Az érettségi vagy az alapszakos diploma megszerzése után külföldön tanulnátok tovább? Az eduline új cikksorozatával megismerhetitek az osztrák, a német, a brit, az amerikai és több más ország felvételi-felsőoktatási rendszerét. Negyedik rész: Dánia.
A dán felsőoktatásról általában mindenkinek az “ingyenes” szó jut eszébe, nem véletlenül: európai uniós állampolgárként még a jelentkezésért sem kell fizetni, az oktatás pedig tandíjmentes.
Mivel a dán nem éppen világnyelv, viszont az oktatási rendszerük nagyon nyitott, rengeteg angol nyelvű képzés közül válogathattok. Ha pedig már úgyis arra jártok, érdemes kihasználni a dán nyelvi kurzusokat, hiszen könnyű ingyenes képzést találni. Angol nyelven rengeteg infót találhattok a dániai képzésekről, például a Study In Denmark oldalon, de magyarul is a Dániai továbbtanulás oldalán.
Az EngAme nemzetközi felsőoktatási tanácsadó azért figyelmeztet, hogy a megélhetésre havonta 5500 dán koronát (tehát körülbelül 250 ezer forintot) kell szánni, Koppenhága pedig különösen drága. De nem csak a pénzről-állásról érdemes előre gondoskodni: a dán egyetemvárosokban szinte lehetetlen tanévkezdéskor szállást találni, ezért érdemes már hónapokkal a kiutazás előtt elintézni ezt is.
Ilyen a dán felsőoktatási rendszer
Dániában az érettségi után három út vezet a felsőoktatásba: a négy féléves szakképzések az itthoni OKJ-s képzéseknek feleltethetők meg. Emellett kétféle alapképzést különböztetnek meg. Az egyik az itthon használt BA/BSc, a másik pedig a szakmai alapképzés (Professional Bachelor’s degree), amely hat-kilenc féléves, a szakmai és elméleti oktatás ötvözése.
A dán mesterképzés négy féléves: fontos szerepet kap a kutatás és az elméleti tudás gyakorlati alkalmazhatósága. Dániában is működik az Erasmus Mundus program, amelynek a lényege, hogy különböző országok egyetemei együtt állítanak össze képzéseket, amelynek egy-egy évét más-más országban kell elvégezni. Ezek viszont tandíjas képzések, ha ilyenre jelentkeztek, érdemes ösztöndíjra pályázni.
Felvételi és jelentkezés
A dán fővárosban számos egyetem működik: ilyen a Koppenhágai Egyetem (amely a QS világrangsorában a legjobb ötven közé került), a Coppenhagen Business School vagy a Dán Királyi Szépművészeti Akadémia. Aarhus nevével is gyakran találkozhattok, itt szintén több egyetemet lehet találni, köztük a kiemelkedő eredményű Aarhusi Egyetemet.
A jelentkezés határideje március 15-e (a keresztféléves képzéseké október 15-e vagy december 1-je), a felvételi lapot általában online kell kitölteni. Az angol nyelvű képzésekhez nyelvvizsgára (például TOEFL, IELTS vagy TELC B2) lesz szükségetek. Külön felvételi eljárás nincs, a jegyeket, előzetes teljesítményt veszik figyelembe. A skóciai felsőoktatásról szóló összefoglalónkat itt, az osztrák egyetemekről itt, a németországi felvételi rendszerről pedig itt olvashattok.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
