Ilyenek voltak a ponthatárok a Pannon Egyetem: az anglisztikához 478 pont kellett

A veszprémi Pannon Egyetemen a legtöbb szakon emelkedett a felvételi ponthatár, a fő szakokon kiemelkedően magas...

  • MTI
A Pannon Egyetem. 5712 jelentkező közül 2328-at vettek fel
dudás

A veszprémi Pannon Egyetemen a legtöbb szakon emelkedett a felvételi ponthatár, a fő szakokon kiemelkedően magas ponthatárt állapítottak meg - közölte az intézmény szerdán. A 2012-es ponthatárok teljes listáját itt találjátok.

A Pannon Egyetemre 5712 jelentkező közül 2328-at vettek fel. A legtöbbet, 478 pontot az anglisztika alapszak levelező tagozatára történő bejutáshoz kellett elérni. Különösen magas volt a ponthatár az alapszakokon: a nemzetközi tanulmányok szakon 431 pont, a társadalmi tanulmányok szakon 413 pont kellett a bekerüléshez.

A gazdaságtudományi karon a felsőoktatási finanszírozási rendszer változásának megfelelően radikális mértékben csökkent az államilag finanszírozott helyek száma. Az érdeklődés ugyanakkor megmaradt a gazdaságtudományi szakok iránt, sokan vállalják az önköltséges finanszírozást, így minden meghirdetett alap- és mesterképzés elindul az őszi félévben - áll az egyetem közleményében. A karra 323 ösztöndíjas és 388 önköltséges hallgatót vettek fel.

A Georgikon karon az elmúlt évhez képest nőtt az állami finanszírozású alap- és mesterszakos hallgatók aránya, ez a növekedés csaknem teljes egészében kompenzálta a felsőfokú szakképzéseknél bekövetkezett visszaesést. Az államilag támogatott képzésekre felvett hallgatók aránya így szinte ugyanannyi, mint az elmúlt évben; a karra 265 ösztöndíjas és 130 önköltséges tanulót vettek fel.

A mérnöki karon alapszakra felvettek száma - folytatva a többéves tendenciát - a tavalyihoz képest csaknem 10 százalékkal növekedett, meghaladva a 400 hallgatót. Mesterszakok esetében is hasonló mértékű az emelkedés, idén 45 hallgatót vettek fel. 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.