Itt vannak az első felvételi adatok: visszaesett a jelentkezők száma

Az idén csaknem 106 ezer diák jelentkezett felsőoktatási intézményekbe. Ez nagyjából ötezerrel kevesebb, mint ahányan tavaly jelentkeztek. Palkovics László államtitkár szerint ez a szám megfelel a korábbi évek adatainak.

  • eduline/mti
Shutterstock

Palkovics László elmondta: bár a demográfiai adatok nem indokolják, az érettségizők száma csökken, a jelentkezők száma azonban 2014 óta 105 ezer és 111 ezer között mozog.

Kifejtette: a csaknem 106 ezer jelentkező közül a legtöbben, mintegy 71 ezer diák alapképzésre adott be kérelmet, őket követi az osztatlan mesterképzés csaknem 12 ezer jelentkezővel. Állami ösztöndíjas képzésre több mint 91 ezren jelentkeztek.

Kitért arra is, hogy a legnépszerűbb képzési terület alapképzésben és osztatlan mesterképzésben a gazdaságtudományok voltak, ezt követi a pedagógusképzés, a műszaki képzések, az orvos- és egészségtudomány, illetve az informatika.

Az idei felvételivel kapcsolatos összes cikkünket itt találjátok.

A legnépszerűbb alapképzés a gazdálkodás és menedzsment volt, amelyet a mérnökinformatikus, az óvodapedagógus, az ápolás és betegápolás és a gépészmérnök szak követett. A legtöbben az ELTE-re jelentkeztek, majd a Debreceni Egyetem és a Szegedi Tudományegyetem következik.

Tavaly több mint 111 ezer jelentkező volt, az idei évhez hasonló számok 2014-ben és 2015-ben voltak jellemzők.

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Közoktatás
Fóti Péter