Kétezer hallgató jutott be a Miskolci Egyetemre

A Miskolci Egyetem az idén csaknem 1600 diplomát adott ki, és több mint 2000 hallgatót vett fel eddig a pótfelvételin kívül; 500-zal nőhet a hallgatói létszám - mondta az egyetem tanulmányi rektorhelyettese.

  • MTI
Wikipedia

Óváriné Balajti Zsuzsanna tájékoztatása szerint a mesterképzésre jelentkezett hallgatók száma csaknem húsz százalékkal növekedett az előző évhez képest, holott az itteni ponthatárok országos szinten is magasak.

A 2014-es felvételi összes ponthatárát itt nézhetitek meg.

Emlékeztetett arra, hogy a ponthatárokat központilag is emelték, a 240-es minimumot 260-ra, de a Miskolci Egyetem a minőségi oktatás biztosítása jegyében még tovább emelte bizonyos szakoknál a ponthatárokat.

Hozzátette, ennek ellenére a háromszoros túljelentkezésből, nem beleszámítva a pótfelvételit, csaknem a tavalyi létszámot tudták elérni felvett hallgatók tekintetében, miközben a demográfiai mutatók az érettségizőknél 11,5 százalékos csökkenést mutatnak.

Kiemelte a legnépszerűbb karokat, szakirányokat, mint mondta a műszaki földtudományi karon a gáz és kőolaj szakirány, illetve a műszaki anyagtudományi karon a kohómérnöki mesterképzés keresett, de idesorolta a logisztikai képzést, az állam- és jogtudományi kar jogászképzését, az egészségügyi kar szakirányait, és a Bartók Béla Zeneművészeti Intézetben a zenetanár-zongora szakot. Elmondta, hogy szinte minden alapszakon hirdetnek még pótfelvételit, amelyre augusztus 12-ig lehet jelentkezni.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.