"Már-már kínos" a középszintű érettségi egyik feladata a Magyartanárok Egyesülete szerint

„A Gósy Mária-tanulmány jó választás volt, a téma érdekes, a szöveg sűrű, de világos, áttekinthető, és a feladatok is...

  • Eduline
Túry Gergely

„A Gósy Mária-tanulmány jó választás volt, a téma érdekes, a szöveg sűrű, de világos, áttekinthető, és a feladatok is változatosak” – mondta a középszintű magyarérettségi szövegértési feladatsoráról Arató László, a Magyartanárok Egyesületének elnöke, aki két kisebb hibát talált a 4. és a 7. feladatban. „A végső szót akkor mondhatjuk ki a feladatsorról, amikor megnézzük a javítási útmutatót, tavaly ugyanis hiába jelezték több százan az Oktatási Hivatalnak és az egyesületünknek, hogy az egyik kérdésre kétféle választ is lehetett adni, nem változtattak a hivatalos megoldáson” – tette hozzá.

Itt találjátok az emelt szintű magyarérettségi hivatalos megoldását.

Itt pedig a középszintű feladatsor hivatalos javítókulcsát nézhetitek meg.

Itt van a középszintű magyarérettségi szövegértési feladatsorának nem hivatalos megoldása

A középszintű magyarérettségi szövegalkotási feladatsorának megoldási javaslatai

Itt találjátok folyamatosan frissülő tudósításunkat a magyarérettségiről, itt jelentetjük meg leghamarabb a feladatokat és a nem hivatalos megoldásokat.

Szövegalkotási feladatok: az érvelés nem érvelés volt

„Az érveléses feladat izgalmas, minőségi, de nem érvelés” – mondta az első szövegalkotási feladatról. A diákoknak az utazást mint irodalmi motívumot kellett bemutatniuk szabadon választott művek segítségével, „az iskolai anyagot jól ismerő diák jó dolgozatot írhat a téma alapján, de itt semmi ellen, semmi mellett nem kell érvelni”.

Arató László szerint a legtöbb vizsgázó valószínűleg a második feladatot választotta, és a Márai Sándor-elbeszélést elemezte. „A szempontok nem különösebben izgalmasak, de korrektek” – tette hozzá. A középszintű érettségi leggyengébb pontjának az összehasonlító elemzést tartja, amely „már-már a kínosság határán áll”. A Magyartanárok Egyesületének elnöke szerint a feladat „anyagszegény”, a diákok  ugyanis nem tudnak három-öt oldalt írni két epigrammáról. „Vannak olyan rövid művek, amelyekről sokat lehet írni, de ez a Vörösmarty- és a Berzsenyi-mű nem tartozik ezek közé” – mondta.

A Magyartanárok Egyesülete évek óta bírálja, hogy a szóbeli magyarérettségi tételsora túlságosan szerzőközpontú, összesen három olyan tétel van, amely nem egy-egy szerző életművét járja körül. „Ez eleve meghatározza azt, hogy kronológia szerint kell haladni az iskolában, és nem ad lehetőséget arra, hogy olyan érdekes témákat vegyünk át a diákokkal, mint például az ősz toposza és az elégia, vagy éppen a bűn és bűnhődés motívuma a magasirodalomban és a krimikben” – tette hozzá.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.