Az MSZP szerint tudásválságot okozott a kormány oktatáspolitikája, ami miatt már nem csak a szegény, hanem a...
Az MSZP szerint tudásválságot okozott a kormány oktatáspolitikája, ami miatt már nem csak a szegény, hanem a középosztálybeli gyerekek is kiszorulnak a felsőoktatásból - mondta Kunhalmi Ágnes, a szocialista párt elnökségi tagja csütörtöki sajtótájékoztatóján.
A politikus arról beszélt, hogy kiszivárgott hírek szerint ismét több mint 8000-rel csökkentik az államilag támogatott felsőoktatási férőhelyeket. Szerinte ez egy újabb óriási lépés a világon sehol sem létező, teljesen önfenntartó felsőoktatás irányába, ahol minden költséget kizárólag a hallgatók állnak, és amely nagyon rosszat tesz a magyar gazdaságnak és a társadalomnak is. Milyen képzéseken szűnik meg az államilag finanszírozott forma? Összefoglalónkat itt olvashatjátok el.
Kunhalmi Ágnes úgy értékelte: ez a lépés kiszorítja azokat a gyerekeket a felsőoktatásból, akik odavalók lennének, és ez már nem csak a szegényeket érinti, hanem a középosztály gyerekeit is.
Felhívta a figyelmet arra, hogy sajtóhírek szerint azoknak a képzéseknek - így az informatikai, természettudományos, műszaki vagy agrárkaroknak - a keretszámait is "megvágnák", amelyeket egy éve még prioritásnak tartott a kabinet.
Szerinte a felsőoktatás ilyen beszűkítése óriási károkat fog okozni, emellett azonban ott vannak még a közoktatásban tett "drasztikus" kormányzati lépések, így a tankötelezettség korhatárnak leszállítása, a buktatás visszaállítása az alsó tagozaton és a szakképzés "lebutítása", amelyek azt eredményezik, hogy el sem jutnak a gyerekek a felsőoktatásig.
Kijelentette: a kormány ezekkel a lépésekkel tudásválságot idézett elő Magyarországon, vagyis nemhogy csökkentette volna a világgazdasági válság okozta kihívásokat a magyar lakosságon, hanem maga állította elő azt a válságot az oktatásban, ami egy nagyon versenyképtelen és elszegényedő ország képét vetíti előre.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
