Ilyenek voltak a mesterszakos ponthatárok: csak egy képzéshez kellett 100 pont

A Pannon Egyetem környezettan-tanár mesterképzésén húzták a legmagasabb ponthatárt, erre a szakra csak azokat vették...

  • Eduline
A Pont Ott Partin készült fotókat itt nézhetitek meg - kattintsatok a képre
Stiller Ákos

A Pannon Egyetem környezettan-tanár mesterképzésén húzták a legmagasabb ponthatárt, erre a szakra csak azokat vették fel, akik elérték a maximális 100 pontot. A Moholy-Nagy Művészeti Egyetem média design, a Színház- és Filmművészeti Egyetem dokumentumfilm-rendezői és látványtervezői, valamint a Pannon Egyetem magyar nyelv és irodalom MA-szakján 99 volt az idei ponthatár. Az összes 2012-es ponthatárt itt nézhetitek meg.

A tíz legmagasabb ponthatár (államilag támogatott, nappali mesterszakok)

IntézménySzakA 2012-es ponthatár
 Pannon Egyetemtanár - környezettan-tanár 100 pont
 Moholy-Nagy Művészeti Egyetemmédia design  99 pont
 Színház- és Filmművészeti Egyetem dokumentumfilm-rendező művész (magyar nyelven) 99 pont
 Színház- és Filmművészeti Egyetem látványtervező művész 99 pont
 Pannon Egyetem magyar nyelv és irodalom 99 pont
 Pázmány Péter Katolikus Egyetem lengyel nyelv és irodalom 98 pont
 Pécsi Tudományegyetem klasszikus énekművész - operaének szakirány 98 pont
 Szegedi Tudományegyetem klasszikus énekművész - oratórium- és dalének szakirány 98 pont
 Szegedi Tudományegyetem klasszikus hangszerművész - gitár szakirány 98 pont
 Debreceni Egyetem klasszikus hangszerművész - ütőhangszer szakirány 98 pont

A Corvinusra jelentkezett a legtöbb diplomás

Idén a legtöbben a Budapesti Corvinus Egyetem Gazdálkodástudományi Karának vezetés és szervezés mesterszakjára jelentkeztek, ahova 55 ponttal lehetett bekerülni. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen szintén ez volt a legnépszerűbb MSc-képzés, összesen 429-en felvételiztek.

A harmadik helyen a Corvinus magyar nyelvű nemzetközi tanulmányok képzése áll 408 jelentkezővel (a tavalyi adat 494 fő), a ponthatárt 70-nél húzták meg.

A legtöbb mesterszakos hallgatót az Eötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógiai és Pszichológiai Karának pszichológiai képzésére vették fel, ezt a Műegyetem pénzügyi és szerkezet-építőmérnöki szakja követi.

Így rangsorolták a jelentkezőket

A mesterképzésre jelentkezők felvételéről a felsőoktatási intézmények szakonként egységes rangsorolás alapján döntenek. A jelentkezők teljesítményét mindenhol 100 pontos rendszerben értékelik, a pontos szabályokat - például a többletpontok számításáról - azonban az egyetemek és főiskolák hozzák meg.

Az intézmények nem veszik figyelembe, hogy a jelentkezők hol szerezték meg az alapfokú diplomát, az oklevél minősítése, a korábbi tanulmányok félévi eredményeinek átlaga, valamint a szóbeli és írásbeli felvételi vizsga eredménye azonban számít. A mesterszakos pontszámítási szabályokról itt olvashattok.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.