Harmincezer helyett csak tízezer állami ösztöndíjas helyet biztosítana a kormány az alap- és osztatlan képzéseken a...
Harmincezer helyett csak tízezer állami ösztöndíjas helyet biztosítana a kormány az alap- és osztatlan képzéseken a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) információi szerint - tette közzé a hallgatói szervezet Facebook-oldalán.
A 2013-as felvételi keretszámokról szerdai ülésén dönt a kormány. Egy két héttel ezelőtti tervezetben még az állt, hogy az állam összesen 53 640 hallgató tanulmányait támogatná száz százalékig a felsőoktatási szakképzéseken, az alap- és osztatlan, valamint a mesterszakokon. Mesterképzéseken összesen 16 ezer, doktori képzésben 1300 hallgató tanulhatna ingyen, felsőoktatási szakképzésen, alap- és osztatlan szakokon pedig 31 340-en.
Az erőforrás-minisztérium két héttel ezelőtti tájékoztatása szerint a kabinet november 21-i ülésén első olvasatban tárgyalta a 2013. évi felsőoktatási felvételi keretszámokat, amelyeknek a változtatása mellett döntött. A más szempontrendszer szerint készülő tervezetet a kormány december 5-i ülésén tűzi napirendre.
A diákok szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, az oktatók nagyobb önállóságot szeretnének, a többi dolgozó pedig örülne már annak, ha már az egyeztetésekbe is aktívan belevonnák őket - ez derült ki azon a fórumon, melyet a Corvinuson tartottak azzal kapcsolatban, hogyan működjön az egyetem a KEKVA-időszak után.
A tanév utolsó heteiben vonat- és buszpályaudvarok telnek meg izgatott iskoláscsoportokkal, akik néhány napra kiszakadhatnak a megszokott iskolai rutinból. Az osztálykirándulások felszabadult hangulatában azonban váratlan helyzetek is adódhatnak.
A roma fiatalok továbbtanulását támogató „Irány az Egyetem!” program idén szeptembertől nem indul el. A szervezet szerint a döntés hátterében a bizonytalan finanszírozási helyzet áll, ezért egyelőre nem tudják vállalni egy új évfolyam teljes támogatását.
Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.
21 igazolatlan hiányzás felett csak a tanulót, 30 óra felett már a családot is retorzió éri a mulasztás miatt.
Sok iskolában már nem nagyon foglalkoznak a pedagógusok TÉR-értékelésével, de még mindig akadnak olyan intézmények, ahol még mindig komolyan veszik.
A 2026-os CWUR top 2000-es listájára hét magyar egyetem került be, közülük négy a legjobb ezerbe is bejutott.
