Ilyen lesz az új felvételi: lesznek keretszámok, de jól elrejtik

Az alapképzésben eltörölnék a keretszámokat, a mesterképzésben viszont részben megmaradna a létszámszabályozás -...

  • eduline/mti
Stiller Ákos

Az alapképzésben eltörölnék a keretszámokat, a mesterképzésben viszont részben megmaradna a létszámszabályozás - derül ki az Országgyűlés költségvetési bizottságának hétfőn benyújtott módosító javaslatából. Az indítványról - amelyet a jövő évi költségvetést megalapozó törvényjavaslathoz nyújtottak be - még hétfőn döntenek a képviselők. Milyen lesz a felvételi a kormány tervei szerint? Friss összefoglalónkat itt olvashatjátok el.

Keretszámok nincsenek. Vagy vannak

A felsőoktatás kormányszintű szabályozásának feladata továbbra is az oktatásért felelős kormánytag felelőssége marad, ugyanakkor ez a felelősség nem a hallgatói létszámok intézményi elosztásában nyilvánul meg, hanem a rendelkezésre álló támogatási formák, illetve az előírt minimális felvételi követelmények meghatározására vonatkozik.

A javaslat indoklása kitér arra, hogy korábban a 480 pontos skálán 200 pontban meghatározott minimális felvételi ponthatár azt a küszöbszintet jelölte, amely alatt a képzés folytatásához szükséges teljesítmény, képesség hiánya vélelmezhető. Ettől az évtől kezdődően az 500 pontos rendszerben 240 ez a határ, a felvételi eljárás szabályozása azonban ebben a részében statikus, nem képes az egyes képzések időben változó igényeire reagálni - fejtették ki.

A miniszter évente határozattal állapítja meg azt, hogy mely szakokon vehető igénybe magyar állami (rész)ösztöndíj - ez azt jelenti, hogy a miniszter továbbra is dönthet úgy, hogy például a közgazdász- vagy jogászképzésen csak fizetős formában lehet majd tanulni. A felvételhez szükséges minimális pontszámot kormányrendelet, a szak állami (rész)ösztöndíjjal támogatott képzésére történő felvételhez teljesítendő minimális felvételi pontszámot miniszteri határozat állapítja meg.

A mesterszakokon lesznek keretszámok

Ugyanakkor rögzítik, hogy a felvehető létszám mint szabályozási eszköz kivezetése nem lehet teljes. Ezért a mesterképzésben részben megmarad a létszámszabályozás, de az egyedi kormánydöntést ebben az esetben sem javasolják megtartani.

A módosítás folytán az állami felsőoktatási intézményekben, felsőoktatási szakképzésben, alapképzésben, egységes és osztatlan képzésben a jelentkezések száma, illetve a tényleges intézményi kapacitás erejéig nyílik lehetőség magyar állami (rész)ösztöndíjas képzésre jelentkezni, tanulmányokat folytatni. Nemzetközi szerződés, illetve a kormánnyal kötött megállapodás alapján az egyházi és a magán felsőoktatási intézményekben is megmarad az állami (rész)ösztöndíjjal támogatott tanulmányok lehetősége.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.