Így pontozzák a matematikaérettségit - minden részlet egy helyen

Hány pontot lehet kapni a középszintű matekérettségi feladataira? Milyenek a pontozási szabályok emelt szinten? Itt minden infót megtaláltok.

  • Eduline
Túry Gergely

A középszintű matekérettségi pontozása

A középszintű írásbeli vizsga két részből áll. Az első részre, amelyet 45 perc alatt kellett megoldani, összesen 30 pontot lehet kapni, a második 135 perces részre pedig 70 pontot.

Ahhoz, hogy valaki átmenjen a matematikaérettségin, legalább 25%-ot, tehát 25 pontot kell elérni. Ha ez nincs meg, de a pontok 12%-át megszereztétek, akkor mehettek szóbelizni.

Az első rész kisebb feladatai 2-4 pontosak, a hosszabb rész három feladatára 12 pontot, a választható feladatok közül megoldott két példára pedig 17 pontot lehet kapni. Pontokat nem csak a teljes, hibátlan megoldással szerezhettek, egyes részmegoldásait és a megoldási folyamatot is pontozhatja a javító tanár. Azonban ha a diák rögtön a legelején elrontja a feladatot, kevés az esélye arra, hogy pontot kap a folytatásra.

Ha a diáknak szóbeli vizsgát is kell tennie, az értékelés a következőképpen néz ki:

Az értékelés szempontjai:

1. Az elméleti kérdések összesen - 15 pont

2. A három feladat összesen - 30 pont

3. Önálló teljesítményre való képesség, a feladatok logikus előadása, illetve a matematikai kommunikációs képesség - 5 pont

Itt vannak az első képek az idei matematikaérettségiről

Izguló diákok, szőlőcukor és plüssök mindenütt. Mi más lehetne, mint a matek?

Emelt szint

Az emelt szintű matematikaérettségi megírására a diákoknak 240 perce volt. Az első rész sikeres teljesítése 51, a másodiké 64 pontot ér.

Az emelt szintű szóbeli vizsgára pedig 35 pont adható, ami a következőképpen oszlik el:

A felelet tartalmi összetétele, felépítésének szerkezete - 10 pont

A feleletben szereplő, a témához illő definíció helyes kimondása 2-  pont

A feleletben szereplő, a témához illő tétel helyes kimondása és bizonyítása - 6 pont

A kitűzött feladat helyes megoldása - 8 pont

Alkalmazások ismertetése - 4 pont

Matematikai nyelvhasználat, kommunikációs készség - 5 pont

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.