Hová kerülnek a jelentkezési lapok a felvételi határidő után?

Naponta több száz zsák borítékot nyitnak ki, majd ugyanennyi jelentkezési lapot szkennelnek, vonalkódoznak és...

  • Eduline
Túry Gergely

Naponta több száz zsák borítékot nyitnak ki, majd ugyanennyi jelentkezési lapot szkennelnek, vonalkódoznak és ellenőriznek: megkezdődött a felsőoktatási felvételi jelentkezések feldolgozása, amely február 15-től egészen a júliusi ponthatárhúzásig tart – írja az ELTE Online.

Először digitalizálják a papíron beérkezett jelentkezéseket és hitelesítő lapokat, de közben folyamatosan zajlik a vonalkódos rögzítés és az ellenőrzés is. „A legtöbben már az e-felvételin keresztül adják le a jelentkezésüket, ami előnyösebb a diákok számára, mert a rendszer jelzi, ha valamit elrontanak a feltöltés során. A hitelesítést azonban az Ügyfélkapu helyett sokan még mindig postán intézik: erre február 23-ig van lehetőség, de új adatot már nem lehet rögzíteni vagy módosítani. Mivel folyamatosan érkeznek be a dokumentumok, a feldolgozás is több hónapot vesz igénybe, ezért kell februárban kitűznünk a jelentkezési határidőt" - mondta Fodorné Bodnár Gabriella, az Educatio Nonprofit Kft. kommunikációs osztályának helyettes vezetője.

A feldolgozást végző alkalmazottak egyébként titoktartási szerződést írnak alá, a következő hónapokban ugyanis minden jelentkezési lapot egyesével elolvasnak, ellenőriznek. A 2014-es felvételiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.