Keretszámok 2013: egyre több diák szorul ki az egyetemekről az MSZP szerint

Az MSZP szerint tudásválságot okozott a kormány oktatáspolitikája, ami miatt már nem csak a szegény, hanem a...

  • MTI
Felvételizők a Pont Ott Partin. 2013-ban még keményebb lesz a verseny az állami ösztöndíjas helyekért
Stiller Ákos

Az MSZP szerint tudásválságot okozott a kormány oktatáspolitikája, ami miatt már nem csak a szegény, hanem a középosztálybeli gyerekek is kiszorulnak a felsőoktatásból - mondta Kunhalmi Ágnes, a szocialista párt elnökségi tagja csütörtöki sajtótájékoztatóján.

A politikus arról beszélt, hogy kiszivárgott hírek szerint ismét több mint 8000-rel csökkentik az államilag támogatott felsőoktatási férőhelyeket. Szerinte ez egy újabb óriási lépés a világon sehol sem létező, teljesen önfenntartó felsőoktatás irányába, ahol minden költséget kizárólag a hallgatók állnak, és amely nagyon rosszat tesz a magyar gazdaságnak és a társadalomnak is. Milyen képzéseken szűnik meg az államilag finanszírozott forma? Összefoglalónkat itt olvashatjátok el.

Kunhalmi Ágnes úgy értékelte: ez a lépés kiszorítja azokat a gyerekeket a felsőoktatásból, akik odavalók lennének, és ez már nem csak a szegényeket érinti, hanem a középosztály gyerekeit is. 

 Felhívta a figyelmet arra, hogy sajtóhírek szerint azoknak a képzéseknek - így az informatikai, természettudományos, műszaki vagy agrárkaroknak - a keretszámait is "megvágnák", amelyeket egy éve még prioritásnak tartott a kabinet.

Szerinte a felsőoktatás ilyen beszűkítése óriási károkat fog okozni, emellett azonban ott vannak még a közoktatásban tett "drasztikus" kormányzati lépések, így a tankötelezettség korhatárnak leszállítása, a buktatás visszaállítása az alsó tagozaton és a szakképzés "lebutítása", amelyek azt eredményezik, hogy el sem jutnak a gyerekek a felsőoktatásig.

Kijelentette: a kormány ezekkel a lépésekkel tudásválságot idézett elő Magyarországon, vagyis nemhogy csökkentette volna a világgazdasági válság okozta kihívásokat a magyar lakosságon, hanem maga állította elő azt a válságot az oktatásban, ami egy nagyon versenyképtelen és elszegényedő ország képét vetíti előre.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.