15 550-en tanulhatnak szeptembertől részösztöndíjas formában, az oktatási államtitkárság múlt héten hozta nyilvánosságra az intézményekre lebontott keretszámokat. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a részösztöndíjról és a jelentkezésről.
Mi az a részösztöndíjas képzés?
Az új felsőoktatási törvény szerint a hallgatók finanszírozási jogállása háromféle lehet: állami ösztöndíjjal támogatott, állami részösztöndíjjal támogatott, valamint önköltséges. Az állami részösztöndíjjal támogatott képzés költségeinek felét az állam, másik felét pedig a hallgatók állják.
Ki kaphat állami részösztöndíjat?
Állami részösztöndíjra magyar állampolgárként mindenképpen jogosultak vagytok - persze csak akkor, ha eléritek a meghatározott ponthatárt. Emellett az Európai Gazdasági Térséghez tartozó országokból érkező, a menekült és a bevándorló státuszú hallgatók is igénybe vehetik a támogatást.
Mit kell ráírni a jelentkezési lapra?
Úgy jelentkezhettek részösztöndíjas képzésre, ha az adott képzésnél a finanszírozási forma oszlopban a „K” betűjeles képzést jelölitek meg. Amennyiben eléritek a kellő pontszámot, az Oktatási Hivatallal kötött hallgatói szerződés aláírásakor nyilatkozhattok arról, hogy a teljes egészében önköltséges képzés helyett az állami részösztöndíjjal támogatott képzési formát választjátok.
Milyen képzési területeken indul részösztöndíjas képzés?
Fontos, hogy nem minden képzési területen jelölhetitek meg a részösztöndíjas finanszírozási formát. A költségek felének fizetését a műszaki, a természettudományi, az informatikai képzési területekhez tartozó alapképzési szakokon vállalhatjátok, ezen kívül a földmérő és földrendező mérnöki, a mezőgazdasági és élelmiszeripari gépészmérnöki, tájrendező és kertépítő mérnöki, az orvosi laboratóriumi és képalkotó diagnosztikai analitikus alapképzési szakokon lehet a részösztöndíjas finanszírozási formát választani. A részösztöndíjas keretszámot intézményekre lebontva itt nézhetitek meg, az állami ösztöndíjas létszám táblázatát pedig itt találjátok.
Ha valaki a részösztöndíjas finanszírozási formát jelöli meg, így kell elvégeznie az egyetemet?
Nem, az átsorolás rendszere megmarad. Az egyetemek és főiskolák rangsort állítanak fel a tanulmányi eredmény alapján: a legjobb teljesítményt elérő önköltséges hallgatók átkerülhetnek a „megüresedett” állami ösztöndíjjal vagy állami részösztöndíjjal támogatott helyekre. Ugyanígy előfordulhat, hogy a rosszabbul teljesítő, ingyenes képzésben részt vevő diákoknak a következő tanévben részben vagy egészben meg kell téríteniük tanulmányaik költségét.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
