Kemény hónapokra számítsanak a felvételizők - a legfontosabb tudnivalók

Mi változik a 2016-os felvételin az idei évhez képest? Hány pont kell a bekerüléshez? Újabb olvasói kérdésre válaszoltunk.

  • Eduline
Shutterstock

Most érettségizem, és szeretnék egyetemre jelentkezni. Milyenek lesznek a szabályok, hány ponttal lehet bekerülni?

Február 15-ig lehet majd jelentkezni a 2016-os felvételire, a felvételi tájékoztatót várhatóan december végéig hozzák nyilvánosságra. Az, hogy hány ponttal kerülhettek be a felsőoktatásba, az adott szaktól függ - mindenkinek el kell érnie viszont a minimumponthatárt, amely 2016-ban nem változik, így az alap- és osztatlan szakokon 280, a felsőoktatási szakképzéseken pedig 240 pont lesz. Arról, hogy milyen lesz a 2016-os érettségi, itt olvashatjátok összefoglalónkat.

Ha az eddigi szabályok maradnak érvényben, a legtöbb szakon a ponthatárt a jelentkezők száma és pontszáma határozza majd meg - elvileg az, aki eléri a minimumponthatárt, állami ösztöndíjas helyre kerülhet be egészen addig, amíg be nem telik a szakos kapacitás (a szakra felvehető teljes létszám). Az intézmények ugyanakkor a "minőség védelme" érdekében magasabb ponthatárt is húzhatnak a támogatott képzésen.

Negyvenegy szakon, köztük a gazdasági alapszakokon és a kommunikáció alapképzésen 2013 óta központi pohthatárt határoznak meg. Azonban ez is csak minimum, amelytől az intézmény magasabb limitet is húzhat. A 2015-ös felvételi összes ponthatárát itt nézhetitek meg, a 41 szakét pedig itt találjátok.

Hogyan válasszatok egyetemi-főiskolai szakot?
Felvételi követelmények, ponthatárok, állami ösztöndíjas vagy önköltséges képzés, karrier és fizetés, nyílt napok, tantárgyak, vizsgák - itt minden fontos infót megtaláltok, amelyre a szakválasztáshoz szükségetek lehet.

2016-ban már több szakra is kötelező az emelt szintű érettségi, sőt, több helyen már nem is csak egy tantárgyból. A listát, hogy hol és mi az elvárt, itt találjátok.

Sok szakra csak 2016-ban felvételizhettek utoljára, a kormány ugyanis 2017-től több szakot megszüntet, ezek listáját itt találjátok. Hogy milyen változások várnak még rátok, megnézhetitek itt.

A legolvasottabbak

Csökkenteni kell a tananyagot, a diákok már túlterheltek

"Úgy érzem magam, mint akit szembeköptek" - egy tanár vallott a portfólióról

Ezeket a KRESZ-szabályokat a legtöbben rosszul tudják: neked megy helyesen?

Nobel-díjra esélyes a 17 éves autista fiú

Óriási botrány: Móricz helyett ezt a könyvet kell elolvasni a 8. osztályosoknak

Íme, a vizsgázók rémálma: 11 dolog, ami minden vizsgaidőszakban megtörténik veletek

Kemény nyelvi teszt: te tudod, mit jelentenek ezek a magyar szavak?

Kínos híradós bakik: ezeken a képeken nevet az ország

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.