Ezekkel a feladatokkal veszíthették a legtöbb pontot az érettségizők magyarból

Legnagyobb meglepetésre idén a szövegértési feladatsor fogott ki leginkább a diákokon. Bár általában az elemzésektől és a szövegalkotástól félnek a legjobban a vizsgázók, idén fordult a kocka.

  • Eduline

Nehéz a szöveg

A megkérdezett, középszinten érettségiző diákok szinte egybehangzóan kiemelték nehézsége miatt az első részt, tehát a szövegértelmezési feladatot. A Petőfi Sándorhoz kapcsolódó érettségi feladat 10 kérdése közül a diákok számára több értelmezhetetlen és önismétlő volt, emellett azt érezték, hogy pontos megértésükhöz és megválaszolásukhoz nem állt elég idő a rendelkezésükre.

A változtatás lehet az ok

A sokak által kiemelt időhiány azért is lehet releváns, mert bár idén csökkent a szövegértésre kiadott szöveg hossza, és 60 percről 90 percre nőtt a rendelkezésre álló idő, az első részben egy szövegalkotási feladatot is meg kellett még írni. Egy "érvelés" és egy "köznapi szövegalkotás" közül kellett választaniuk, és csak az egyik feladatot kellett megoldaniuk egy 120-200 szavas szöveg megírásával.

Egyik olvasónk így fogalmazott:

Véleményem szerint az idei magyar érettségi első része nagyon nehéz volt, a kérdések többsége érthetetlen volt. Az érvelésre már alig maradt idő, és a témája sem volt könnyű.

Érettségizzetek velünk!

Az Eduline-on az idén is megtaláljátok a legfrissebb infókat az érettségiről: a vizsgák napján reggeltől estig beszámolunk a legfontosabb hírekről, megtudhatjátok, milyen feladatokat kell megoldaniuk a középszinten vizsgázóknak, de az emelt szintű írásbelikről is nálunk találjátok meg a tudnivalókat.

És ami a legfontosabb: az írásbeli után nálunk nézhetitek át először a szaktanárok által kidolgozott, nem hivatalos megoldásokat.

Délutánonként arról olvashattok, hogy mit gondolnak a tanárok és a vizsgázók a feladatsorokról, és persze ti is leírhatjátok véleményeteket kommentben, sőt a szaktanároktól is kérdezhettek.

Ha elsőként szeretnétek megkapni a megoldásokat, lájkoljátok Facebook-oldalunkat vagy csatlakozzatok az érettségizők Facebook-közösségéhez. Az érettségiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.