MSZP: ezt nem fogják megköszönni a Fidesznek az érettségizők

Az MSZP szerint az oktatási kormányzat érzéketlen maradt a felsőoktatási keretszámok csökkentését kifogásoló...

  • MTI

Az MSZP szerint az oktatási kormányzat érzéketlen maradt a felsőoktatási keretszámok csökkentését kifogásoló gimnazisták, hallgatók, szülők, szakmai szervezetek és ellenzéki pártok érveivel szemben, így lesznek, akik idén családjuk anyagi helyzete miatt nem jutnak be egyetemre vagy főiskolára.

Kunhalmi Ágnes, a szocialista párt szakpolitikusa a felsőoktatási jelentkezési határidő pénteki lejárta előtt sajtótájékoztatón azt mondta: a keretszámok csökkentése és a költségtérítések összegének emelkedése miatt sok fiatalnak esélye sem lesz bekerülni a felsőoktatásba, kénytelenek feladni álmaikat. Mások külföldre mennek, a családok többsége azonban "fogait összeszorítva" mindent megtesz majd azért, hogy taníttathassa gyermekét - tette hozzá. Milyenek az idei keretszámok? Összefoglalónkat itt olvashatjátok el.

Az MSZP-s képviselő szerint nyilvánvaló, hogy az idén érettségizők "nem fogják megköszönni a Fidesznek", hogy a kormány néhány héttel a jelentkezési határidő előtt döntött a keretszámok drasztikus - a jogász- és a közgazdászképzésben 80-90 százalékos - csökkentéséről.

Mint mondta, az "eredendő bűnt" még tavaly márciusban a Széll Kálmán-terv megalkotásával követte el a kormány, ez rögzítette ugyanis, hogy pénzt vonnak ki a felsőoktatásból.

A szocialista párt azt követeli, hogy a kormány emelje fel a felsőoktatási keretszámokat legalább arra szintre, ahol a tavalyi évig voltak. Kunhalmi Ágnes elmondta: az MSZP hétpontos gazdaságélénkítő javaslata nagyjából 70 milliárd forint megtakarítást hozna, ebből lehetőség nyílna a felsőoktatásból hiányzó pénz pótlására, és elkerülhető lenne, hogy a jövőben a most másodikos, harmadikos gimnazisták is az idén érettségizőkéhez hasonló nehézségekkel nézzenek szembe. Fontos: nem minden szakon lesznek részösztöndíjas helyek - erről itt olvashattok.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.