Keretszámok 2012: milyen logika áll a kormány döntése mögött?

Vajon tudták azok a képviselők, akik decemberben minden tiltakozás ellenére sürgősségi eljárásban megszavazták a...

  • Eduline
MTI/Kelemen Zoltán Gergely

Vajon tudták azok a képviselők, akik decemberben minden tiltakozás ellenére sürgősségi eljárásban megszavazták a felsőoktatási törvényt, hogy mihez adják a nevüket? Ha nem tudták, akkor most világossá vált számukra és a társadalom számára is. A kormány ugyanis bátran megvárta a törvény elfogadását és a vizsgaidőszak kezdetét, majd nyilvánosságra hozta a jövő évi keretszámokat, állítólag a miniszterelnök személyes döntése alapján - olvasható a Népiskola blogon.

Az idei keretszámok sokkolták az intézményeket és a felvételizőket. Szinte megszűnik az államilag finanszírozott jogász- és gazdasági képzés, felére csökken a társadalomtudományi helyek száma, de úgy  tűnik, az informatika is újra burzsoá áltudománnyá vált. Milyen logika áll a kormány döntései mögött?

Az biztos, hogy nem arról van szó, mint amiről a propaganda szól, tudniillik, hogy a munkaerőpiac igényeihez kell ilyen hirtelen alkalmazkodni. A munkaerőpiac ugyanis éppenséggel jutalmazza a diplomásokat, elhelyezkedési esélyük és jövedelmük (átlagban) jóval jobb (kevésbé rossz), mint felsőfokú végzettséggel nem rendelkezők esetében. A nemzetközi tapasztalatok is inkább arra ösztönöznek, hogy gazdaságilag is jó befektetés a felsőoktatás fejlesztése. A teljes posztot a Népiskola blogon olvashatjátok el.

Hozzászólások
@eduline.hu

„A pedagógusok féltek meghívni, bármennyire is szükségesnek, jónak tartották a civil szervezetek jelenlétét” @amnesty_magyarorszag #eduline #iskola #magyar #civilszervezetek

♬ eredeti hang - eduline.hu

Még várják a jelöléseket a Karikó Katalin Nobel-díjából alapított JATE-díjra

Szeptember 8-ig várják a jelöléseket a Karikó Katalin Nobel-díjának pénzjutalmából alapított JATE-díjra. Három kategóriában – alumni, oktatói-kutatói és hallgatói – lehet jelölni a Szegedi Tudományegyetem közösségéhez kötődő személyeket. A Nobel-díjas kutató közben a pályakezdő fiataloknak is üzent: szerinte nem a hibátlan pályaív, hanem a kudarcok utáni újrakezdés képessége vezet sikerhez.