Külföldi tanulás: kevesen jönnének haza a diploma megszerzése után

A brit egyetemeken tanuló magyar diákok mindössze öt százaléka térne haza közvetlenül a tanulmányai után, a...

  • eduline/mti
Oxford. Nem mindegy, milyen külföldi egyetemet választanak a végzős középiskolások

A brit egyetemeken tanuló magyar diákok mindössze öt százaléka térne haza közvetlenül a tanulmányai után, a diplomaszerzés után öt évvel viszont már húsz százalék tervezi a hazautazást, a családalapítást pedig 44 százalék itthon képzeli el – írja a hétfői Magyar Nemzet a Milestone Intézet felmérése alapján.

A középiskolásokat külföldi továbbtanulásra felkészítő szervezet igazgatója, Zeitler Ádám a Magyar Nemzetnek azt mondta: tapasztalataik szerint a fiatalok jó részét nem kizárólag a jobb megélhetés, inkább a nyelvtanulás, az utazás, a tapasztalatszerzés és kapcsolatépítés motiválja, ugyanakkor a jövőjét a kalandvágyó diákok jó része távlatilag itthon tervezi. Egyre több végzős dönt a külföldi egyetemek mellett a vezető budapesti gimnáziumokban - erről itt olvashattok.

Szerinte biztos, hogy a nemzetközi profilú cégeknél és intézményeknél nagy előnyt élveznek a külföldön végzett diákok. A magyar piacra szakosodott cégek viszont még nem feltétlenül nyitottak a külföldön végzett diákokra, ahogy gyakran vállalkozásaik is sokszor indokolatlanul kishitűen csak belföldre fókuszálnak. 

Sok az előítélet azzal kapcsolatban is, hogy az idegenben szerzett diploma milyen fizetési elvárásokat von maga után – mondta az intézet vezetője, hozzátéve: a kiutazók hazahozatalában nagy szerepet játszik, hogy mennyire sikerül a magyar munkaerőpiacot lokálisan nyitottá tenni a hazahozott tudás fogadására és itthoni hasznosítására, valamint ezt a munkaerőt az itthoni vállalkozások külföldi piacnyerésére felhasználni.

Hozzászólások

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.

„210 ezer forint volt a fizetésem osztályfőnökként” – a négy éve kirúgott tanárok szerint nem a bérük volt a legnagyobb probléma

Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt

„A fiatalok ne csupán elszenvedői vagy véleményezői legyenek a döntéseknek” – Lannert Judit ifjúsági részvételi csoportot hoz létre

A diákok véleményét is becsatornázná az oktatáspolitikai döntésekbe az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. Lannert Judit gyereknapon jelentette be, hogy Gyermek- és Ifjúsági Részvételi Csoportot hoznak létre, amelynek feladata az lesz, hogy a fiatalok érdemben is részt vehessenek az őket érintő ügyek alakításában.

Alig van olyan hallgató, aki nem dolgozik az egyetem mellett

10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.