150 és 300 ezer forint közötti összeget kell fizetni szeptembertől az önköltséges gazdasági alapképzésekért nappali...
150 és 300 ezer forint közötti összeget kell fizetni szeptembertől az önköltséges gazdasági alapképzésekért nappali tagozaton. A legkeresettebb szakok a legdrágábbak: a 2011-es népszerűségi lista első helyén szereplő gazdálkodási és menedzsment szakért például több intézményben 280 ezer forintnál is többet kérnek, míg a kevésbé közkedvelt emberi erőforrások alapszakért maximum 216 ezret.
A legdrágábbak: gazdálkodási és menedzsment, nemzetközi gazdálkodás
Nappali tagozaton a legtöbbet a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen fizethetnek azok, akik gazdálkodási és menedzsment vagy nemzetközi gazdálkodás alapképzésre jelentkeznek: egy félévért kerek 300 ezer forintot. A Budapesti Corvinus Egyetemen is hasonló összeget, 295 ezer forintot kell fizetni egy szemeszterért, és ugyanennyit kérnek el a nemzetközi gazdálkodás, a turizmus-vendéglátás, valamint a kereskedelem és marketing szakért is.
A Budapesti Gazdasági Főiskolán mind a négy gazdasági alapképzésért egységesen 216 ezer forintot kell fizetni. Vidéken valamivel olcsóbbak a képzések: a szegedi egyetemen a pénzügy és számvitel, valamint a kereskedelem és marketing szakon is 180 ezer forint, a Debreceni Egyetemen 150 ezer forintot kell fizetni gazdálkodási és menedzsment szakon. A legnépszerűbb alapszakok költségeiről bővebben itt olvashatsz.
A kevésbé népszerű szakok általában olcsóbbak
A szintén gazdasági képzésterülethez tartozó emberi erőforrások szakért a BGF Pénzügyi és Számviteli karán kell a legtöbbet fizetni: 216 ezer forintot. A Corvinuson egy hajszálnyival kevesebbet, 215 ezer forintot kérnek el egy félévért a hallgatóktól, a Károly Róbert Főiskolán és a Pannon Egyetemen azonban már 150 ezer forintért is el lehet végezni egy szemesztert.
Az alkalmazott közgazdaságtan alapképzés árai között nem olyan nagy a különbség, mint más szakok esetében: a legtöbbet, 250 ezer forintot a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen kell fizetni egy szemeszterért, míg a legkevesebbet - 175 ezer forintot - a Pannon Egyetemen kérnek el a hallgatóktól.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
