Hová kerülnek a jelentkezési lapok a felvételi határidő után?

Naponta több száz zsák borítékot nyitnak ki, majd ugyanennyi jelentkezési lapot szkennelnek, vonalkódoznak és...

  • Eduline
Túry Gergely

Naponta több száz zsák borítékot nyitnak ki, majd ugyanennyi jelentkezési lapot szkennelnek, vonalkódoznak és ellenőriznek: megkezdődött a felsőoktatási felvételi jelentkezések feldolgozása, amely február 15-től egészen a júliusi ponthatárhúzásig tart – írja az ELTE Online.

Először digitalizálják a papíron beérkezett jelentkezéseket és hitelesítő lapokat, de közben folyamatosan zajlik a vonalkódos rögzítés és az ellenőrzés is. „A legtöbben már az e-felvételin keresztül adják le a jelentkezésüket, ami előnyösebb a diákok számára, mert a rendszer jelzi, ha valamit elrontanak a feltöltés során. A hitelesítést azonban az Ügyfélkapu helyett sokan még mindig postán intézik: erre február 23-ig van lehetőség, de új adatot már nem lehet rögzíteni vagy módosítani. Mivel folyamatosan érkeznek be a dokumentumok, a feldolgozás is több hónapot vesz igénybe, ezért kell februárban kitűznünk a jelentkezési határidőt" - mondta Fodorné Bodnár Gabriella, az Educatio Nonprofit Kft. kommunikációs osztályának helyettes vezetője.

A feldolgozást végző alkalmazottak egyébként titoktartási szerződést írnak alá, a következő hónapokban ugyanis minden jelentkezési lapot egyesével elolvasnak, ellenőriznek. A 2014-es felvételiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.

Hozzászólások

Egyre több az SNI-s diák a középiskolákban, a szakképzés felé tereli őket a rendszer

Az elmúlt három tanévben meredeken emelkedett a sajátos nevelési igényű (SNI) diákok száma a hazai középiskolákban: míg a gimnáziumokban lassan eléri az ötezret a létszámuk, a technikumokban 26 százalékkal nőtt a számuk. A gimnáziumok többsége azonban továbbra sincs felkészülve a fogadásukra, így az oktatási rendszer egyre inkább a szakképzés felé tereli az érintett tanulókat – miközben az ellátórendszer hiányosságai miatt az ország egyes részein óriási különbségek vannak.

Hogy lehet egy héten 27-szer minőségi tanórát tartani? – Lannert Judit a pedagógusok „hihetetlen terheléséről” beszélt

A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.

Több mint ötezer képesítés nélküli pedagógus dolgozik a közoktatásban és a szakképzésben

Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.

@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu