Hová kerülnek a jelentkezési lapok a felvételi határidő után?

Naponta több száz zsák borítékot nyitnak ki, majd ugyanennyi jelentkezési lapot szkennelnek, vonalkódoznak és...

  • Eduline
Túry Gergely

Naponta több száz zsák borítékot nyitnak ki, majd ugyanennyi jelentkezési lapot szkennelnek, vonalkódoznak és ellenőriznek: megkezdődött a felsőoktatási felvételi jelentkezések feldolgozása, amely február 15-től egészen a júliusi ponthatárhúzásig tart – írja az ELTE Online.

Először digitalizálják a papíron beérkezett jelentkezéseket és hitelesítő lapokat, de közben folyamatosan zajlik a vonalkódos rögzítés és az ellenőrzés is. „A legtöbben már az e-felvételin keresztül adják le a jelentkezésüket, ami előnyösebb a diákok számára, mert a rendszer jelzi, ha valamit elrontanak a feltöltés során. A hitelesítést azonban az Ügyfélkapu helyett sokan még mindig postán intézik: erre február 23-ig van lehetőség, de új adatot már nem lehet rögzíteni vagy módosítani. Mivel folyamatosan érkeznek be a dokumentumok, a feldolgozás is több hónapot vesz igénybe, ezért kell februárban kitűznünk a jelentkezési határidőt" - mondta Fodorné Bodnár Gabriella, az Educatio Nonprofit Kft. kommunikációs osztályának helyettes vezetője.

A feldolgozást végző alkalmazottak egyébként titoktartási szerződést írnak alá, a következő hónapokban ugyanis minden jelentkezési lapot egyesével elolvasnak, ellenőriznek. A 2014-es felvételiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.

Hozzászólások

„Tapasztaltam már olyan maximalista szülői mentalitást, hogy ha négyest vitt haza a gyerek, büntetést kapott”

Nemcsak a tanulmányi követelmények, hanem a túlzott szülői elvárások is hozzájárulhatnak a diákok teljesítményszorongásához. Erre hívta fel a figyelmet Papp Tibor, a szombathelyi ELTE Bolyai János Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium igazgatója, aki szerint a problémát sokszor a szülői oldalon kell kezelni. Nemrég egy másik neves gimnázium igazgatója is szinte ugyanezekről a tapasztalatokról számolt be.

Vizsgálóbizottságot hozna létre a Tisza, az oktatási felzárkóztatásra szánt támogatások felhasználását is ellenőriznék

Több mint húsz év felzárkóztatási programjait venné górcső alá a Tisza Párt: arra keresnék a választ, hogy a hátrányos helyzetű és roma közösségek támogatására fordított milliárdok valóban segítették-e az esélyegyenlőség megteremtését, vagy a források egy része nem jutott el azokhoz, akiknek szánták. A tervezett parlamenti vizsgálóbizottság az oktatási felzárkóztatás eredményességét és az esetleges visszaéléseket is feltárná.

Gyarmathy Éva: Az SNI-statisztika csupán a jéghegy csúcsa

Csaknem megduplázódott a sajátos nevelési igényű gyerekek és tanulók száma Magyarországon az elmúlt huszonöt évben. Gyarmathy Éva klinikai és neveléslélektani szakpszichológus szerint azonban nem az a legfontosabb, hogy a növekedés mögött a fejlődési nehézségek gyakoribbá válása vagy a pontosabb diagnosztika áll-e, hanem az, hogy az iskolarendszer képes-e alkalmazkodni a megváltozott helyzethez.

Legalább 10 ezer kollégiumi férőhely és bérlakás épül

Wekerle-program keretében új bérlakások és több ezer kollégiumi férőhely épül, újraindul a lakástakarékok állami támogatása, valamint több mint 600 milliárd forintos uniós forrásból valósul meg a társasházak és panelépületek energetikai korszerűsítése.