Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Legalább hány pontot kell szereznetek 2016-ban, ha be szeretnétek kerülni egyetemre? Milyen eredményeket lehet beszámítani?

Azt hallottam, hogy idén nem emelik a minimumponthatárt. De hogyan kell kiszámolnom a pontokat? Ebbe beleszámít a nyelvvizsgáért kapott pont is?
2016-ban nem kerülhet be állami ösztöndíjas vagy önköltséges képzésre az, aki nem éri el a jogszabályban meghatározott minimumponthatárt. Tavaly változtak a számítási szabályok. Korábban a tanulmányi és az érettségi pontokon kívül csak az emelt szintű érettségiért járó többletpontokat lehetett beszámítani, a 2015-ös felvételi óta azonban ezek mellett a nyelvvizsgáért és az OKJ-s szakképesítésért járó pluszpontokat is hozzáadhatjátok a pontszámhoz. A felsőoktatási szakképzéseken maradt a korábbi rendszer. Ilyen lesz a 2016-os egyetemi felvételi: minden fontos infó egy helyen
2016-ban az alap- és osztatlan képzéseken 280, a felsőoktatási szakképzéseken pedig 240 az a minimális pontszám, amelyet minden jelentkezőnek el kell érnie. Persze ez nem azt jelenti, hogy ezzel az eredménnyel be is fogtok kerülni: a szak ponthatára annak a jelentkezőnek a pontszáma lesz, aki utolsóként fér be a szakos kapacitásba.
41 szakon most is húztak központi ponthatárt, a listát itt találjátok.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében – többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.