábban elkészült tervek augusztus végére a Közlekedési és Beruházási Minisztériumhoz kerülnek. A régi terveket az eltelt évek miatt felülvizsgálják, de továbbra is egy lakó- és kollégiumi funkciókat ötvöző városnegyed kialakítása a cél.
