Itt vannak az első felvételi adatok: visszaesett a jelentkezők száma

Az idén csaknem 106 ezer diák jelentkezett felsőoktatási intézményekbe. Ez nagyjából ötezerrel kevesebb, mint ahányan tavaly jelentkeztek. Palkovics László államtitkár szerint ez a szám megfelel a korábbi évek adatainak.

  • eduline/mti
Shutterstock

Palkovics László elmondta: bár a demográfiai adatok nem indokolják, az érettségizők száma csökken, a jelentkezők száma azonban 2014 óta 105 ezer és 111 ezer között mozog.

Kifejtette: a csaknem 106 ezer jelentkező közül a legtöbben, mintegy 71 ezer diák alapképzésre adott be kérelmet, őket követi az osztatlan mesterképzés csaknem 12 ezer jelentkezővel. Állami ösztöndíjas képzésre több mint 91 ezren jelentkeztek.

Kitért arra is, hogy a legnépszerűbb képzési terület alapképzésben és osztatlan mesterképzésben a gazdaságtudományok voltak, ezt követi a pedagógusképzés, a műszaki képzések, az orvos- és egészségtudomány, illetve az informatika.

Az idei felvételivel kapcsolatos összes cikkünket itt találjátok.

A legnépszerűbb alapképzés a gazdálkodás és menedzsment volt, amelyet a mérnökinformatikus, az óvodapedagógus, az ápolás és betegápolás és a gépészmérnök szak követett. A legtöbben az ELTE-re jelentkeztek, majd a Debreceni Egyetem és a Szegedi Tudományegyetem következik.

Tavaly több mint 111 ezer jelentkező volt, az idei évhez hasonló számok 2014-ben és 2015-ben voltak jellemzők.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.