Külföldi tanulás: kevesen jönnének haza a diploma megszerzése után

A brit egyetemeken tanuló magyar diákok mindössze öt százaléka térne haza közvetlenül a tanulmányai után, a...

  • eduline/mti
Oxford. Nem mindegy, milyen külföldi egyetemet választanak a végzős középiskolások

A brit egyetemeken tanuló magyar diákok mindössze öt százaléka térne haza közvetlenül a tanulmányai után, a diplomaszerzés után öt évvel viszont már húsz százalék tervezi a hazautazást, a családalapítást pedig 44 százalék itthon képzeli el – írja a hétfői Magyar Nemzet a Milestone Intézet felmérése alapján.

A középiskolásokat külföldi továbbtanulásra felkészítő szervezet igazgatója, Zeitler Ádám a Magyar Nemzetnek azt mondta: tapasztalataik szerint a fiatalok jó részét nem kizárólag a jobb megélhetés, inkább a nyelvtanulás, az utazás, a tapasztalatszerzés és kapcsolatépítés motiválja, ugyanakkor a jövőjét a kalandvágyó diákok jó része távlatilag itthon tervezi. Egyre több végzős dönt a külföldi egyetemek mellett a vezető budapesti gimnáziumokban - erről itt olvashattok.

Szerinte biztos, hogy a nemzetközi profilú cégeknél és intézményeknél nagy előnyt élveznek a külföldön végzett diákok. A magyar piacra szakosodott cégek viszont még nem feltétlenül nyitottak a külföldön végzett diákokra, ahogy gyakran vállalkozásaik is sokszor indokolatlanul kishitűen csak belföldre fókuszálnak. 

Sok az előítélet azzal kapcsolatban is, hogy az idegenben szerzett diploma milyen fizetési elvárásokat von maga után – mondta az intézet vezetője, hozzátéve: a kiutazók hazahozatalában nagy szerepet játszik, hogy mennyire sikerül a magyar munkaerőpiacot lokálisan nyitottá tenni a hazahozott tudás fogadására és itthoni hasznosítására, valamint ezt a munkaerőt az itthoni vállalkozások külföldi piacnyerésére felhasználni.

Hozzászólások

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.

A Fidesz szerint sok rászoruló kimaradhat az iskolakezdési támogatásból, Magyar Péter szerint így is több mint a semmi

A Fidesz-frakció szerint több ponton is ellentmond a korábbi ígéreteknek az új, 100 ezer forintos iskolakezdési támogatási rendszer. A párt azt kifogásolja, hogy a jogosultak köre nem átlátható, ezért szerintük sok rászoruló gyerek kimaradhat a támogatásból, miközben olyan családok is megkaphatják, amelyek nem szorulnak rá. Magyar Péter elismerte, hogy nem lesz tökéletes a rendszer, de jobb, mint a semmi.

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

Lannert Judithoz kerültek az egyetemeket fenntartó kekvák alapítói jogai

A hétfőn megjelent Magyar Közlönyben közzétett, az állami alapítói joggyakorlókat kijelölő listát most azzal egészítette ki a kormány, hogy az egyetemfenntartó kekvák esetében az oktatási és gyermekügyi miniszter gyakorolja az alapítói jogokat. A közlöny egy másik módosítása alapján a Közép-európai Oktatási Alapítvány mégsem hozzá, hanem Vitézy Dávidhoz került.