Kis: nem vonják vissza a keretszámokat, rosszul érvelt az ombudsman

Nem vonjuk vissza a felsőoktatási keretszámokra vonatkozó kormánydöntést, mert annak beláthatatlan következményei...

  • Eduline
Kis Norbert szerint a diákhitel "visszatérítendő állami támogatás"
MTI / Földi Imre

Nem vonjuk vissza a felsőoktatási keretszámokra vonatkozó kormánydöntést, mert annak beláthatatlan következményei lennének, hiszen már felvettünk 80 ezer diákot a felsőoktatási intézményekbe – mondta a felsőoktatási helyettes államtitkár az ATV Egyenes beszéd című műsorában.

Kis Norbert szerint Szabó Máté ombudsman arra a szabályra hivatkozva kérte a keretszámok visszavonását, hogy egy év alatt nem lehet 10 százaléknál nagyobb mértékben csökkenteni a keretszámokat. Ez az államtitkár szerint csak abban az esetben igaz, ha 10 százaléknál kisebb mértékben csökken egy év alatt a jelentkezők száma.

Idén 10 százaléknál nagyobb mértékben csökkent a jelentkezők száma, ehhez mérten csökkentek a keretszámok is – magyarázta. Kis Norbert hozzátette: még így is 51 ezer diák részesül ingyenes képzésben, ami európai uniós összehasonlításban is jelentős szám, ez a felsőoktatásba belépők 60 százalékát jelenti. A diákhitel egyfajta visszatérítendő állami támogatás - fogalmazott.

Kis Norbert szerint azokon a területeken sem lesz gond az „utánpótlással”, ahol komolyan csökkentek az államilag finanszírozott helyek: szeptembertől 2600-an vesznek részt jogászképzésben, nagyjából annyian, mint tavaly, annak ellenére is, hogy itt jelentősen csökkent a támogatott helyek száma.

Az aggodalom, hogy veszélyben lehet a képzések és a szakmák jövője nem igazolódott be, megmozdult a piac, ez volt a cél – magyarázta. Kis Norbert a jövő felsőoktatását úgy látja, hogy a kiváló teljesítményt nyújtó diákok állami ösztöndíjhoz juthatnak, de a többieknek érdemes lesz befektetésként tekinteni a felsőoktatásra. 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.