Nem vonjuk vissza a felsőoktatási keretszámokra vonatkozó kormánydöntést, mert annak beláthatatlan következményei...
Nem vonjuk vissza a felsőoktatási keretszámokra vonatkozó kormánydöntést, mert annak beláthatatlan következményei lennének, hiszen már felvettünk 80 ezer diákot a felsőoktatási intézményekbe – mondta a felsőoktatási helyettes államtitkár az ATV Egyenes beszéd című műsorában.
Kis Norbert szerint Szabó Máté ombudsman arra a szabályra hivatkozva kérte a keretszámok visszavonását, hogy egy év alatt nem lehet 10 százaléknál nagyobb mértékben csökkenteni a keretszámokat. Ez az államtitkár szerint csak abban az esetben igaz, ha 10 százaléknál kisebb mértékben csökken egy év alatt a jelentkezők száma.
Idén 10 százaléknál nagyobb mértékben csökkent a jelentkezők száma, ehhez mérten csökkentek a keretszámok is – magyarázta. Kis Norbert hozzátette: még így is 51 ezer diák részesül ingyenes képzésben, ami európai uniós összehasonlításban is jelentős szám, ez a felsőoktatásba belépők 60 százalékát jelenti. A diákhitel egyfajta visszatérítendő állami támogatás - fogalmazott.
Kis Norbert szerint azokon a területeken sem lesz gond az „utánpótlással”, ahol komolyan csökkentek az államilag finanszírozott helyek: szeptembertől 2600-an vesznek részt jogászképzésben, nagyjából annyian, mint tavaly, annak ellenére is, hogy itt jelentősen csökkent a támogatott helyek száma.
Az aggodalom, hogy veszélyben lehet a képzések és a szakmák jövője nem igazolódott be, megmozdult a piac, ez volt a cél – magyarázta. Kis Norbert a jövő felsőoktatását úgy látja, hogy a kiváló teljesítményt nyújtó diákok állami ösztöndíjhoz juthatnak, de a többieknek érdemes lesz befektetésként tekinteni a felsőoktatásra.
A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.
A 2027/2028-as tanévtől jelentősen átalakulhat az iskolaérettségről szóló döntés rendszere. Az oktatási tárca azt közölte, hogy készül egy jogszabálytervezet, amely szerint ismét nagyobb szerepet kaphatnak a szülők és az óvodapedagógusok. Ha ők egyetértenek abban, hogy a gyerek iskolaérett, nem az Oktatási Hivatalnak kell döntenie a kérdésben.
A fideszes képviselők az Alkotmánybírósághoz fordultak a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok (kekvák) megszüntetését lehetővé tevő alaptörvényi rendelkezés miatt. A testület azonban nem vizsgálta érdemben a kifogásaikat, és visszautasította a beadványukat.
A 2027/2028-as tanévtől jelentősen átalakulhat az iskolaérettségről szóló döntés rendszere. Az oktatási tárca azt közölte, hogy készül egy jogszabálytervezet, amely szerint ismét nagyobb szerepet kaphatnak a szülők és az óvodapedagógusok. Ha ők egyetértenek abban, hogy a gyerek iskolaérett, nem az Oktatási Hivatalnak kell döntenie a kérdésben.
@eduline.hu Mennyiből tud ma megélni egy egyetemista? #penzugyitudatossag #szponzoralttartalom #raiffeisen #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Több mint 100 kiadvány tankönyvvé nyilvánítása zárult le sikeresen, így ezekkel is bővül az iskolák számára elérhető tankönyvkínálat.
Mi történik egy gyermekvédelmi jelzés után, eljut-e a megfelelő helyre, és kap-e visszajelzést az, aki segítséget kért? Többek között ezekre a kérdésekre keresik a választ abban a felmérésben, amelyről szakmai szervezetekkel kezdett egyeztetést a Szociális és Családügyi Minisztérium.
Újabb jelentős átalakítások körvonalazódnak az óvodai nevelésben: a PSZ és a PDSZ minisztériumi egyeztetésén több olyan terv is előkerült, amely alapjaiban változtathat a jelenlegi gyakorlatokon.
