„A Gósy Mária-tanulmány jó választás volt, a téma érdekes, a szöveg sűrű, de világos, áttekinthető, és a feladatok is...
„A Gósy Mária-tanulmány jó választás volt, a téma érdekes, a szöveg sűrű, de világos, áttekinthető, és a feladatok is változatosak” – mondta a középszintű magyarérettségi szövegértési feladatsoráról Arató László, a Magyartanárok Egyesületének elnöke, aki két kisebb hibát talált a 4. és a 7. feladatban. „A végső szót akkor mondhatjuk ki a feladatsorról, amikor megnézzük a javítási útmutatót, tavaly ugyanis hiába jelezték több százan az Oktatási Hivatalnak és az egyesületünknek, hogy az egyik kérdésre kétféle választ is lehetett adni, nem változtattak a hivatalos megoldáson” – tette hozzá.
Itt találjátok az emelt szintű magyarérettségi hivatalos megoldását.
Itt pedig a középszintű feladatsor hivatalos javítókulcsát nézhetitek meg.
Itt van a középszintű magyarérettségi szövegértési feladatsorának nem hivatalos megoldása
A középszintű magyarérettségi szövegalkotási feladatsorának megoldási javaslatai
Szövegalkotási feladatok: az érvelés nem érvelés volt
„Az érveléses feladat izgalmas, minőségi, de nem érvelés” – mondta az első szövegalkotási feladatról. A diákoknak az utazást mint irodalmi motívumot kellett bemutatniuk szabadon választott művek segítségével, „az iskolai anyagot jól ismerő diák jó dolgozatot írhat a téma alapján, de itt semmi ellen, semmi mellett nem kell érvelni”.
Arató László szerint a legtöbb vizsgázó valószínűleg a második feladatot választotta, és a Márai Sándor-elbeszélést elemezte. „A szempontok nem különösebben izgalmasak, de korrektek” – tette hozzá. A középszintű érettségi leggyengébb pontjának az összehasonlító elemzést tartja, amely „már-már a kínosság határán áll”. A Magyartanárok Egyesületének elnöke szerint a feladat „anyagszegény”, a diákok ugyanis nem tudnak három-öt oldalt írni két epigrammáról. „Vannak olyan rövid művek, amelyekről sokat lehet írni, de ez a Vörösmarty- és a Berzsenyi-mű nem tartozik ezek közé” – mondta.
A Magyartanárok Egyesülete évek óta bírálja, hogy a szóbeli magyarérettségi tételsora túlságosan szerzőközpontú, összesen három olyan tétel van, amely nem egy-egy szerző életművét járja körül. „Ez eleve meghatározza azt, hogy kronológia szerint kell haladni az iskolában, és nem ad lehetőséget arra, hogy olyan érdekes témákat vegyünk át a diákokkal, mint például az ősz toposza és az elégia, vagy éppen a bűn és bűnhődés motívuma a magasirodalomban és a krimikben” – tette hozzá.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
