Beszélt ugyan a felvételiről, de tényeket alig-alig említett napirend előtti felszólalásában Hoffmann Rózsa a parlament hétfői ülésén. Az oktatási államtitkár szerint február 24-ig annyian küldték el jelentkezési lapjukat elektronikusan, ahány elsőévesnek az állam – teljesen vagy részben – fizeti a tanulmányait, úgyhogy "nincs ok aggodalomra". Ráadásul idén még a felvi.hu sem omlott össze.
Nem úgy, mint 2010-ben, amikor a jelentkezési határidő napján az egész felvételi rendszer elérhetetlenné vált - mondta. „Idén az elektronikai rendszer is jól vizsgázott” – tette hozzá Hoffmann, aki szerint a kormány nem korlátozza a hallgatók számát, egyedül a 240 pontos alsó határt húzták meg, az pedig a minőség javulását várják. Igaz, erről még a Hiller-féle oktatási minisztérium döntött első körben, az új rendszer bevezetése a diákoknak adott „türelmi idő” miatt csúszott 2012-re.
Pokorni aggódott, de már nem
„Azt hiszem, bevallhatjuk, hogy valamennyien aggodalommal vegyes érzésekkel vártuk az idei jelentkezési számok alakulását. Nagyon komoly bizonytalanság él a felvételizőkben és a szülőkben, mert az évtized legradikálisabb átalakítását hajtja végre a kormány” – mondta Pokorni Zoltán, az államtitkárral rendre összezördülő fideszes oktatáspolitikus, aki ezúttal visszafogottan nyilatkozott a Nefmi munkájáról, igaz, többször elismételte, hogy a fizetős szakok jelentős anyagi terhet rónak majd a szülőkre és a hallgatókra.
Pokorni szerint azt kellett eldönteni, hogy meghagyják-e a tömeges felsőoktatást, vagy visszatérnek a rendszerváltás előtti arányokhoz. „Jó döntést hoztunk, magánforrásokat vonunk be a felsőoktatásba” – mondta a január végén bemutatott diákhitel 2-ről. Ezen a napon már másodjára kerül szóba a 2010-es felvételi, amikor pont annyian jelentkeztek egyetemre és főiskolára, mint idén.
"Hoffmann egy másik országban él"
„A jó kis 60-as, 70-es években vagyunk, ahol negyven éve tartott az ország” – Hiller István volt oktatási miniszter így kommentálta Hoffmann Rózsa napirend előtti felszólalását. Újra elmondta, hogy ilyen drasztikus keretszám-csökkentést még nem egyetlen kormány sem hajtott végre, és az új diákhitelrendszer is komoly veszélyeket rejt, mert nem lehet tudni, hogy mondjuk 2017-ben mennyi lesz az állami kamattámogatás.
A jobbikos Baczó Zoltán szerint „csak játék a szavakkal”, hogy nem vezették be a tandíjat, „ha ötezren tanulhatnának ingyen, önök akkor is azt mondanák, hogy teljesítették a vállalásaikat”. Utalt arra is, hogy itt lenne az ideje Hoffmann lemondásának: „volt két államtitkár, aki levonta a következtetést, és azt mondta, hogy ilyen feltételek mellett nem vállalja a munkát”.
Osztolykán Ágnes (LMP) „mérhetetlen szomorúsággal hallgatta” Hoffmann Rózsát, aki – szerinte – nagyon jól kitanulta a tervgazdálkodás módszerét. „Hallgatók és oktatók ezrei tiltakoznak az új felsőoktatási törvény ellen, mindenki a mi szemünkkel látja a törvényt, nem pedig az ön szemével” – mondta.
Michl Józsefnek nyugodt a szíve
Michl József viszont nyugodt szívvel jelentkezne a felsőoktatásba, ha végzős középiskolás lenne – a KDNP-s politikus szerint persze ezt csak azok tehetik, akik „bíznak a tudásukban” és „tisztességesen végezték el a középiskolát”. Michl szerint árulkodó, hogy az oktatási államtitkárság felvételi road show-ján nem mindenhol volt teltház, „ez azt mutatja, hogy a fiatalok nagy része képben volt”.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
