Ilyenek voltak a mesterszakos ponthatárok: csak egy képzéshez kellett 100 pont

A Pannon Egyetem környezettan-tanár mesterképzésén húzták a legmagasabb ponthatárt, erre a szakra csak azokat vették...

  • Eduline
A Pont Ott Partin készült fotókat itt nézhetitek meg - kattintsatok a képre
Stiller Ákos

A Pannon Egyetem környezettan-tanár mesterképzésén húzták a legmagasabb ponthatárt, erre a szakra csak azokat vették fel, akik elérték a maximális 100 pontot. A Moholy-Nagy Művészeti Egyetem média design, a Színház- és Filmművészeti Egyetem dokumentumfilm-rendezői és látványtervezői, valamint a Pannon Egyetem magyar nyelv és irodalom MA-szakján 99 volt az idei ponthatár. Az összes 2012-es ponthatárt itt nézhetitek meg.

A tíz legmagasabb ponthatár (államilag támogatott, nappali mesterszakok)

IntézménySzakA 2012-es ponthatár
 Pannon Egyetemtanár - környezettan-tanár 100 pont
 Moholy-Nagy Művészeti Egyetemmédia design  99 pont
 Színház- és Filmművészeti Egyetem dokumentumfilm-rendező művész (magyar nyelven) 99 pont
 Színház- és Filmművészeti Egyetem látványtervező művész 99 pont
 Pannon Egyetem magyar nyelv és irodalom 99 pont
 Pázmány Péter Katolikus Egyetem lengyel nyelv és irodalom 98 pont
 Pécsi Tudományegyetem klasszikus énekművész - operaének szakirány 98 pont
 Szegedi Tudományegyetem klasszikus énekművész - oratórium- és dalének szakirány 98 pont
 Szegedi Tudományegyetem klasszikus hangszerművész - gitár szakirány 98 pont
 Debreceni Egyetem klasszikus hangszerművész - ütőhangszer szakirány 98 pont

A Corvinusra jelentkezett a legtöbb diplomás

Idén a legtöbben a Budapesti Corvinus Egyetem Gazdálkodástudományi Karának vezetés és szervezés mesterszakjára jelentkeztek, ahova 55 ponttal lehetett bekerülni. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen szintén ez volt a legnépszerűbb MSc-képzés, összesen 429-en felvételiztek.

A harmadik helyen a Corvinus magyar nyelvű nemzetközi tanulmányok képzése áll 408 jelentkezővel (a tavalyi adat 494 fő), a ponthatárt 70-nél húzták meg.

A legtöbb mesterszakos hallgatót az Eötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógiai és Pszichológiai Karának pszichológiai képzésére vették fel, ezt a Műegyetem pénzügyi és szerkezet-építőmérnöki szakja követi.

Így rangsorolták a jelentkezőket

A mesterképzésre jelentkezők felvételéről a felsőoktatási intézmények szakonként egységes rangsorolás alapján döntenek. A jelentkezők teljesítményét mindenhol 100 pontos rendszerben értékelik, a pontos szabályokat - például a többletpontok számításáról - azonban az egyetemek és főiskolák hozzák meg.

Az intézmények nem veszik figyelembe, hogy a jelentkezők hol szerezték meg az alapfokú diplomát, az oklevél minősítése, a korábbi tanulmányok félévi eredményeinek átlaga, valamint a szóbeli és írásbeli felvételi vizsga eredménye azonban számít. A mesterszakos pontszámítási szabályokról itt olvashattok.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.