Az MSZP szerint tudásválságot okozott a kormány oktatáspolitikája, ami miatt már nem csak a szegény, hanem a...
Az MSZP szerint tudásválságot okozott a kormány oktatáspolitikája, ami miatt már nem csak a szegény, hanem a középosztálybeli gyerekek is kiszorulnak a felsőoktatásból - mondta Kunhalmi Ágnes, a szocialista párt elnökségi tagja csütörtöki sajtótájékoztatóján.
A politikus arról beszélt, hogy kiszivárgott hírek szerint ismét több mint 8000-rel csökkentik az államilag támogatott felsőoktatási férőhelyeket. Szerinte ez egy újabb óriási lépés a világon sehol sem létező, teljesen önfenntartó felsőoktatás irányába, ahol minden költséget kizárólag a hallgatók állnak, és amely nagyon rosszat tesz a magyar gazdaságnak és a társadalomnak is. Milyen képzéseken szűnik meg az államilag finanszírozott forma? Összefoglalónkat itt olvashatjátok el.
Kunhalmi Ágnes úgy értékelte: ez a lépés kiszorítja azokat a gyerekeket a felsőoktatásból, akik odavalók lennének, és ez már nem csak a szegényeket érinti, hanem a középosztály gyerekeit is.
Felhívta a figyelmet arra, hogy sajtóhírek szerint azoknak a képzéseknek - így az informatikai, természettudományos, műszaki vagy agrárkaroknak - a keretszámait is "megvágnák", amelyeket egy éve még prioritásnak tartott a kabinet.
Szerinte a felsőoktatás ilyen beszűkítése óriási károkat fog okozni, emellett azonban ott vannak még a közoktatásban tett "drasztikus" kormányzati lépések, így a tankötelezettség korhatárnak leszállítása, a buktatás visszaállítása az alsó tagozaton és a szakképzés "lebutítása", amelyek azt eredményezik, hogy el sem jutnak a gyerekek a felsőoktatásig.
Kijelentette: a kormány ezekkel a lépésekkel tudásválságot idézett elő Magyarországon, vagyis nemhogy csökkentette volna a világgazdasági válság okozta kihívásokat a magyar lakosságon, hanem maga állította elő azt a válságot az oktatásban, ami egy nagyon versenyképtelen és elszegényedő ország képét vetíti előre.
Tízből hat magyar egyetem rosszabbul szerepelt, három megtartotta pozícióját, és mindössze egyetlen egyetem tudott előrelépni Quacquarelli Symonds legfrissebb, 2027-es nemzetközi egyetemi rangsorában.
A keddi parlamenti vitában az ellenzék legfőbb kritikája a pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztésével kapcsolatban az volt, hogy a jelenlegi rendszert úgy állítanák le, hogy egyelőre nem látható, pontosan mi lép a helyére. Lannert Judit szerint ugyanakkor már a nyáron széles körű szakmai egyeztetés kezdődik az új modell kidolgozásáról, Müller Anna pedig felszólalásában azt részletezte, milyen szempontok mentén lenne érdemes újragondolni a pedagógusok értékelését.
Mutatjuk, mennyivel emelkedhetnek a pedagógusbérek a tervezett korrekció után.
A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.
Az emelt szintű érettségik javításának díjazását bírálta keddi parlamenti felszólalásában Müller Anna, a Tisza Párt képviselője. A matematika-kémia tanár szerint miközben az Oktatási Hivatal évről évre nehezen talál elegendő vizsgáztatót az emelt szintű vizsgákhoz, a dolgozatok javításáért járó díjazás továbbra is rendkívül alacsony.
Ha most szóbeliztek magyarból az érettségin, teszteljétek a tudásotokat a magyar költőkből.
Közzétették a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója – 2025” pályázat díjazottjainak listáját. Az elismerést azok az általános iskolás diákok nyerhették el, akik a tanulásban és a sportban egyaránt kiemelkedő eredményeket értek el a 2024/2025-ös tanévben.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik.
