Beszélt ugyan a felvételiről, de tényeket alig-alig említett napirend előtti felszólalásában Hoffmann Rózsa a parlament hétfői ülésén. Az oktatási államtitkár szerint február 24-ig annyian küldték el jelentkezési lapjukat elektronikusan, ahány elsőévesnek az állam – teljesen vagy részben – fizeti a tanulmányait, úgyhogy "nincs ok aggodalomra". Ráadásul idén még a felvi.hu sem omlott össze.
Nem úgy, mint 2010-ben, amikor a jelentkezési határidő napján az egész felvételi rendszer elérhetetlenné vált - mondta. „Idén az elektronikai rendszer is jól vizsgázott” – tette hozzá Hoffmann, aki szerint a kormány nem korlátozza a hallgatók számát, egyedül a 240 pontos alsó határt húzták meg, az pedig a minőség javulását várják. Igaz, erről még a Hiller-féle oktatási minisztérium döntött első körben, az új rendszer bevezetése a diákoknak adott „türelmi idő” miatt csúszott 2012-re.
Pokorni aggódott, de már nem
„Azt hiszem, bevallhatjuk, hogy valamennyien aggodalommal vegyes érzésekkel vártuk az idei jelentkezési számok alakulását. Nagyon komoly bizonytalanság él a felvételizőkben és a szülőkben, mert az évtized legradikálisabb átalakítását hajtja végre a kormány” – mondta Pokorni Zoltán, az államtitkárral rendre összezördülő fideszes oktatáspolitikus, aki ezúttal visszafogottan nyilatkozott a Nefmi munkájáról, igaz, többször elismételte, hogy a fizetős szakok jelentős anyagi terhet rónak majd a szülőkre és a hallgatókra.
Pokorni szerint azt kellett eldönteni, hogy meghagyják-e a tömeges felsőoktatást, vagy visszatérnek a rendszerváltás előtti arányokhoz. „Jó döntést hoztunk, magánforrásokat vonunk be a felsőoktatásba” – mondta a január végén bemutatott diákhitel 2-ről. Ezen a napon már másodjára kerül szóba a 2010-es felvételi, amikor pont annyian jelentkeztek egyetemre és főiskolára, mint idén.
"Hoffmann egy másik országban él"
„A jó kis 60-as, 70-es években vagyunk, ahol negyven éve tartott az ország” – Hiller István volt oktatási miniszter így kommentálta Hoffmann Rózsa napirend előtti felszólalását. Újra elmondta, hogy ilyen drasztikus keretszám-csökkentést még nem egyetlen kormány sem hajtott végre, és az új diákhitelrendszer is komoly veszélyeket rejt, mert nem lehet tudni, hogy mondjuk 2017-ben mennyi lesz az állami kamattámogatás.
A jobbikos Baczó Zoltán szerint „csak játék a szavakkal”, hogy nem vezették be a tandíjat, „ha ötezren tanulhatnának ingyen, önök akkor is azt mondanák, hogy teljesítették a vállalásaikat”. Utalt arra is, hogy itt lenne az ideje Hoffmann lemondásának: „volt két államtitkár, aki levonta a következtetést, és azt mondta, hogy ilyen feltételek mellett nem vállalja a munkát”.
Osztolykán Ágnes (LMP) „mérhetetlen szomorúsággal hallgatta” Hoffmann Rózsát, aki – szerinte – nagyon jól kitanulta a tervgazdálkodás módszerét. „Hallgatók és oktatók ezrei tiltakoznak az új felsőoktatási törvény ellen, mindenki a mi szemünkkel látja a törvényt, nem pedig az ön szemével” – mondta.
Michl Józsefnek nyugodt a szíve
Michl József viszont nyugodt szívvel jelentkezne a felsőoktatásba, ha végzős középiskolás lenne – a KDNP-s politikus szerint persze ezt csak azok tehetik, akik „bíznak a tudásukban” és „tisztességesen végezték el a középiskolát”. Michl szerint árulkodó, hogy az oktatási államtitkárság felvételi road show-ján nem mindenhol volt teltház, „ez azt mutatja, hogy a fiatalok nagy része képben volt”.
Nem két lépcsőben, nem idén és nem 25 százalékot emel a kormány. 2027-től átlagosan 21,5 százalékkal emelkedik a nevelést-oktatást segítő dolgozók nettó bére – jelentette be Magyar Péter miniszterelnök a jövő évi költségvetés terveinek ismertetésekor.
„Ma eljött a bosszú napja” - olvasható abban a levélben, melyet több médiaszolgáltató is megkapott október 19-én. Ebben több tucat budapesti és vidéki iskola szerepel, hogy az épületben robbanószerkezetet helyeztek el.
Több budapesti kerületben is szükség volt arra, hogy az átvizsgálás idejére elhelyezzék a diákokat.
Christopher Nolan Csillagok között című filmjében Cooper egy iskolai beszélgetés során szembesül azzal, milyen abszurd következtetésekre juthatunk, ha egyetlen adattal próbálunk leírni valami összetettet. Az iskolában mégis nap mint nap ezt tesszük. Egy számot rendelünk a gyerek teljesítményéhez, majd úgy kezeljük, mintha az a tudásáról is teljes képet adna. Az ötös jó tanulót, a kettes gyengét jelent. A bizonyítvány lezárja a vitát. Ritkán kérdezzük meg, mit mond valójában az osztályzat, és mit takar el. Vélemény
Korszerű tanulási tereket, a pedagógusok és az oktatást segítő dolgozók bérezésének javítását, az egyetemi bérkülönbségek csökkentését, valamint az ifjúságpolitikára fordított keret megduplázását is ígéri Lannert Judit. A 2027-es költségvetésben az oktatási egyenlőtlenségek mérséklésére és a diákok jóllétének javítására helyeznék a hangsúlyt.
A Tisza egyik legfontosabb kampányígérete szerint még idén jött volna az emelés, ami végül 2027-ben teljesül.
Fendler Judit több olyan esetet is felidézett, amikor állítása szerint kormányközeli vállalkozók és fideszes politikusok próbálták befolyásolni az egyetem beszerzéseit.
Vajdasági és erdélyi iskolákat is érintett a bombafenyegetés.
Mutatjuk az új dátumot.
