"Már-már kínos" a középszintű érettségi egyik feladata a Magyartanárok Egyesülete szerint

„A Gósy Mária-tanulmány jó választás volt, a téma érdekes, a szöveg sűrű, de világos, áttekinthető, és a feladatok is...

  • Eduline
Túry Gergely

„A Gósy Mária-tanulmány jó választás volt, a téma érdekes, a szöveg sűrű, de világos, áttekinthető, és a feladatok is változatosak” – mondta a középszintű magyarérettségi szövegértési feladatsoráról Arató László, a Magyartanárok Egyesületének elnöke, aki két kisebb hibát talált a 4. és a 7. feladatban. „A végső szót akkor mondhatjuk ki a feladatsorról, amikor megnézzük a javítási útmutatót, tavaly ugyanis hiába jelezték több százan az Oktatási Hivatalnak és az egyesületünknek, hogy az egyik kérdésre kétféle választ is lehetett adni, nem változtattak a hivatalos megoldáson” – tette hozzá.

Itt találjátok az emelt szintű magyarérettségi hivatalos megoldását.

Itt pedig a középszintű feladatsor hivatalos javítókulcsát nézhetitek meg.

Itt van a középszintű magyarérettségi szövegértési feladatsorának nem hivatalos megoldása

A középszintű magyarérettségi szövegalkotási feladatsorának megoldási javaslatai

Itt találjátok folyamatosan frissülő tudósításunkat a magyarérettségiről, itt jelentetjük meg leghamarabb a feladatokat és a nem hivatalos megoldásokat.

Szövegalkotási feladatok: az érvelés nem érvelés volt

„Az érveléses feladat izgalmas, minőségi, de nem érvelés” – mondta az első szövegalkotási feladatról. A diákoknak az utazást mint irodalmi motívumot kellett bemutatniuk szabadon választott művek segítségével, „az iskolai anyagot jól ismerő diák jó dolgozatot írhat a téma alapján, de itt semmi ellen, semmi mellett nem kell érvelni”.

Arató László szerint a legtöbb vizsgázó valószínűleg a második feladatot választotta, és a Márai Sándor-elbeszélést elemezte. „A szempontok nem különösebben izgalmasak, de korrektek” – tette hozzá. A középszintű érettségi leggyengébb pontjának az összehasonlító elemzést tartja, amely „már-már a kínosság határán áll”. A Magyartanárok Egyesületének elnöke szerint a feladat „anyagszegény”, a diákok  ugyanis nem tudnak három-öt oldalt írni két epigrammáról. „Vannak olyan rövid művek, amelyekről sokat lehet írni, de ez a Vörösmarty- és a Berzsenyi-mű nem tartozik ezek közé” – mondta.

A Magyartanárok Egyesülete évek óta bírálja, hogy a szóbeli magyarérettségi tételsora túlságosan szerzőközpontú, összesen három olyan tétel van, amely nem egy-egy szerző életművét járja körül. „Ez eleve meghatározza azt, hogy kronológia szerint kell haladni az iskolában, és nem ad lehetőséget arra, hogy olyan érdekes témákat vegyünk át a diákokkal, mint például az ősz toposza és az elégia, vagy éppen a bűn és bűnhődés motívuma a magasirodalomban és a krimikben” – tette hozzá.

Hozzászólások

Évtizedek óta a BGE-n oktató tanárok mondtak fel, a hallgatók egy része forrong: már az oktatási minisztertől kérnek segítséget

Hallgatói és oktatói beszámolók szerint húsz-harminc éve a BGE-n tanító tanárok is felmondtak, gyakoriak az 50–60 fős szemináriumok, és olyan is előfordult, hogy egy 300 fős előadást mindössze 150 férőhelyes terembe írtak ki. Az egyetem jelenlegi vezetése által bevezetett központosított számonkérési rendszer szintén komoly elégedetlenséget váltott ki. A tiltakozók szerint sem a petíciók, sem a tüntetések, sem az egyetem vezetésével folytatott egyeztetések nem hoztak megnyugtató megoldást, miközben az érdekképviseleti fórumokba vetett bizalom is meggyengült. Bár a BGE vezetése és a HÖK nem látja ilyen súlyosnak a helyzetet, a Szabad BGE hallgatói csoport képviselője már az oktatási miniszterhez fordult, és független vizsgálatot kért.