Kétezerrel több hallgatót vettek fel idén

Az Oktatási Hivatal tájékoztatása szerint a műszaki és informatikai állami képzések a legnépszerűbbek, ám a számok mást mutatnak.

  • eduline/mti
túry

Felsőoktatási képzésekre idén öt százalékkal többen jelentkeztek, és 2000 diákkal többet is tudtak felvenni - mondta Stéger Csilla, az Oktatási Hivatal felsőoktatási elnökhelyettese az M1-nek. Idén a 111 ezer jelentkezőből 74 ezren kezdhetik meg felsőfokú tanulmányaikat.

Az állami ösztöndíjas finanszírozási formában egyértelműen a műszaki és az informatikai terület a legnépszerűbb - közölte. Mérnökinformatikus szakra 1696, gépészmérnök szakra 1600, programtervező informatikus szakra 1128, villamosmérnök szakra pedig 1002 jelentkezőt vettek fel.

Mennyi pont kellett annak, aki informatikus lenne?

A nagy hiányszakmának számító informatikán belül idén is mérnökinformatikus szakra jelentkeztek legtöbben.

A Felvi adatai azonban mást mutatnak: a műszaki vonalon 18298-an, informatikai képzéseknél pedig 9457-en jelentkeztek államira. Önmagában a gazdasági képzéseknél 22 ezren kerestek állami helyet, a pedagógus ágazatban is 19 ezren, ám arányaiban nem nyerhettek annyi ösztöndíjas státuszt. Lényegében az állami helyek elosztásával terelik a fiatalokat a műszaki és informatikai képzések irányába.

Pont az iméntiekkel kapcsolatban, hogy mennyire lehet a jelentkezőket a munkaerőpiac igényei szerint bizonyos képzési területek felé terelni, Stéger Csilla azt mondta: a műszaki-informatikai területen ott ugrott meg a jelentkezés a leginkább, ahol van a képzésnek duális formája. Tehát nem ezek a legnépszerűbbek, egyszerűen ide veszik fel a legtöbb államis hallgatót.

Mérnöki szakok: itt vannak a 2016-os ponthatárok

Évek óta a gépészmérnöki a legnépszerűbb mérnökszak. Vajon mennyi pont kell ahhoz, hogy valaki ezt a pályát válassza? Megnézzük a többi mérnöki szak ponthatárait is. Gépészmérnöknek 5330-an jelentkeztek idén, ami még a tavalyi számnál is magasabb. Első helyen 2972-en szeretnének erre a szakra bejutni.

Stéger Csilla hozzátette, hogy az idén is népszerűnek bizonyuló tanári szakokra azóta nőtt meg a jelentkezés, hogy bevezették a Klebelsberg-ösztöndíjat. Közlése szerint a pótfelvételi keretében csütörtökön hirdetik meg a már kizárólag költségtérítéses képzéseket a felvi.hu-n, az ott közzétett ponthatárok alapján dönthetik el az érintettek, hogy beadják-e jelentkezésüket valamelyik képzésre.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.