Külföldi tanulás: kevesen jönnének haza a diploma megszerzése után

A brit egyetemeken tanuló magyar diákok mindössze öt százaléka térne haza közvetlenül a tanulmányai után, a...

  • eduline/mti
Oxford. Nem mindegy, milyen külföldi egyetemet választanak a végzős középiskolások

A brit egyetemeken tanuló magyar diákok mindössze öt százaléka térne haza közvetlenül a tanulmányai után, a diplomaszerzés után öt évvel viszont már húsz százalék tervezi a hazautazást, a családalapítást pedig 44 százalék itthon képzeli el – írja a hétfői Magyar Nemzet a Milestone Intézet felmérése alapján.

A középiskolásokat külföldi továbbtanulásra felkészítő szervezet igazgatója, Zeitler Ádám a Magyar Nemzetnek azt mondta: tapasztalataik szerint a fiatalok jó részét nem kizárólag a jobb megélhetés, inkább a nyelvtanulás, az utazás, a tapasztalatszerzés és kapcsolatépítés motiválja, ugyanakkor a jövőjét a kalandvágyó diákok jó része távlatilag itthon tervezi. Egyre több végzős dönt a külföldi egyetemek mellett a vezető budapesti gimnáziumokban - erről itt olvashattok.

Szerinte biztos, hogy a nemzetközi profilú cégeknél és intézményeknél nagy előnyt élveznek a külföldön végzett diákok. A magyar piacra szakosodott cégek viszont még nem feltétlenül nyitottak a külföldön végzett diákokra, ahogy gyakran vállalkozásaik is sokszor indokolatlanul kishitűen csak belföldre fókuszálnak. 

Sok az előítélet azzal kapcsolatban is, hogy az idegenben szerzett diploma milyen fizetési elvárásokat von maga után – mondta az intézet vezetője, hozzátéve: a kiutazók hazahozatalában nagy szerepet játszik, hogy mennyire sikerül a magyar munkaerőpiacot lokálisan nyitottá tenni a hazahozott tudás fogadására és itthoni hasznosítására, valamint ezt a munkaerőt az itthoni vállalkozások külföldi piacnyerésére felhasználni.

Hozzászólások

Évtizedek óta a BGE-n oktató tanárok mondtak fel, a hallgatók egy része forrong: már az oktatási minisztertől kérnek segítséget

Hallgatói és oktatói beszámolók szerint húsz-harminc éve a BGE-n tanító tanárok is felmondtak, gyakoriak az 50–60 fős szemináriumok, és olyan is előfordult, hogy egy 300 fős előadást mindössze 150 férőhelyes terembe írtak ki. Az egyetem jelenlegi vezetése által bevezetett központosított számonkérési rendszer szintén komoly elégedetlenséget váltott ki. A tiltakozók szerint sem a petíciók, sem a tüntetések, sem az egyetem vezetésével folytatott egyeztetések nem hoztak megnyugtató megoldást, miközben az érdekképviseleti fórumokba vetett bizalom is meggyengült. Bár a BGE vezetése és a HÖK nem látja ilyen súlyosnak a helyzetet, a Szabad BGE hallgatói csoport képviselője már az oktatási miniszterhez fordult, és független vizsgálatot kért.