A brit egyetemeken tanuló magyar diákok mindössze öt százaléka térne haza közvetlenül a tanulmányai után, a...
A brit egyetemeken tanuló magyar diákok mindössze öt százaléka térne haza közvetlenül a tanulmányai után, a diplomaszerzés után öt évvel viszont már húsz százalék tervezi a hazautazást, a családalapítást pedig 44 százalék itthon képzeli el – írja a hétfői Magyar Nemzet a Milestone Intézet felmérése alapján.
A középiskolásokat külföldi továbbtanulásra felkészítő szervezet igazgatója, Zeitler Ádám a Magyar Nemzetnek azt mondta: tapasztalataik szerint a fiatalok jó részét nem kizárólag a jobb megélhetés, inkább a nyelvtanulás, az utazás, a tapasztalatszerzés és kapcsolatépítés motiválja, ugyanakkor a jövőjét a kalandvágyó diákok jó része távlatilag itthon tervezi. Egyre több végzős dönt a külföldi egyetemek mellett a vezető budapesti gimnáziumokban - erről itt olvashattok.
Szerinte biztos, hogy a nemzetközi profilú cégeknél és intézményeknél nagy előnyt élveznek a külföldön végzett diákok. A magyar piacra szakosodott cégek viszont még nem feltétlenül nyitottak a külföldön végzett diákokra, ahogy gyakran vállalkozásaik is sokszor indokolatlanul kishitűen csak belföldre fókuszálnak.
Sok az előítélet azzal kapcsolatban is, hogy az idegenben szerzett diploma milyen fizetési elvárásokat von maga után – mondta az intézet vezetője, hozzátéve: a kiutazók hazahozatalában nagy szerepet játszik, hogy mennyire sikerül a magyar munkaerőpiacot lokálisan nyitottá tenni a hazahozott tudás fogadására és itthoni hasznosítására, valamint ezt a munkaerőt az itthoni vállalkozások külföldi piacnyerésére felhasználni.
A tankönyvválasztás szabadságának visszaadása önmagában nem old meg semmit – állítja Radó Péter oktatáskutató. Szerinte egy működő, minőségbiztosított tankönyvpiac felépítése akár egy évtized is lehet, egy új tankönyvcsalád kifejlesztése pedig minimum négy-öt év.
Bár több elitgimnáziumban még tartanak a szóbelik, de van olyan top10-as intézmény, amelyik már kirakta az oldalára az ideiglenes felvételi jegyzékét.
„A gyerekeknek nincs életük” – fogalmazott egy hetedikes diák édesanyja, amikor arról kérdeztük a szülőket, mennyi időt töltenek a diákok tanulással iskola után. Bár a PISA-adatok szerint a magyar 15 évesek átlagosan heti 10 órát töltenek házi feladat megírásával, több szülő szerint a dolgozatokra és felelésekre való készüléssel együtt a tanulás ennél jóval több időt vesz el.
A nyolcadikosok mintegy 22 százaléka legfeljebb csak egyszerű információkat tud értelmezni vagy visszakeresni, és a hét képességszintből jobb esetben csak a második szinten áll - derült ki a 2025-ös kompetenciamérés eredményéből
@eduline.hu Évek óta, kitartóan kezdik minden szerdájukat egy közeli gyalogosátkelőn és emelik magasba a transzparenseket azok a pedagógusok, szülők, diákok és civilek, akik szerint a őket érintő társadalmi ügyekben nem történik változás – vagy legalábbis nem elég gyorsan. A legtöbben az oktatás lehetetlen helyzetét emelik ki. #zebraszerda #magyaroktatas #pedagogusok #kozoktatas ♬ original sound - eduline.hu
Fontos kérdésre válaszolunk az ideiglenes felvételi jegyzékekkel kapcsolatban.
Mivel idén március 15. vasárnapra esik, több iskola a megszokottól eltérően szervezi meg az ünnepi megemlékezéseket. De vajon kötelező elmenni egy ilyen rendezvényre, ha azt hétvégén tartják?
Bár sok iskolából pozitív élményekkel távoztak a felvételizők, akadtak olyan intézmények is, ahol életunt vizsgáztatók és sértődött vezetők várták a diákokat. Többeket pedig arról faggattak, hogy hányadik helyen jelölték meg az adott iskolát a jelentkezési sorrendben. Megkérdeztük a szülőket, mik az eddigi tapasztalataik a középiskolai szóbeli felvételikről.
