Mi változik a 2016-os felvételin az idei évhez képest? Hány pont kell a bekerüléshez? Újabb olvasói kérdésre válaszoltunk.
Most érettségizem, és szeretnék egyetemre jelentkezni. Milyenek lesznek a szabályok, hány ponttal lehet bekerülni?
Február 15-ig lehet majd jelentkezni a 2016-os felvételire, a felvételi tájékoztatót várhatóan december végéig hozzák nyilvánosságra. Az, hogy hány ponttal kerülhettek be a felsőoktatásba, az adott szaktól függ - mindenkinek el kell érnie viszont a minimumponthatárt, amely 2016-ban nem változik, így az alap- és osztatlan szakokon 280, a felsőoktatási szakképzéseken pedig 240 pont lesz. Arról, hogy milyen lesz a 2016-os érettségi, itt olvashatjátok összefoglalónkat.
Ha az eddigi szabályok maradnak érvényben, a legtöbb szakon a ponthatárt a jelentkezők száma és pontszáma határozza majd meg - elvileg az, aki eléri a minimumponthatárt, állami ösztöndíjas helyre kerülhet be egészen addig, amíg be nem telik a szakos kapacitás (a szakra felvehető teljes létszám). Az intézmények ugyanakkor a "minőség védelme" érdekében magasabb ponthatárt is húzhatnak a támogatott képzésen.
Negyvenegy szakon, köztük a gazdasági alapszakokon és a kommunikáció alapképzésen 2013 óta központi pohthatárt határoznak meg. Azonban ez is csak minimum, amelytől az intézmény magasabb limitet is húzhat. A 2015-ös felvételi összes ponthatárát itt nézhetitek meg, a 41 szakét pedig itt találjátok.
| Hogyan válasszatok egyetemi-főiskolai szakot? |
| Felvételi követelmények, ponthatárok, állami ösztöndíjas vagy önköltséges képzés, karrier és fizetés, nyílt napok, tantárgyak, vizsgák - itt minden fontos infót megtaláltok, amelyre a szakválasztáshoz szükségetek lehet. |
2016-ban már több szakra is kötelező az emelt szintű érettségi, sőt, több helyen már nem is csak egy tantárgyból. A listát, hogy hol és mi az elvárt, itt találjátok.
Sok szakra csak 2016-ban felvételizhettek utoljára, a kormány ugyanis 2017-től több szakot megszüntet, ezek listáját itt találjátok. Hogy milyen változások várnak még rátok, megnézhetitek itt.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.
Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.
A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.
Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.
@eduline.hu Mennyiből tud ma megélni egy egyetemista? #penzugyitudatossag #szponzoralttartalom #raiffeisen #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Két évvel meghosszabbította a kormány azt az átmeneti lehetőséget, amely alapján bizonyos sportszakmai végzettséggel rendelkező szakemberek is taníthatnak testnevelést, ha az iskola megfelelő végzettségű és szakképzettségű pedagógussal nem tudja megszervezni a mindennapos testnevelést.
Elsőként az alsó tagozatos osztályokat indítanák el, és terveik között szerepel a másik két bezárt iskola újranyitása is.
A kormány hivatalosan visszavonta a Pázmány Campus beruházásának kiemelt státuszát. Pikó András, Józsefváros polgármestere szerint ezzel biztossá vált, hogy a beruházás az eredetileg tervezett formájában nem valósul meg.
