Vajon tudták azok a képviselők, akik decemberben minden tiltakozás ellenére sürgősségi eljárásban megszavazták a...
Vajon tudták azok a képviselők, akik decemberben minden tiltakozás ellenére sürgősségi eljárásban megszavazták a felsőoktatási törvényt, hogy mihez adják a nevüket? Ha nem tudták, akkor most világossá vált számukra és a társadalom számára is. A kormány ugyanis bátran megvárta a törvény elfogadását és a vizsgaidőszak kezdetét, majd nyilvánosságra hozta a jövő évi keretszámokat, állítólag a miniszterelnök személyes döntése alapján - olvasható a Népiskola blogon.
Az idei keretszámok sokkolták az intézményeket és a felvételizőket. Szinte megszűnik az államilag finanszírozott jogász- és gazdasági képzés, felére csökken a társadalomtudományi helyek száma, de úgy tűnik, az informatika is újra burzsoá áltudománnyá vált. Milyen logika áll a kormány döntései mögött?
Az biztos, hogy nem arról van szó, mint amiről a propaganda szól, tudniillik, hogy a munkaerőpiac igényeihez kell ilyen hirtelen alkalmazkodni. A munkaerőpiac ugyanis éppenséggel jutalmazza a diplomásokat, elhelyezkedési esélyük és jövedelmük (átlagban) jóval jobb (kevésbé rossz), mint felsőfokú végzettséggel nem rendelkezők esetében. A nemzetközi tapasztalatok is inkább arra ösztönöznek, hogy gazdaságilag is jó befektetés a felsőoktatás fejlesztése. A teljes posztot a Népiskola blogon olvashatjátok el.
Az elmaradt jubileumi jutalmakról, illetve a NOKS- és egyéb munkakörben dolgozók béremeléséről is egyeztetett a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Lannert Judittal. A törvénytervezetet hamarosan benyújtják.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
