Ilyen lesz a 2014-es felvételi - itt van a legfontosabb változások listája

Magasabb lesz a minimumponthatár, ismét központi ponthatár lesz a tizenhat népszerű szakon, több szakon kötelező az emelt szintű érettségi - ez vár a 2014-ben felvételizőkre. Már lehet jelentkezni a szeptemberben induló képzésekre: íme, a részletek.

  • Eduline
Pont Ott Parti a Millenárison 2011-ben
Stiller Ákos

Mennyi lesz a minimumponthatár?

2014. január 1-jétől az alap- és osztatlan szakokon 260, a felsőoktatási szakképzéseken pedig 220 a minimumponthatár (a korábbi 240, illetve 200 helyett) - aki ennél kevesebb pontot szerez, egyetlen állami ösztöndíjas vagy önköltséges szakra sem kerülhet be. A minimumponthatárt az emelt szintű érettségiért járó pontokkal együtt, de a más jogcímen kapott többletpontok nélkül kell elérni.

2015-ben 280, 2016-ban pedig 300 lesz a ponthatár az alap- és osztatlan képzéseken, a felsőoktatási szakképzésre jelentkezőknek pedig 240, illetve 260 pontot kell majd szerezniük. A mesterképzésekre jelentkezőknek a maximális 100 pontból 2014-ben is legalább 50 pontot kell szerezniük.

Az alap- és osztatlan szakos pontszámítás szabályairól itt, a mesterképzéses pontszámításról pedig itt olvashattok. A felsőoktatási szakképzéseken érvényes szabályokat itt találjátok.

Hogyan dől el, ki jut be?

Az alap- és osztatlan szakokon, illetve felsőoktatási szakképzéseken az idén sincsen állami ösztöndíjas keretszám: az, aki eléri a minimumponthatárt, és belefér az intézmény által meghatározott kapacitásba, támogatott formában kezdheti meg a tanulmányait. A szakos kapacitást - állami ösztöndíjast és önköltségest együtt - a felvi.hu-n, az Egyetemek, főiskolák menüpontban nézhetitek meg. Ugyanitt találjátok a mesterképzések keretszámait is.

Központi ponthatár a népszerű 16 szakon

A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) és Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter november 13-án írt alá részmegállapodást arról, hogy a 2014-es felvételin minden szakon lesznek államilag finanszírozott helyek. Tizenhat népszerű szakon - köztük a jogászképzésen, a kommunikáció és a gazdasági szakokon - azonban központi ponthatárt állapítottak meg: csak az kerülhet be támogatott képzésre, aki ezt eléri.

A ponthatárok alacsonyabbak, mint 2013-ban: akkor lejjebb kellett vinni a küszöböt, hogy a kormány ígéretének megfelelően a hallgatók 10-20 százaléka állami ösztöndíjas formában kezdhesse meg a tanulmányait. A részleteket itt olvashatjátok.

Ilyenek lesznek a ponthatárok 2014-ben

Alkalmazott közgazdaságtan: 465

Andragógia: 430

Emberi erőforrások: 443

Gazdálkodási és menedzsment: 460

Gazdaságelemzés: 465

Igazságügyi igazgatási: 424

Jogász: 464

Kereskedelem és marketing: 449

Kommunikáció és médiatudomány: 455

Közszolgálat: 440

Munkaügyi és társadalombiztosítási igazgatási: 410

Nemzetközi gazdálkodás: 460

Nemzetközi tanulmányok: 465

Pénzügy és számvitel: 458

Turizmus-vendéglátás: 428

Üzleti szakoktató: 440

Milyen szakokon kötelező az emelt szintű érettségi?

A bölcsész-, társadalomtudományi vagy jogászképzésre jelentkezőknek legalább egy tantárgyból kell majd emelt szinten érettségizniük. Több szakon pedig két emelt szintű vizsga a feltétel. A teljes listát itt találjátok.

Kevesebb tantárgyból érettségizhettek

2014-ben már nem lehet vizsgázni ábrázoló és művészeti geometria, magyar népzene alapjai, hangtani és akusztikai ismeretek, illetve hangkultúra tantárgyból. A maradék két művészeti tárgy - a művészettörténet és a népművészet - választható közismereti vizsgatárgy lesz.

A 2014-es május-júniusi vizsgaidőszaktól utazás és turizmusból csak hatodikként, az öt kötelező, illetve kötelezően választandó vizsgatárgyon felül lehet érettségizni. Megszűnnek a nemzetiségi nyelvi érettségi vizsgák is: a diákok az adott nemzetiség nyelvéből mint idegen nyelvből jelentkezhetnek ugyan érettségire, de azzal a megkötéssel, hogy a középszintű szóbelin a nemzetiségi nyelvet tanulók számára készített tételsorba a nemzetiségi ismereteket is be kell építeni.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.

„210 ezer forint volt a fizetésem osztályfőnökként” – a négy éve kirúgott tanárok szerint nem a bérük volt a legnagyobb probléma

Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt

„A fiatalok ne csupán elszenvedői vagy véleményezői legyenek a döntéseknek” – Lannert Judit ifjúsági részvételi csoportot hoz létre

A diákok véleményét is becsatornázná az oktatáspolitikai döntésekbe az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. Lannert Judit gyereknapon jelentette be, hogy Gyermek- és Ifjúsági Részvételi Csoportot hoznak létre, amelynek feladata az lesz, hogy a fiatalok érdemben is részt vehessenek az őket érintő ügyek alakításában.

Alig van olyan hallgató, aki nem dolgozik az egyetem mellett

10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.