150 és 300 ezer forint közötti összeget kell fizetni szeptembertől az önköltséges gazdasági alapképzésekért nappali...
150 és 300 ezer forint közötti összeget kell fizetni szeptembertől az önköltséges gazdasági alapképzésekért nappali tagozaton. A legkeresettebb szakok a legdrágábbak: a 2011-es népszerűségi lista első helyén szereplő gazdálkodási és menedzsment szakért például több intézményben 280 ezer forintnál is többet kérnek, míg a kevésbé közkedvelt emberi erőforrások alapszakért maximum 216 ezret.
A legdrágábbak: gazdálkodási és menedzsment, nemzetközi gazdálkodás
Nappali tagozaton a legtöbbet a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen fizethetnek azok, akik gazdálkodási és menedzsment vagy nemzetközi gazdálkodás alapképzésre jelentkeznek: egy félévért kerek 300 ezer forintot. A Budapesti Corvinus Egyetemen is hasonló összeget, 295 ezer forintot kell fizetni egy szemeszterért, és ugyanennyit kérnek el a nemzetközi gazdálkodás, a turizmus-vendéglátás, valamint a kereskedelem és marketing szakért is.
A Budapesti Gazdasági Főiskolán mind a négy gazdasági alapképzésért egységesen 216 ezer forintot kell fizetni. Vidéken valamivel olcsóbbak a képzések: a szegedi egyetemen a pénzügy és számvitel, valamint a kereskedelem és marketing szakon is 180 ezer forint, a Debreceni Egyetemen 150 ezer forintot kell fizetni gazdálkodási és menedzsment szakon. A legnépszerűbb alapszakok költségeiről bővebben itt olvashatsz.
A kevésbé népszerű szakok általában olcsóbbak
A szintén gazdasági képzésterülethez tartozó emberi erőforrások szakért a BGF Pénzügyi és Számviteli karán kell a legtöbbet fizetni: 216 ezer forintot. A Corvinuson egy hajszálnyival kevesebbet, 215 ezer forintot kérnek el egy félévért a hallgatóktól, a Károly Róbert Főiskolán és a Pannon Egyetemen azonban már 150 ezer forintért is el lehet végezni egy szemesztert.
Az alkalmazott közgazdaságtan alapképzés árai között nem olyan nagy a különbség, mint más szakok esetében: a legtöbbet, 250 ezer forintot a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen kell fizetni egy szemeszterért, míg a legkevesebbet - 175 ezer forintot - a Pannon Egyetemen kérnek el a hallgatóktól.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
