Az Oktatási Hivatal tájékoztatása szerint a műszaki és informatikai állami képzések a legnépszerűbbek, ám a számok mást mutatnak.
Felsőoktatási képzésekre idén öt százalékkal többen jelentkeztek, és 2000 diákkal többet is tudtak felvenni - mondta Stéger Csilla, az Oktatási Hivatal felsőoktatási elnökhelyettese az M1-nek. Idén a 111 ezer jelentkezőből 74 ezren kezdhetik meg felsőfokú tanulmányaikat.
Az állami ösztöndíjas finanszírozási formában egyértelműen a műszaki és az informatikai terület a legnépszerűbb - közölte. Mérnökinformatikus szakra 1696, gépészmérnök szakra 1600, programtervező informatikus szakra 1128, villamosmérnök szakra pedig 1002 jelentkezőt vettek fel.
Mennyi pont kellett annak, aki informatikus lenne?
A nagy hiányszakmának számító informatikán belül idén is mérnökinformatikus szakra jelentkeztek legtöbben.
A Felvi adatai azonban mást mutatnak: a műszaki vonalon 18298-an, informatikai képzéseknél pedig 9457-en jelentkeztek államira. Önmagában a gazdasági képzéseknél 22 ezren kerestek állami helyet, a pedagógus ágazatban is 19 ezren, ám arányaiban nem nyerhettek annyi ösztöndíjas státuszt. Lényegében az állami helyek elosztásával terelik a fiatalokat a műszaki és informatikai képzések irányába.
Pont az iméntiekkel kapcsolatban, hogy mennyire lehet a jelentkezőket a munkaerőpiac igényei szerint bizonyos képzési területek felé terelni, Stéger Csilla azt mondta: a műszaki-informatikai területen ott ugrott meg a jelentkezés a leginkább, ahol van a képzésnek duális formája. Tehát nem ezek a legnépszerűbbek, egyszerűen ide veszik fel a legtöbb államis hallgatót.
Mérnöki szakok: itt vannak a 2016-os ponthatárok
Évek óta a gépészmérnöki a legnépszerűbb mérnökszak. Vajon mennyi pont kell ahhoz, hogy valaki ezt a pályát válassza? Megnézzük a többi mérnöki szak ponthatárait is. Gépészmérnöknek 5330-an jelentkeztek idén, ami még a tavalyi számnál is magasabb. Első helyen 2972-en szeretnének erre a szakra bejutni.
Stéger Csilla hozzátette, hogy az idén is népszerűnek bizonyuló tanári szakokra azóta nőtt meg a jelentkezés, hogy bevezették a Klebelsberg-ösztöndíjat. Közlése szerint a pótfelvételi keretében csütörtökön hirdetik meg a már kizárólag költségtérítéses képzéseket a felvi.hu-n, az ott közzétett ponthatárok alapján dönthetik el az érintettek, hogy beadják-e jelentkezésüket valamelyik képzésre.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A teljesítményértékelési rendszer kivezetéséről és egy új, az óvodapedagógusok szakmai fejlődésére épülő értékelés tervéről is beszélt Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár a XXVIII. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán kifejtette, hogy az óvodáknak kiküldött kérdőívet Rétvári államtitkársága idején is használták.
Hogyan kell helyesen írni, hogy faszszopó? Milyen nyelvtani szabályt alkalmazunk, ha azt írjuk le, hogy „kapd be”? Szabó Dániel, vagy ahogyan sokan ismerik a közösségi médiában, Híresember elmagyarázza.
Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.
Már az adventi időszak kezdete előtt elindul az ünnepi szezon a fővárosban.
