15 550-en tanulhatnak szeptembertől részösztöndíjas formában, az oktatási államtitkárság múlt héten hozta nyilvánosságra az intézményekre lebontott keretszámokat. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a részösztöndíjról és a jelentkezésről.
Mi az a részösztöndíjas képzés?
Az új felsőoktatási törvény szerint a hallgatók finanszírozási jogállása háromféle lehet: állami ösztöndíjjal támogatott, állami részösztöndíjjal támogatott, valamint önköltséges. Az állami részösztöndíjjal támogatott képzés költségeinek felét az állam, másik felét pedig a hallgatók állják.
Ki kaphat állami részösztöndíjat?
Állami részösztöndíjra magyar állampolgárként mindenképpen jogosultak vagytok - persze csak akkor, ha eléritek a meghatározott ponthatárt. Emellett az Európai Gazdasági Térséghez tartozó országokból érkező, a menekült és a bevándorló státuszú hallgatók is igénybe vehetik a támogatást.
Mit kell ráírni a jelentkezési lapra?
Úgy jelentkezhettek részösztöndíjas képzésre, ha az adott képzésnél a finanszírozási forma oszlopban a „K” betűjeles képzést jelölitek meg. Amennyiben eléritek a kellő pontszámot, az Oktatási Hivatallal kötött hallgatói szerződés aláírásakor nyilatkozhattok arról, hogy a teljes egészében önköltséges képzés helyett az állami részösztöndíjjal támogatott képzési formát választjátok.
Milyen képzési területeken indul részösztöndíjas képzés?
Fontos, hogy nem minden képzési területen jelölhetitek meg a részösztöndíjas finanszírozási formát. A költségek felének fizetését a műszaki, a természettudományi, az informatikai képzési területekhez tartozó alapképzési szakokon vállalhatjátok, ezen kívül a földmérő és földrendező mérnöki, a mezőgazdasági és élelmiszeripari gépészmérnöki, tájrendező és kertépítő mérnöki, az orvosi laboratóriumi és képalkotó diagnosztikai analitikus alapképzési szakokon lehet a részösztöndíjas finanszírozási formát választani. A részösztöndíjas keretszámot intézményekre lebontva itt nézhetitek meg, az állami ösztöndíjas létszám táblázatát pedig itt találjátok.
Ha valaki a részösztöndíjas finanszírozási formát jelöli meg, így kell elvégeznie az egyetemet?
Nem, az átsorolás rendszere megmarad. Az egyetemek és főiskolák rangsort állítanak fel a tanulmányi eredmény alapján: a legjobb teljesítményt elérő önköltséges hallgatók átkerülhetnek a „megüresedett” állami ösztöndíjjal vagy állami részösztöndíjjal támogatott helyekre. Ugyanígy előfordulhat, hogy a rosszabbul teljesítő, ingyenes képzésben részt vevő diákoknak a következő tanévben részben vagy egészben meg kell téríteniük tanulmányaik költségét.
Több olyan egyetem is van, ahol 200-300 állami ösztöndíjas helyet meghirdettek a pótfelvételin, melyre augusztus 7-ig jelentkezhetnek azok, akiket az általános eljárásban sehova sem vettek fel vagy nem is adták be a jelentkezésüket. Mutatjuk a képzésterületi listákat.
A legtöbb intézményben nem megoldott a hűtés.
„Kevesebb felesleges adminisztráció. Több bizalom. Több beleszólási lehetőség a diákoknak. Erősebb iskolai közösségek„ – mondta el az oktatási és gyermekügyi miniszter az új tanév kapcsán.
Több mint 200-zal nőtt a betöltetlen tanítói pozíciók száma a júniusi számokhoz képest.
A petíciót kezdeményező szerint a levelező képzésben tanulók jelentős része teljes munkaidő mellett, családot nevelve vagy más kötelezettségek mellett végzi tanulmányait, miközben rendszeresen kell utazniuk konzultációkra, vizsgákra, kötelező jelenléti órákra, laborfoglalkozásokra és szakmai gyakorlatokra is. Ezért kéri arra a kormányzatot, hogy gondolja újra a szabályozást.
Összegyűjtöttük, hogy milyen zenei és nemzenei programok miatt lehet érdemes kilátogatni a 2026-os Sziget Fesztiválra!
Az uniós finanszírozású projektben zenei és terápiás foglalkozásokat szerveznek, fejlesztőhelyiségeket alakítanak ki, valamint egy akadálymentesített elektromos kisbuszt is beszereznek a gyerekek szállítására.
Ha valaki állami finanszírozási formájú képzésre nyer felvételt, nem jelenti azt, hogy tanulmányai végéig automatikusan ebben a finanszírozási formában is marad.
