Egy csomó dolgot már most tudni.
Bár a ponthatárok majd csak a jövő héten lesznek nyilvánosak, biztos támpontokat már most is tudunk.
Itt vannak a friss infók a ponthatárokról:
Nyilvánosságra hozták a 2017-es pótfelvételi ponthatárait: még a népszerűbb alapszakokra is be lehetett jutni 300 és 400 közötti pontszámmal, de sok képzésen csak 280-300 pontra volt szükség.
Így olyan szakon, amit az adott intézményben az általános eljárás során is meghirdettek, a júliusban húzott pontnál nem lehet alapcsonyabb ponthatárt megállapítani.
A jogszabályban meghatározott minimumnál sem lehet alacsonyabb a ponthatár egyik szak esetében sem. Ezek a következőképp néznek ki:
- alapképzés és osztatlan mesterképzés: 280 pont
- felsőoktatási szakképzés: 240 pont
- mesterképzés: 50 pont.
Mikor tudják meg a pótfelvételizők, bekerültek-e a kiválasztott egyetemre vagy főiskolára?
Néhány napjuk van a szakképzésben dolgozó oktatóknak arra, hogy véleményezzék a szakképzési centrumok főigazgatói posztjára pályázók vezetői programját, mindezt úgy, hogy előtte titoktartási nyilatkozatot kell aláírniuk. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete nyílt levélben fordult az ügyben az oktatási minisztériumhoz.
A Semmelweis Egyetem leköszönő rektora egy olyan üzletember társaságában vett részt egy ugandai vadászaton, akinek cégei milliárdos megrendeléseket kaptak az egyetemtől és az intézmény afrikai fejlesztési projektjéből.
Az Oktatási-és Gyermekügyi Minisztérium parlamenti államtitkára szerint a 2027-es költségvetés egyszerre próbálja rendbe rakni az ország pénzügyeit, és jobb életet biztosítani a NOKS-és technikai dolgozóknak.
Nem kapta meg a fejlesztéseket, nem mehetett le a többiekkel játszani az udvarra, és gyakran már az első óra után hazaküldték az SNI-s, magatartászavaros kisfiút. A gyámhivatali ügyintéző segítségnyújtás helyett védelembe vételi eljárással fenyegetőzött, mert az anya nem akarta elvinni EGYMI-be a gyereket.
A középiskolák rugalmasan alakíthatják a felvételi követelményeiket, viszont csak a jogszabályban meghatározott keretek között.
dr. Lakatos Rozália, Halmajugra polgármestere szerint pénzügyi következményekkel kellene járnia, ha egy önkormányzat nem tesz az iskolai elkülönítés felszámolásáért, az integrációért dolgozó településeket viszont többletforrásokkal kellene ösztönözni.
