Erre a szakra kellett tavaly a legmagasabb pontszám

Tavaly egy szakon a maximálisan elérhető 500 pontra is szükség volt.

  • Eduline
pixabay.com

A pénzügy és számvitel szakokon minden évben magas pontszámokra van szükség, ugyanis egy rendkívül népszerű szakról van szó, ahol raádásul központi ponthatárt is megszabnak.

Aki a Károly Róbert Főiskola pénzügy és számvitel államilag finanszírozott szakjára szeretett volna bejutni 2016-ban, annak nem volt elegendő a központilag meghatározott 450 pont, ugyanis 500 volt a ponthatár.

Tavaly a második és harmadik legmagasabb küszöböt is pénzügy és számvitel szakon szabták: a Kaposvári Egyetemen 492 pontra volt szükség, a BGE zalaegerszegi campusán 491-re.

A maximális 500 pontra is szükség volt, bőven megdőltek a tavalyi legmagasabb ponthatárok

Nyilvánosságra hozták a 2016-os felvételi ponthatárait - itt találjátok azoknak az alap- és osztatlan szakoknak a listáját, amelyekre kitűnő érettségi és nyelvvizsga nélkül nem lehetett bekerülni. 2015-ben az ELTE nem csak a legtöbb jelentkezőt tudhatta magáénak, hanem a legmagasabb felvételi ponthatárt is az egyetemhez kötötték: 492 pontra volt szüksége tavaly annak, aki angol nyelv és kultúra - német és nemzetiségi német nyelv és kultúra osztatlan tanári szakra akart bekerülni.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.