Felvételi: ennyien kerülhetnek be a Pázmány képzéseire 2015-ben

Már jelentkezhettek a szeptemberben induló alap-, osztatlan és mesterképzésekre, illetve felsőoktatási szakképzésekre. Megnéztük, hányan kerülhetnek be a Pázmány Péter Katolikus Egyetemre.

  • Eduline
Fazekas István

A Pázmány Péter Katolikus Egyetemre (PPKE) 2015-ben összesen 4340-en kerülhetnek be, nappali képzésben 2784-en, esti és levelező képzésben pedig 1556-an kezdhetik el az egyetemet. Távoktatási formában nem indít szakot az intézmény. A kapacitásszámról szóló sorozatunkat itt találjátok.

A kapacitásszám azt mutatja, hogy az állami ösztöndíjas és az önköltséges képzésre összesen hányan kerülhetnek be: azon a 41 szakon kívül, amelyeken előzetes ponthatárt állapítottak meg, elvileg azok, akik elérik a minimumponthatárt, és beférnek a kapacitásba, állami ösztöndíjas helyet szerezhetnek. Az egyes szakok minimális és maximális kapacitását a felvi.hu-n, az adott képzésnél nézhetitek meg, a mesterképzéseknél külön-külön az ösztöndíjas és az önköltséges képzésre is. A 2015-ös felvételiről szóló legfrissebb cikkeinket itt olvashatjátok.

Képzési terület

Nappali képzésre felvehető hallgatók száma

Esti, levelező képzésre felvehető hallgatók száma

bölcsészettudomány (Budapest)

685

170

bölcsészettudomány (angol nyelven) (Budapest)

9

0

bölcsészettudomány (francia nyelven) (Budapest)

5

0

bölcsészettudomány (olasz nyelven) (Budapest)

5

0

bölcsészettudomány (Piliscsaba)

427

393

bölcsészettudomány (Piliscsaba, olasz nyelven)

2

0

gazdaságtudományok (Budapest)

69

25

informatika (Budapest)

161

0

jogi (Budapest)

490

673

műszaki (Budapest)

181

0

pedagógusképzés (Budapest)

130

56

pedagógusképzés (Esztergom)

47

57

pedagógusképzés (Piliscsaba)

128

60

társadalomtudomány (Budapest)

435

122

társadalomtudomány (angol nyelven) (Budapest)

10

0

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.