Hogyan kell elérni a minimumponthatárt a felvételin?

Legalább hány pontot kell szereznetek 2016-ban, ha be szeretnétek kerülni egyetemre? Milyen eredményeket lehet beszámítani?

  • Eduline
Shutterstock

Azt hallottam, hogy idén nem emelik a minimumponthatárt. De hogyan kell kiszámolnom a pontokat? Ebbe beleszámít a nyelvvizsgáért kapott pont is?

2016-ban nem kerülhet be állami ösztöndíjas vagy önköltséges képzésre az, aki nem éri el a jogszabályban meghatározott minimumponthatárt. Tavaly változtak a számítási szabályok. Korábban a tanulmányi és az érettségi pontokon kívül csak az emelt szintű érettségiért járó többletpontokat lehetett beszámítani, a 2015-ös felvételi óta azonban ezek mellett a nyelvvizsgáért és az OKJ-s szakképesítésért járó pluszpontokat is hozzáadhatjátok a pontszámhoz. A felsőoktatási szakképzéseken maradt a korábbi rendszer. Ilyen lesz a 2016-os egyetemi felvételi: minden fontos infó egy helyen

2016-ban az alap- és osztatlan képzéseken 280, a felsőoktatási szakképzéseken pedig 240 az a minimális pontszám, amelyet minden jelentkezőnek el kell érnie. Persze ez nem azt jelenti, hogy ezzel az eredménnyel be is fogtok kerülni: a szak ponthatára annak a jelentkezőnek a pontszáma lesz, aki utolsóként fér be a szakos kapacitásba.

41 szakon most is húztak központi ponthatárt, a listát itt találjátok.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.