Tavaly egy szakon a maximálisan elérhető 500 pontra is szükség volt.
A pénzügy és számvitel szakokon minden évben magas pontszámokra van szükség, ugyanis egy rendkívül népszerű szakról van szó, ahol raádásul központi ponthatárt is megszabnak.
Aki a Károly Róbert Főiskola pénzügy és számvitel államilag finanszírozott szakjára szeretett volna bejutni 2016-ban, annak nem volt elegendő a központilag meghatározott 450 pont, ugyanis 500 volt a ponthatár.
Tavaly a második és harmadik legmagasabb küszöböt is pénzügy és számvitel szakon szabták: a Kaposvári Egyetemen 492 pontra volt szükség, a BGE zalaegerszegi campusán 491-re.
A maximális 500 pontra is szükség volt, bőven megdőltek a tavalyi legmagasabb ponthatárok
Nyilvánosságra hozták a 2016-os felvételi ponthatárait - itt találjátok azoknak az alap- és osztatlan szakoknak a listáját, amelyekre kitűnő érettségi és nyelvvizsga nélkül nem lehetett bekerülni. 2015-ben az ELTE nem csak a legtöbb jelentkezőt tudhatta magáénak, hanem a legmagasabb felvételi ponthatárt is az egyetemhez kötötték: 492 pontra volt szüksége tavaly annak, aki angol nyelv és kultúra - német és nemzetiségi német nyelv és kultúra osztatlan tanári szakra akart bekerülni.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
