Így változnak a felvételi pontszámítási szabályai 2015-ben

Magasabb lesz a minimumponthatár az alap- és osztatlan szakokon, illetve felsőoktatási szakképzéseken, és több mint harminc szakon kötelező az emelt szintű érettségi. Íme, a legfontosabb infók a 2015-ös felvételiről.

  • Eduline

Tovább emelkedik a minimumponthatár

A 2015-ös felvételin az alap- vagy osztatlan szakokra jelentkezőknek legalább 280, a felsőoktatási szakképzésre jelentkezőknek pedig 240 pontot kell szerezniük. Az, aki nem éri el a minimumponthatárt, egyetlen szakra sem kerülhet be - sem állami ösztöndíjas, sem önköltséges képzésre.

2016-ban ennél is magasabb, 300, illetve 260 lesz a minimumponthatár - a tervek szerint utána már nem emelkedik tovább. A maximális pontszám 500. A mesterképzéseken továbbra is 50 pontot kell elérni a maximális 100-ból.

A fontosabb pontszámítási szabályok nem változnak

Az alap- vagy osztatlan szakra jelentkezők továbbra is maximum 500 pontot lehet szerezhetnek. 200-200 pont jár a tanulmányi, illetve az érettségi eredményekért. A tanulmányi pontok számításánál az utolsó két év végi jegyeket, illetve az érettségin szerzett osztályzatokat veszik figyelembe, az érettségi pontoknál viszont csak két olyan tárgy százalékos eredménye számít, amely a kiválasztott képzési területen kötelező vagy kötelezően választható.

Shutterstock

Az érettségi pontokat lehet duplázni is: ebben az esetben a tanulmányi pontok nem számítanak - automatikusan azt a számítási módot használják majd, amelyekkel jobban jártok.

A felvételin maximum 100 többletpontot kaphattok, például emelt szintű érettségiért, nyelvvizsgáért vagy OKTV-helyezésért. A pontszámítás szabályairól szóló részletes összefoglalónkat itt találjátok.

Ki kerülhet be állami ösztöndíjas képzésre?

A tizenhat, központi ponthatárral rendelkező képzés kivételével azokon a szakokon, amelyeken állami ösztöndíjas és önköltséges képzés is indul, elvileg az, aki befér az intézmény által meghatározott kapacitásba, állami ösztöndíjas formában kezdheti meg a tanulmányait. Ugyanakkor „a minőség védelme érdekében” az adott egyetem vagy főiskola dönthet úgy, hogy valamelyik képzésén magasabb ponthatárt húz - akkor is, ha a jelentkezők száma alacsonyabb a szakos kapacitásnál.

Ahogy az az idei felvételin kiderült, a tizenhat szakon is húzhatnak a központi ponthatárnál magasabb limitet: a Budapesti Corvinus Egyetem három alapszakán - kereskedelem és marketing, nemzetközi gazdálkodás, turizmus-vendéglátás - az előzetesen kihirdetettnél magasabb volt a a berekülési limit az állami ösztöndíjas képzési formára. A részleteket itt olvashatjátok.

Ezekhez a szakokhoz kell emelt szintű érettségi

Több alap- és osztatlan szakon 2015-ben is kötelező lesz egy vagy két tantárgyból az emelt szintű érettségi: például több bölcsészet- és társadalomtudományi szakon, jogászképzésen, az általános orvosi, fogorvosi és gyógyszerészeti képzésen. A szakok listáját itt találjátok.

Az emelt szintű érettségiért akkor is jár többletpont, ha az kötelező vagy kötelezően választható az adott szakon, de csak akkor, ha legalább 45 százalékos eredményt értek el.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Több mint kétezer egyetemi képzés nem indul el szeptemberben – a legtöbb a tanárképzésből esett ki

Bár idén is több tízezer jelentkezőt vettek fel egyetemre vagy főiskolára, a meghirdetett képzések közül több mint kétezer végül nem indul el. Összesen 2173 olyan képzés van, ahol nem hirdettek ponthatárt, vagyis az adott szakra idén nem vesznek fel hallgatókat. Az adatok alapján a nem induló képzések döntő többsége osztatlan vagy mesterképzés, a lista legnagyobb részét pedig a pedagógusképzések adják.

Lannert Judit a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek felderítésére, teljes körű kivizsgálást ígér

A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.

A fejlődési nehézségek korai felismeréséről és a gyógypedagógiai jelenlét erősítéséről egyeztetett Kereki Judit a szakmai szervezetekkel

Egyetértés volt abban, hogy erősíteni kell a gyógypedagógusok bölcsődei jelenlétét, javítani kell a fejlesztő szolgáltatásokhoz való hozzáférést, illetve minél korábban fel kell ismerni a kisgyermekkori fejlődési nehézségeket, hogy az érintett gyerekek időben megkaphassák a szükséges fejlesztést.

A nap kérdése: van állami férőhely a pótfelvételin?

Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?