Magasabb lesz a minimumponthatár az alap- és osztatlan szakokon, illetve felsőoktatási szakképzéseken, és több mint harminc szakon kötelező az emelt szintű érettségi. Íme, a legfontosabb infók a 2015-ös felvételiről.
Tovább emelkedik a minimumponthatár
A 2015-ös felvételin az alap- vagy osztatlan szakokra jelentkezőknek legalább 280, a felsőoktatási szakképzésre jelentkezőknek pedig 240 pontot kell szerezniük. Az, aki nem éri el a minimumponthatárt, egyetlen szakra sem kerülhet be - sem állami ösztöndíjas, sem önköltséges képzésre.
2016-ban ennél is magasabb, 300, illetve 260 lesz a minimumponthatár - a tervek szerint utána már nem emelkedik tovább. A maximális pontszám 500. A mesterképzéseken továbbra is 50 pontot kell elérni a maximális 100-ból.
A fontosabb pontszámítási szabályok nem változnak
Az alap- vagy osztatlan szakra jelentkezők továbbra is maximum 500 pontot lehet szerezhetnek. 200-200 pont jár a tanulmányi, illetve az érettségi eredményekért. A tanulmányi pontok számításánál az utolsó két év végi jegyeket, illetve az érettségin szerzett osztályzatokat veszik figyelembe, az érettségi pontoknál viszont csak két olyan tárgy százalékos eredménye számít, amely a kiválasztott képzési területen kötelező vagy kötelezően választható.
Az érettségi pontokat lehet duplázni is: ebben az esetben a tanulmányi pontok nem számítanak - automatikusan azt a számítási módot használják majd, amelyekkel jobban jártok.
A felvételin maximum 100 többletpontot kaphattok, például emelt szintű érettségiért, nyelvvizsgáért vagy OKTV-helyezésért. A pontszámítás szabályairól szóló részletes összefoglalónkat itt találjátok.
Ki kerülhet be állami ösztöndíjas képzésre?
A tizenhat, központi ponthatárral rendelkező képzés kivételével azokon a szakokon, amelyeken állami ösztöndíjas és önköltséges képzés is indul, elvileg az, aki befér az intézmény által meghatározott kapacitásba, állami ösztöndíjas formában kezdheti meg a tanulmányait. Ugyanakkor „a minőség védelme érdekében” az adott egyetem vagy főiskola dönthet úgy, hogy valamelyik képzésén magasabb ponthatárt húz - akkor is, ha a jelentkezők száma alacsonyabb a szakos kapacitásnál.
Ahogy az az idei felvételin kiderült, a tizenhat szakon is húzhatnak a központi ponthatárnál magasabb limitet: a Budapesti Corvinus Egyetem három alapszakán - kereskedelem és marketing, nemzetközi gazdálkodás, turizmus-vendéglátás - az előzetesen kihirdetettnél magasabb volt a a berekülési limit az állami ösztöndíjas képzési formára. A részleteket itt olvashatjátok.
Ezekhez a szakokhoz kell emelt szintű érettségi
Több alap- és osztatlan szakon 2015-ben is kötelező lesz egy vagy két tantárgyból az emelt szintű érettségi: például több bölcsészet- és társadalomtudományi szakon, jogászképzésen, az általános orvosi, fogorvosi és gyógyszerészeti képzésen. A szakok listáját itt találjátok.
Az emelt szintű érettségiért akkor is jár többletpont, ha az kötelező vagy kötelezően választható az adott szakon, de csak akkor, ha legalább 45 százalékos eredményt értek el.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Kitört a vakáció, elkezdődött a több mint két hónapos nyári szünet, ami a pihenés mellett arra is jó lehet, hogy elővegyétek a következő tanév kötelező olvasmányait. Mutatjuk, mely műveket kérik az általános iskolák évfolyamain.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
