Így változnak a felvételi pontszámítási szabályai 2015-ben

Magasabb lesz a minimumponthatár az alap- és osztatlan szakokon, illetve felsőoktatási szakképzéseken, és több mint harminc szakon kötelező az emelt szintű érettségi. Íme, a legfontosabb infók a 2015-ös felvételiről.

  • Eduline

Tovább emelkedik a minimumponthatár

A 2015-ös felvételin az alap- vagy osztatlan szakokra jelentkezőknek legalább 280, a felsőoktatási szakképzésre jelentkezőknek pedig 240 pontot kell szerezniük. Az, aki nem éri el a minimumponthatárt, egyetlen szakra sem kerülhet be - sem állami ösztöndíjas, sem önköltséges képzésre.

2016-ban ennél is magasabb, 300, illetve 260 lesz a minimumponthatár - a tervek szerint utána már nem emelkedik tovább. A maximális pontszám 500. A mesterképzéseken továbbra is 50 pontot kell elérni a maximális 100-ból.

A fontosabb pontszámítási szabályok nem változnak

Az alap- vagy osztatlan szakra jelentkezők továbbra is maximum 500 pontot lehet szerezhetnek. 200-200 pont jár a tanulmányi, illetve az érettségi eredményekért. A tanulmányi pontok számításánál az utolsó két év végi jegyeket, illetve az érettségin szerzett osztályzatokat veszik figyelembe, az érettségi pontoknál viszont csak két olyan tárgy százalékos eredménye számít, amely a kiválasztott képzési területen kötelező vagy kötelezően választható.

Shutterstock

Az érettségi pontokat lehet duplázni is: ebben az esetben a tanulmányi pontok nem számítanak - automatikusan azt a számítási módot használják majd, amelyekkel jobban jártok.

A felvételin maximum 100 többletpontot kaphattok, például emelt szintű érettségiért, nyelvvizsgáért vagy OKTV-helyezésért. A pontszámítás szabályairól szóló részletes összefoglalónkat itt találjátok.

Ki kerülhet be állami ösztöndíjas képzésre?

A tizenhat, központi ponthatárral rendelkező képzés kivételével azokon a szakokon, amelyeken állami ösztöndíjas és önköltséges képzés is indul, elvileg az, aki befér az intézmény által meghatározott kapacitásba, állami ösztöndíjas formában kezdheti meg a tanulmányait. Ugyanakkor „a minőség védelme érdekében” az adott egyetem vagy főiskola dönthet úgy, hogy valamelyik képzésén magasabb ponthatárt húz - akkor is, ha a jelentkezők száma alacsonyabb a szakos kapacitásnál.

Ahogy az az idei felvételin kiderült, a tizenhat szakon is húzhatnak a központi ponthatárnál magasabb limitet: a Budapesti Corvinus Egyetem három alapszakán - kereskedelem és marketing, nemzetközi gazdálkodás, turizmus-vendéglátás - az előzetesen kihirdetettnél magasabb volt a a berekülési limit az állami ösztöndíjas képzési formára. A részleteket itt olvashatjátok.

Ezekhez a szakokhoz kell emelt szintű érettségi

Több alap- és osztatlan szakon 2015-ben is kötelező lesz egy vagy két tantárgyból az emelt szintű érettségi: például több bölcsészet- és társadalomtudományi szakon, jogászképzésen, az általános orvosi, fogorvosi és gyógyszerészeti képzésen. A szakok listáját itt találjátok.

Az emelt szintű érettségiért akkor is jár többletpont, ha az kötelező vagy kötelezően választható az adott szakon, de csak akkor, ha legalább 45 százalékos eredményt értek el.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.