Hová kerülnek a jelentkezési lapok a felvételi határidő után?

Naponta több száz zsák borítékot nyitnak ki, majd ugyanennyi jelentkezési lapot szkennelnek, vonalkódoznak és...

  • Eduline
Túry Gergely

Naponta több száz zsák borítékot nyitnak ki, majd ugyanennyi jelentkezési lapot szkennelnek, vonalkódoznak és ellenőriznek: megkezdődött a felsőoktatási felvételi jelentkezések feldolgozása, amely február 15-től egészen a júliusi ponthatárhúzásig tart – írja az ELTE Online.

Először digitalizálják a papíron beérkezett jelentkezéseket és hitelesítő lapokat, de közben folyamatosan zajlik a vonalkódos rögzítés és az ellenőrzés is. „A legtöbben már az e-felvételin keresztül adják le a jelentkezésüket, ami előnyösebb a diákok számára, mert a rendszer jelzi, ha valamit elrontanak a feltöltés során. A hitelesítést azonban az Ügyfélkapu helyett sokan még mindig postán intézik: erre február 23-ig van lehetőség, de új adatot már nem lehet rögzíteni vagy módosítani. Mivel folyamatosan érkeznek be a dokumentumok, a feldolgozás is több hónapot vesz igénybe, ezért kell februárban kitűznünk a jelentkezési határidőt" - mondta Fodorné Bodnár Gabriella, az Educatio Nonprofit Kft. kommunikációs osztályának helyettes vezetője.

A feldolgozást végző alkalmazottak egyébként titoktartási szerződést írnak alá, a következő hónapokban ugyanis minden jelentkezési lapot egyesével elolvasnak, ellenőriznek. A 2014-es felvételiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.