Hogyan húzzák a felvételi ponthatárokat?

Az a tizenhat szak - változás előtt?

Tizenhat alapszakon - köztük a népszerű gazdálkodási és menedzsment, a kommunikáció- és médiatudomány, az osztatlan jogász-, valamint az összes gazdasági BSc-képzésen - központilag húzták meg a ponthatárokat januárban. Aki ennél kevesebb pontot gyűjtött, kizárólag önköltséges formában kezdheti meg tanulmányait szeptemberben - ha befér az intézményi kapacitásba.

Elképzelhető, hogy néhány szakon leszállítják a ponthatárokat, Balog Zoltán erőforrás-miniszter ugyanis az év elején azt ígérte, hogy a felvételizők legjobban teljesítő 10-20 százaléka állami ösztöndíjas helyet kap majd - több képzésen azonban valószínűleg nem érte el ennyi diák a januárban meghúzott ponthatárt. A kommunikáció szakról itt, az andragógia, jogász-, nemzetközi tanulmányok és közszolgálati szakról pedig itt olvashattok.

Míg a legkisebb meglepetést a jogászképzés ponthatára okozta januárban - 2012-ben mindössze két felsőoktatási intézmény, az ELTE és a Pázmány kapott ötven-ötven helyet, az idei 465-ös ponthatárral valószínűleg ugyanennyien jutnak majd be államis helyre -, a gazdasági szakokra jelentkezők felemás helyzetbe kerültek. A gazdasági BSc-képzések többsége 2012-ben kizárólag önköltséges formában indulhatott el, az idén pedig állami ösztöndíjas helyeket is kaptak a felsőoktatási intézmények, ugyanakkor az elsőéves hallgatók egy része újra próbálkozott a felvételivel, az idén már ösztöndíjas formára beadva a jelentkezési lapot. A 2013-as felvételi ponthatárokat itt találjátok majd.

Alapszakok - nem elég a 240 pont

A többi alapszakon az intézmények és az erőforrás-minisztérium által közösen meghatározott kapacitásszám, valamint a felvételizők tanulmányi eredménye dönt majd az állami ösztöndíjas helyek sorsáról. Bár Balog Zoltán tárcavezető többször hangsúlyozta, hogy az idén alacsonyan, 240-nél húzták meg a minimális ponthatárt, a kevésbé népszerű szakok és intézmények kivételével ilyen teljesítmény nem lesz elég a sikeres felvételihez.

A budapesti egyetemek kapacitásszámait itt, a vidéki intézményekét pedig itt nézhetitek meg. A 2012-ben legnépszerűbb szakok kapacitásszámait itt, a társadalomtudományi képzésekét itt, a műszaki szakokét itt, az informatikai képzésekét pedig itt találjátok.

Felsőoktatási szakképzések - a verseny elmarad

A felsőfokú szakképzéseket felváltó felsőoktatási szakképzéseken ugyanez a szabály: az szerezhet állami ösztöndíjas helyet, aki befér az intézményi kapacitásba, és legalább 200 pontot szerez (negyvennel alacsonyabb a minimumponthatár, mint az alapszakokon).

Stiller Ákos

A kétéves képzésekre felvételizők nyugodtabban várhatják a 2013-as ponthatárokat, mint az alapszakra pályázók - nincs nagy tülekedés az állami ösztöndíjas helyekért. Míg tavaly 7534-en jelölték meg első helyen valamelyik felsőfokú szakképzést, az idén már csak 3661-en, a csökkenés hátterében a képzések átalakítása áll. A legnépszerűbb felsőoktatási szakképzések listáját itt nézhetitek meg, a pontszámítási szabályokról pedig itt olvashattok.

Nemzeti Közszolgálati Egyetem - maradtak a keretszámok

Az összes többi alapszakkal ellentétben a Nemzeti Közszolgálati Egyetem képzésein maradtak a keretszámok. Az intézmény alapképzésre 1400 államilag támogatott és 500 önköltséges hallgatót vehet fel, mesterképzésre pedig 500 államilag támogatott és 200 önköltséges helyet kapott. A közszolgálati egyetem hallgatói nem állami, hanem közszolgálati ösztöndíjat kapnak: erről itt olvashattok.

Mesterszakok - 17 800-an tanulhatnak állami ösztöndíjasként

A mesterszakokon is maradtak a keretszámok: az idén összesen 17 800-an kezdhetik el az MA- vagy MSc-képzést állami ösztöndíjasként. Az erőforrás-minisztérium még az év elején nyilvánosságra hozta az intézményekre lebontott keretszámokat, a szakok közötti elosztásról az egyetemek és főiskolák döntöttek. A mesterszakos pontszámítási szabályokról itt olvashattok.