Hová kerülnek a jelentkezési lapok a felvételi határidő után?

Naponta több száz zsák borítékot nyitnak ki, majd ugyanennyi jelentkezési lapot szkennelnek, vonalkódoznak és...

  • Eduline
Túry Gergely

Naponta több száz zsák borítékot nyitnak ki, majd ugyanennyi jelentkezési lapot szkennelnek, vonalkódoznak és ellenőriznek: megkezdődött a felsőoktatási felvételi jelentkezések feldolgozása, amely február 15-től egészen a júliusi ponthatárhúzásig tart – írja az ELTE Online.

Először digitalizálják a papíron beérkezett jelentkezéseket és hitelesítő lapokat, de közben folyamatosan zajlik a vonalkódos rögzítés és az ellenőrzés is. „A legtöbben már az e-felvételin keresztül adják le a jelentkezésüket, ami előnyösebb a diákok számára, mert a rendszer jelzi, ha valamit elrontanak a feltöltés során. A hitelesítést azonban az Ügyfélkapu helyett sokan még mindig postán intézik: erre február 23-ig van lehetőség, de új adatot már nem lehet rögzíteni vagy módosítani. Mivel folyamatosan érkeznek be a dokumentumok, a feldolgozás is több hónapot vesz igénybe, ezért kell februárban kitűznünk a jelentkezési határidőt" - mondta Fodorné Bodnár Gabriella, az Educatio Nonprofit Kft. kommunikációs osztályának helyettes vezetője.

A feldolgozást végző alkalmazottak egyébként titoktartási szerződést írnak alá, a következő hónapokban ugyanis minden jelentkezési lapot egyesével elolvasnak, ellenőriznek. A 2014-es felvételiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.