Megvannak a keresztféléves felvételi ponthatárai: kiderült, ki kezdhet februárban

Nyilvánosságra hozták a 2015-ös keresztféléves felvételi ponthatárait - volt olyan mesterszak, amelyre csak 80 feletti pontszámmal lehetett bekerülni. A legtöbb diákot az idén is a gazdasági és a műszaki képzések vonzották.

  • Eduline
Stiller Ákos

November 15-ig jelentkezhettek a keresztféléves felvételire azok, akik februárban szeretnék elkezdeni az alap-, osztatlan vagy mesterszakot. A keresztféléves képzésekre csaknem hatezren jelentkeztek, a felvételizők több mint 85 százaléka, 4971-en valamilyen mesterszakot jelöltek meg az első helyen, 4773-an szeretnének állami ösztöndíjas helyre bekerülni. Alapképzést 665-en, felsőoktatási szakképzést 156-an, osztatlan mesterképzést pedig 35-en jelöltek meg első helyen.

Ahogy az előző években, úgy az idén is a gazdasági és a műszaki képzések a legnépszerűbbek, a legtöbben a Budapesti Corvinus Egyetem Gazdálkodástudományi Karára, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Karára, illetve Gépészmérnöki Karára szeretnének bekerülni. Az alapszakok közül a gazdálkodási és menedzsment, a pénzügy és számvitel, valamint az emberi erőforrások, a mesterképzések közül pedig a vezetés és szervezés, a gépészmérnöki és a vállalkozásfejlesztés vonzotta a legtöbb jelentkezőt. A legnépszerűbb alapszakok keresztféléves ponthatárait itt nézhetitek meg.

A tíz legnépszerűbb mesterszak nappali tagozatos, állami ösztöndíjas ponthatárai

Mesterszak megnevezése (összes jelentkező száma)

Nappali, állami ösztöndíjas ponthatár

Nappali, állami ösztöndíjas ponthatár

Nappali, állami ösztöndíjas ponthatár

Vezetés és szervezés (756)

BCE: 67 

 SZE: 57

 SZIE (budapesti képzési hely): 54

Gépészmérnöki (506)

BME: 70 

SZE: 53 

ME: 83 

Vállalkozásfejlesztés (487)

 BCE: 67

KJF (budapesti képzési hely): 80 

ÓE: 67 

Marketing (473)

ME: 81 

BGF: 69 

PTE: 85 

Logisztikai menedzsment (419)

BCE: 72 

 DE: 65

PE: 80

Pénzügy (410)

BGF (PSZK): 63 

 BCE: 67

KE: 53 

Villamosmérnöki (306)

 BME: 72

ME: 87 

 SZE: 73

Mérnökinformatikus (284)

 PPKE: 72

BME: 72 

 SZTE: 68

Számvitel (263)

 BCE: 67

PE: 84 

DE: 77 

Műszaki menedzser (257)

BME: 70 

NYME: 80 

DE: 58 

A 2015-ös keresztféléves ponthatárok teljes listáját a Felvin nézhetitek meg.

Jól jártak a keresztféléves felvételizők

Bár 2015-ben is emelkedik a minimumponthatár, a keresztféléves felvételire jelentkezők jól jártak: az alap- és osztatlan szakokon maradt a 260-as minimumponthatár, a felsőoktatási szakképzésekre pedig akár 220 ponttal is be lehetett kerülni. 

A tavasszal - az "általános" eljárásban - felvételizőknek az alap- és osztatlan szakokhoz már legalább 280 pontot, a felsőoktatási szakképzésekhez pedig legalább 240 pontot kell gyűjteniük. A mesterképzéseken most és a tavaszi felvételin is változatlan a minimumponthatár, a 100-ból kell legalább 50 pontot szerezni. A keresztféléves felvételiről szóló legfrissebb cikkeinket itt találjátok, a pontszámítási szabályok várható változásairól itt írtunk.

E-mailben érkezik a besorolási döntés

Az idén sem küldik ki postán az Oktatási Hivatal besorolási határozatát (ebben szerepel az egyes szakokon elért pontszámotok, a megjelölt képzések ponthatára, valamint az arról szóló döntés, hogy bekerültetek-e a valamelyik szakra, és ha igen, melyikre).

A besorolási döntést az e-felvételi felületén nézhetitek meg, és onnan tölthetitek le pdf formátumban - amikor a dokumentum elérhetővé válik, e-mailben kaptok értesítést, legkésőbb január 25-ig.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.