Klinghammer: "a kormány gesztusa" a 240-es ponthatár

Klinghammer István szerint a kormány gesztust gyakorolt azzal, hogy egyes szakokra már 240 ponttal is be lehetett...

  • MTI
Felvételizők a ponthatárhúzás napján. Klinghammer szerint gesztus volt a 240-es ponthatár
MTI / Sóki Tamás

Klinghammer István szerint a kormány gesztust gyakorolt azzal, hogy egyes szakokra már 240 ponttal is be lehetett kerülni. A felsőoktatási államtitkár erről a Magyar Hírlapnak adott interjúban beszélt.

A lap szerdai számában közölt interjúban kifejtette: olyanok is felvételt nyertek, akik korábban csak önköltséges képzéseken próbálkoztak volna, és csak önköltséges szakra vették volna fel őket, ez azonban hosszú távon nem fenntartható. Arról is beszélt, hogy megbízatását azzal a feltétellel vállalta, hogy az alapképzésekre megemelik a minimumponthatárt. 

Annak firtatására, lesz-e elég forrás, úgy reagált: "Mindenkit biztosíthatok, hogy az egyetemek a pénzüknél lesznek szeptembertől – legalábbis azok, amelyek megfelelő számú hallgatót vettek fel. A korábban bejelentett 58 milliárd forintos alapból a megemelt állami ösztöndíjas létszám forrását is ki tudjuk pótolni." Hozzátette, hogy lehetnek kisebb csúszások.

Az államtitkár beszélt arról is, hogy a közösségi főiskolák a felsőoktatási szakképzések bázisai lesznek. Aki akar, ezzel a tudással tovább tud lépni alap-, majd akár mesterképzésre is. "Az a célunk, hogy ne kéményként emelkedjenek ki az intézmények, hanem adják meg az átjárás lehetőségét a felsőoktatási intézmények egymás között" - mondta.

Kulcskérdésnek tartja a rektorok szerepének tisztázását is. "A rektor az egyetem vezetője, de a működtetésért nem ő felel. Rá kell térnünk a kancellári rendszerre" - mondta a lapnak.

Hozzászólások

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.

„210 ezer forint volt a fizetésem osztályfőnökként” – a négy éve kirúgott tanárok szerint nem a bérük volt a legnagyobb probléma

Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt

„A fiatalok ne csupán elszenvedői vagy véleményezői legyenek a döntéseknek” – Lannert Judit ifjúsági részvételi csoportot hoz létre

A diákok véleményét is becsatornázná az oktatáspolitikai döntésekbe az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. Lannert Judit gyereknapon jelentette be, hogy Gyermek- és Ifjúsági Részvételi Csoportot hoznak létre, amelynek feladata az lesz, hogy a fiatalok érdemben is részt vehessenek az őket érintő ügyek alakításában.

Alig van olyan hallgató, aki nem dolgozik az egyetem mellett

10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.