Ezek a legdrágább és legolcsóbb gazdasági szakok 2012-ben

150 és 300 ezer forint közötti összeget kell fizetni szeptembertől az önköltséges gazdasági alapképzésekért nappali...

  • Eduline

150 és 300 ezer forint közötti összeget kell fizetni szeptembertől az önköltséges gazdasági alapképzésekért nappali tagozaton. A legkeresettebb szakok a legdrágábbak: a 2011-es népszerűségi lista első helyén szereplő gazdálkodási és menedzsment szakért például több intézményben 280 ezer forintnál is többet kérnek, míg a kevésbé közkedvelt emberi erőforrások alapszakért maximum 216 ezret.

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem
pataky

A legdrágábbak: gazdálkodási és menedzsment, nemzetközi gazdálkodás

Nappali tagozaton a legtöbbet a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen fizethetnek azok, akik gazdálkodási és menedzsment vagy nemzetközi gazdálkodás alapképzésre jelentkeznek: egy félévért kerek 300 ezer forintot. A Budapesti Corvinus Egyetemen is hasonló összeget, 295 ezer forintot kell fizetni egy szemeszterért, és ugyanennyit kérnek el a nemzetközi gazdálkodás, a turizmus-vendéglátás, valamint a kereskedelem és marketing szakért is.

A Budapesti Gazdasági Főiskolán mind a négy gazdasági alapképzésért egységesen 216 ezer forintot kell fizetni. Vidéken valamivel olcsóbbak a képzések: a szegedi egyetemen a pénzügy és számvitel, valamint a kereskedelem és marketing szakon is 180 ezer forint, a Debreceni Egyetemen 150 ezer forintot kell fizetni gazdálkodási és menedzsment szakon. A legnépszerűbb alapszakok költségeiről bővebben itt olvashatsz.

A kevésbé népszerű szakok általában olcsóbbak

A szintén gazdasági képzésterülethez tartozó emberi erőforrások szakért a BGF Pénzügyi és Számviteli karán kell a legtöbbet fizetni: 216 ezer forintot. A Corvinuson egy hajszálnyival kevesebbet, 215 ezer forintot kérnek el egy félévért a hallgatóktól, a Károly Róbert Főiskolán és a Pannon Egyetemen azonban már 150 ezer forintért is el lehet végezni egy szemesztert.

Az alkalmazott közgazdaságtan alapképzés árai között nem olyan nagy a különbség, mint más szakok esetében: a legtöbbet, 250 ezer forintot a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen kell fizetni egy szemeszterért, míg a legkevesebbet - 175 ezer forintot - a Pannon Egyetemen kérnek el a hallgatóktól.

Hozzászólások

Négy évre szóló, 45 milliárdos tankönyvszerződést kötött a Kello – kérdés, meddig marad a jelenlegi tankönyvpiac

A következő négy évben is az Alföldi Nyomda készítheti és szállíthatja a tankönyveket, miután a tankönyvellátásért felelős cég újabb hosszú távú szerződést kötött a nyomdával. A mostani, 45 milliárd forintos keretösszeg jelentősen meghaladja a korábbi tenderek értékét: a 2020-as közbeszerzés még 20,8 milliárd forintról szólt.

Miskolci Egyetem rektora: „A modellváltás nem egy nukleáris csodafegyver, ami gyógyírt jelentett volna a felsőoktatás sok évtizedes problémáira”

A Miskolci Egyetem rektora szerint a 2020-2021-es átalakítás „vitathatatlanul egy túlpolitizált környezetben ment végbe”, de szerinte hiba lenne teljesen visszafordítani a rendszert. Horváth Zita úgy látja, hogy az elmúlt években az egyetemek pénzügyi mozgástere jelentősen nőtt, ugyanakkor az autonómia kérdése továbbra is rendezetlen maradt.

„Nem a bejutás a nehéz, hanem a bennmaradás” – egyre gyengébb fizikatudással érkeznek az egyetemre a műszaki hallgatók

Sok diák már tizedik osztály után nem tanul fizikát, a középiskolák pedig inkább a felvételi pontszám maximalizálására készítenek fel, mint a valódi tudás megszerzésére – mondta Dr. Tevesz Gábor, a BME Villamosmérnöki és Informatikai Karának címzetes egyetemi tanára az Eduline-nak, akivel a közép-és emelt szintű fizikaérettségi kapcsán beszélgettünk.