Ilyenek voltak a ponthatárok a Pannon Egyetem: az anglisztikához 478 pont kellett

A veszprémi Pannon Egyetemen a legtöbb szakon emelkedett a felvételi ponthatár, a fő szakokon kiemelkedően magas...

  • MTI
A Pannon Egyetem. 5712 jelentkező közül 2328-at vettek fel
dudás

A veszprémi Pannon Egyetemen a legtöbb szakon emelkedett a felvételi ponthatár, a fő szakokon kiemelkedően magas ponthatárt állapítottak meg - közölte az intézmény szerdán. A 2012-es ponthatárok teljes listáját itt találjátok.

A Pannon Egyetemre 5712 jelentkező közül 2328-at vettek fel. A legtöbbet, 478 pontot az anglisztika alapszak levelező tagozatára történő bejutáshoz kellett elérni. Különösen magas volt a ponthatár az alapszakokon: a nemzetközi tanulmányok szakon 431 pont, a társadalmi tanulmányok szakon 413 pont kellett a bekerüléshez.

A gazdaságtudományi karon a felsőoktatási finanszírozási rendszer változásának megfelelően radikális mértékben csökkent az államilag finanszírozott helyek száma. Az érdeklődés ugyanakkor megmaradt a gazdaságtudományi szakok iránt, sokan vállalják az önköltséges finanszírozást, így minden meghirdetett alap- és mesterképzés elindul az őszi félévben - áll az egyetem közleményében. A karra 323 ösztöndíjas és 388 önköltséges hallgatót vettek fel.

A Georgikon karon az elmúlt évhez képest nőtt az állami finanszírozású alap- és mesterszakos hallgatók aránya, ez a növekedés csaknem teljes egészében kompenzálta a felsőfokú szakképzéseknél bekövetkezett visszaesést. Az államilag támogatott képzésekre felvett hallgatók aránya így szinte ugyanannyi, mint az elmúlt évben; a karra 265 ösztöndíjas és 130 önköltséges tanulót vettek fel.

A mérnöki karon alapszakra felvettek száma - folytatva a többéves tendenciát - a tavalyihoz képest csaknem 10 százalékkal növekedett, meghaladva a 400 hallgatót. Mesterszakok esetében is hasonló mértékű az emelkedés, idén 45 hallgatót vettek fel. 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.