Ilyen lesz a 2014-es felvételi - itt van a legfontosabb változások listája

Magasabb lesz a minimumponthatár, ismét központi ponthatár lesz a tizenhat népszerű szakon, több szakon kötelező az emelt szintű érettségi - ez vár a 2014-ben felvételizőkre. Már lehet jelentkezni a szeptemberben induló képzésekre: íme, a részletek.

  • Eduline
Pont Ott Parti a Millenárison 2011-ben
Stiller Ákos

Mennyi lesz a minimumponthatár?

2014. január 1-jétől az alap- és osztatlan szakokon 260, a felsőoktatási szakképzéseken pedig 220 a minimumponthatár (a korábbi 240, illetve 200 helyett) - aki ennél kevesebb pontot szerez, egyetlen állami ösztöndíjas vagy önköltséges szakra sem kerülhet be. A minimumponthatárt az emelt szintű érettségiért járó pontokkal együtt, de a más jogcímen kapott többletpontok nélkül kell elérni.

2015-ben 280, 2016-ban pedig 300 lesz a ponthatár az alap- és osztatlan képzéseken, a felsőoktatási szakképzésre jelentkezőknek pedig 240, illetve 260 pontot kell majd szerezniük. A mesterképzésekre jelentkezőknek a maximális 100 pontból 2014-ben is legalább 50 pontot kell szerezniük.

Az alap- és osztatlan szakos pontszámítás szabályairól itt, a mesterképzéses pontszámításról pedig itt olvashattok. A felsőoktatási szakképzéseken érvényes szabályokat itt találjátok.

Hogyan dől el, ki jut be?

Az alap- és osztatlan szakokon, illetve felsőoktatási szakképzéseken az idén sincsen állami ösztöndíjas keretszám: az, aki eléri a minimumponthatárt, és belefér az intézmény által meghatározott kapacitásba, támogatott formában kezdheti meg a tanulmányait. A szakos kapacitást - állami ösztöndíjast és önköltségest együtt - a felvi.hu-n, az Egyetemek, főiskolák menüpontban nézhetitek meg. Ugyanitt találjátok a mesterképzések keretszámait is.

Központi ponthatár a népszerű 16 szakon

A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) és Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter november 13-án írt alá részmegállapodást arról, hogy a 2014-es felvételin minden szakon lesznek államilag finanszírozott helyek. Tizenhat népszerű szakon - köztük a jogászképzésen, a kommunikáció és a gazdasági szakokon - azonban központi ponthatárt állapítottak meg: csak az kerülhet be támogatott képzésre, aki ezt eléri.

A ponthatárok alacsonyabbak, mint 2013-ban: akkor lejjebb kellett vinni a küszöböt, hogy a kormány ígéretének megfelelően a hallgatók 10-20 százaléka állami ösztöndíjas formában kezdhesse meg a tanulmányait. A részleteket itt olvashatjátok.

Ilyenek lesznek a ponthatárok 2014-ben

Alkalmazott közgazdaságtan: 465

Andragógia: 430

Emberi erőforrások: 443

Gazdálkodási és menedzsment: 460

Gazdaságelemzés: 465

Igazságügyi igazgatási: 424

Jogász: 464

Kereskedelem és marketing: 449

Kommunikáció és médiatudomány: 455

Közszolgálat: 440

Munkaügyi és társadalombiztosítási igazgatási: 410

Nemzetközi gazdálkodás: 460

Nemzetközi tanulmányok: 465

Pénzügy és számvitel: 458

Turizmus-vendéglátás: 428

Üzleti szakoktató: 440

Milyen szakokon kötelező az emelt szintű érettségi?

A bölcsész-, társadalomtudományi vagy jogászképzésre jelentkezőknek legalább egy tantárgyból kell majd emelt szinten érettségizniük. Több szakon pedig két emelt szintű vizsga a feltétel. A teljes listát itt találjátok.

Kevesebb tantárgyból érettségizhettek

2014-ben már nem lehet vizsgázni ábrázoló és művészeti geometria, magyar népzene alapjai, hangtani és akusztikai ismeretek, illetve hangkultúra tantárgyból. A maradék két művészeti tárgy - a művészettörténet és a népművészet - választható közismereti vizsgatárgy lesz.

A 2014-es május-júniusi vizsgaidőszaktól utazás és turizmusból csak hatodikként, az öt kötelező, illetve kötelezően választandó vizsgatárgyon felül lehet érettségizni. Megszűnnek a nemzetiségi nyelvi érettségi vizsgák is: a diákok az adott nemzetiség nyelvéből mint idegen nyelvből jelentkezhetnek ugyan érettségire, de azzal a megkötéssel, hogy a középszintű szóbelin a nemzetiségi nyelvet tanulók számára készített tételsorba a nemzetiségi ismereteket is be kell építeni.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Több mint kétezer egyetemi képzés nem indul el szeptemberben – a legtöbb a tanárképzésből esett ki

Bár idén is több tízezer jelentkezőt vettek fel egyetemre vagy főiskolára, a meghirdetett képzések közül több mint kétezer végül nem indul el. Összesen 2173 olyan képzés van, ahol nem hirdettek ponthatárt, vagyis az adott szakra idén nem vesznek fel hallgatókat. Az adatok alapján a nem induló képzések döntő többsége osztatlan vagy mesterképzés, a lista legnagyobb részét pedig a pedagógusképzések adják.

Lannert Judit a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek felderítésére, teljes körű kivizsgálást ígér

A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.

A fejlődési nehézségek korai felismeréséről és a gyógypedagógiai jelenlét erősítéséről egyeztetett Kereki Judit a szakmai szervezetekkel

Egyetértés volt abban, hogy erősíteni kell a gyógypedagógusok bölcsődei jelenlétét, javítani kell a fejlesztő szolgáltatásokhoz való hozzáférést, illetve minél korábban fel kell ismerni a kisgyermekkori fejlődési nehézségeket, hogy az érintett gyerekek időben megkaphassák a szükséges fejlesztést.

A nap kérdése: van állami férőhely a pótfelvételin?

Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?