A veszprémi Pannon Egyetemen a legtöbb szakon emelkedett a felvételi ponthatár, a fő szakokon kiemelkedően magas...
A veszprémi Pannon Egyetemen a legtöbb szakon emelkedett a felvételi ponthatár, a fő szakokon kiemelkedően magas ponthatárt állapítottak meg - közölte az intézmény szerdán. A 2012-es ponthatárok teljes listáját itt találjátok.
A Pannon Egyetemre 5712 jelentkező közül 2328-at vettek fel. A legtöbbet, 478 pontot az anglisztika alapszak levelező tagozatára történő bejutáshoz kellett elérni. Különösen magas volt a ponthatár az alapszakokon: a nemzetközi tanulmányok szakon 431 pont, a társadalmi tanulmányok szakon 413 pont kellett a bekerüléshez.
A gazdaságtudományi karon a felsőoktatási finanszírozási rendszer változásának megfelelően radikális mértékben csökkent az államilag finanszírozott helyek száma. Az érdeklődés ugyanakkor megmaradt a gazdaságtudományi szakok iránt, sokan vállalják az önköltséges finanszírozást, így minden meghirdetett alap- és mesterképzés elindul az őszi félévben - áll az egyetem közleményében. A karra 323 ösztöndíjas és 388 önköltséges hallgatót vettek fel.
A Georgikon karon az elmúlt évhez képest nőtt az állami finanszírozású alap- és mesterszakos hallgatók aránya, ez a növekedés csaknem teljes egészében kompenzálta a felsőfokú szakképzéseknél bekövetkezett visszaesést. Az államilag támogatott képzésekre felvett hallgatók aránya így szinte ugyanannyi, mint az elmúlt évben; a karra 265 ösztöndíjas és 130 önköltséges tanulót vettek fel.
A mérnöki karon alapszakra felvettek száma - folytatva a többéves tendenciát - a tavalyihoz képest csaknem 10 százalékkal növekedett, meghaladva a 400 hallgatót. Mesterszakok esetében is hasonló mértékű az emelkedés, idén 45 hallgatót vettek fel.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
