Ezeken a számokon múlik több ezer diák sorsa: milyenek lesznek a pótfelvételi ponthatárai?

Egy csomó dolgot már most tudni.

  • Eduline
pixabay

Bár a ponthatárok majd csak a jövő héten lesznek nyilvánosak, biztos támpontokat már most is tudunk.

Itt vannak a friss infók a ponthatárokról:

Megvannak a 2017-es pótfelvételi ponthatárai! Ennyi pont kellett a legnépszerűbb szakokhoz

Nyilvánosságra hozták a 2017-es pótfelvételi ponthatárait: még a népszerűbb alapszakokra is be lehetett jutni 300 és 400 közötti pontszámmal, de sok képzésen csak 280-300 pontra volt szükség. Gazdálkodási és menedzsment, jogász, kereskedelem és marketing - többek között ezek tartoznak a pótfelvételi legnépszerűbb alap- és osztatlan képzései közé, évről évre több száz jelentkező jelöli meg ezeket a szakokat az augusztusi eljárásban.

Így olyan szakon, amit az adott intézményben az általános eljárás során is meghirdettek, a júliusban húzott pontnál nem lehet alapcsonyabb ponthatárt megállapítani.

A jogszabályban meghatározott minimumnál sem lehet alacsonyabb a ponthatár egyik szak esetében sem. Ezek a következőképp néznek ki:

- alapképzés és osztatlan mesterképzés: 280 pont

- felsőoktatási szakképzés: 240 pont

- mesterképzés: 50 pont.

Fontos dátum közeleg, több ezer diáknak dől el a sorsa

Mikor tudják meg a pótfelvételizők, bekerültek-e a kiválasztott egyetemre vagy főiskolára? A ponthatárokat várhatóan 2017. augusztus 25-én hozzák nyilvánosságra - a ponthatárokról természetesen mi is részletesen beszámolunk majd. Ekkor határozzák majd meg a 2017. évi felsőoktatási pótfelvételi ponthatárait, vagyis ekkor dől el, ki kerül be a kiválasztott képzésre.

Hozzászólások

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.

„210 ezer forint volt a fizetésem osztályfőnökként” – a négy éve kirúgott tanárok szerint nem a bérük volt a legnagyobb probléma

Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt

„A fiatalok ne csupán elszenvedői vagy véleményezői legyenek a döntéseknek” – Lannert Judit ifjúsági részvételi csoportot hoz létre

A diákok véleményét is becsatornázná az oktatáspolitikai döntésekbe az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. Lannert Judit gyereknapon jelentette be, hogy Gyermek- és Ifjúsági Részvételi Csoportot hoznak létre, amelynek feladata az lesz, hogy a fiatalok érdemben is részt vehessenek az őket érintő ügyek alakításában.

Alig van olyan hallgató, aki nem dolgozik az egyetem mellett

10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.