Egyre több az SNI-s tanuló, miközben továbbra is kevés a praktizáló gyógypedagógus
Egy év alatt négyezerrel nőtt az általános iskolás korú SNI-s gyerekek száma, vagyis jelenleg egy fejlesztéssel foglalkozó pedagógusra körülbelül 10 gyerek jut.
MTI/Kelemen Zoltán Gergely
Vajon tudták azok a képviselők, akik decemberben minden tiltakozás ellenére sürgősségi eljárásban megszavazták a felsőoktatási törvényt, hogy mihez adják a nevüket? Ha nem tudták, akkor most világossá vált számukra és a társadalom számára is. A kormány ugyanis bátran megvárta a törvény elfogadását és a vizsgaidőszak kezdetét, majd nyilvánosságra hozta a jövő évi keretszámokat, állítólag a miniszterelnök személyes döntése alapján - olvasható a Népiskola blogon.
Az idei keretszámok sokkolták az intézményeket és a felvételizőket. Szinte megszűnik az államilag finanszírozott jogász- és gazdasági képzés, felére csökken a társadalomtudományi helyek száma, de úgy tűnik, az informatika is újra burzsoá áltudománnyá vált. Milyen logika áll a kormány döntései mögött?
Az biztos, hogy nem arról van szó, mint amiről a propaganda szól, tudniillik, hogy a munkaerőpiac igényeihez kell ilyen hirtelen alkalmazkodni. A munkaerőpiac ugyanis éppenséggel jutalmazza a diplomásokat, elhelyezkedési esélyük és jövedelmük (átlagban) jóval jobb (kevésbé rossz), mint felsőfokú végzettséggel nem rendelkezők esetében. A nemzetközi tapasztalatok is inkább arra ösztönöznek, hogy gazdaságilag is jó befektetés a felsőoktatás fejlesztése. A teljes posztot a Népiskola blogon olvashatjátok el.
