Dániai egyetemek tandíj nélkül: így szerezhettek külföldi diplomát

Az érettségi vagy az alapszakos diploma megszerzése után külföldön tanulnátok tovább? Az eduline új cikksorozatával megismerhetitek az osztrák, a német, a brit, az amerikai és több más ország felvételi-felsőoktatási rendszerét. Negyedik rész: Dánia.

  • Eduline

A dán felsőoktatásról általában mindenkinek az “ingyenes” szó jut eszébe, nem véletlenül: európai uniós állampolgárként még a jelentkezésért sem kell fizetni, az oktatás pedig tandíjmentes.

Mivel a dán nem éppen világnyelv, viszont az oktatási rendszerük nagyon nyitott, rengeteg angol nyelvű képzés közül válogathattok. Ha pedig már úgyis arra jártok, érdemes kihasználni a dán nyelvi kurzusokat, hiszen könnyű ingyenes képzést találni. Angol nyelven rengeteg infót találhattok a dániai képzésekről, például a Study In Denmark oldalon, de magyarul is a Dániai továbbtanulás oldalán.

Koppenhága. Nem csak a város szép - az egyetemei is híresek
Wikipedia

Az EngAme nemzetközi felsőoktatási tanácsadó azért figyelmeztet, hogy a megélhetésre havonta 5500 dán koronát (tehát körülbelül 250 ezer forintot) kell szánni, Koppenhága pedig különösen drága. De nem csak a pénzről-állásról érdemes előre gondoskodni: a dán egyetemvárosokban szinte lehetetlen tanévkezdéskor szállást találni, ezért érdemes már hónapokkal a kiutazás előtt elintézni ezt is. 

Ilyen a dán felsőoktatási rendszer

Dániában az érettségi után három út vezet a felsőoktatásba: a négy féléves szakképzések az itthoni OKJ-s képzéseknek feleltethetők meg. Emellett kétféle alapképzést különböztetnek meg. Az egyik az itthon használt BA/BSc, a másik pedig a szakmai alapképzés (Professional Bachelor’s degree), amely hat-kilenc féléves, a szakmai és elméleti oktatás ötvözése.

A dán mesterképzés négy féléves: fontos szerepet kap a kutatás és az elméleti tudás gyakorlati alkalmazhatósága. Dániában is működik az Erasmus Mundus program, amelynek a lényege, hogy különböző országok egyetemei együtt állítanak össze képzéseket, amelynek egy-egy évét más-más országban kell elvégezni. Ezek viszont tandíjas képzések, ha ilyenre jelentkeztek, érdemes ösztöndíjra pályázni.

Felvételi és jelentkezés

A dán fővárosban számos egyetem működik: ilyen a Koppenhágai Egyetem (amely a QS világrangsorában a legjobb ötven közé került), a Coppenhagen Business School vagy a Dán Királyi Szépművészeti Akadémia. Aarhus nevével is gyakran találkozhattok, itt szintén több egyetemet lehet találni, köztük a kiemelkedő eredményű Aarhusi Egyetemet.

A jelentkezés határideje március 15-e (a keresztféléves képzéseké október 15-e vagy december 1-je), a felvételi lapot általában online kell kitölteni. Az angol nyelvű képzésekhez nyelvvizsgára (például TOEFL, IELTS vagy TELC B2) lesz szükségetek. Külön felvételi eljárás nincs, a jegyeket, előzetes teljesítményt veszik figyelembe. A skóciai felsőoktatásról szóló összefoglalónkat itt, az osztrák egyetemekről itt, a németországi felvételi rendszerről pedig itt olvashattok.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.