Beszélt ugyan a felvételiről, de tényeket alig-alig említett napirend előtti felszólalásában Hoffmann Rózsa a parlament hétfői ülésén. Az oktatási államtitkár szerint február 24-ig annyian küldték el jelentkezési lapjukat elektronikusan, ahány elsőévesnek az állam – teljesen vagy részben – fizeti a tanulmányait, úgyhogy "nincs ok aggodalomra". Ráadásul idén még a felvi.hu sem omlott össze.
Nem úgy, mint 2010-ben, amikor a jelentkezési határidő napján az egész felvételi rendszer elérhetetlenné vált - mondta. „Idén az elektronikai rendszer is jól vizsgázott” – tette hozzá Hoffmann, aki szerint a kormány nem korlátozza a hallgatók számát, egyedül a 240 pontos alsó határt húzták meg, az pedig a minőség javulását várják. Igaz, erről még a Hiller-féle oktatási minisztérium döntött első körben, az új rendszer bevezetése a diákoknak adott „türelmi idő” miatt csúszott 2012-re.
Pokorni aggódott, de már nem
„Azt hiszem, bevallhatjuk, hogy valamennyien aggodalommal vegyes érzésekkel vártuk az idei jelentkezési számok alakulását. Nagyon komoly bizonytalanság él a felvételizőkben és a szülőkben, mert az évtized legradikálisabb átalakítását hajtja végre a kormány” – mondta Pokorni Zoltán, az államtitkárral rendre összezördülő fideszes oktatáspolitikus, aki ezúttal visszafogottan nyilatkozott a Nefmi munkájáról, igaz, többször elismételte, hogy a fizetős szakok jelentős anyagi terhet rónak majd a szülőkre és a hallgatókra.
Pokorni szerint azt kellett eldönteni, hogy meghagyják-e a tömeges felsőoktatást, vagy visszatérnek a rendszerváltás előtti arányokhoz. „Jó döntést hoztunk, magánforrásokat vonunk be a felsőoktatásba” – mondta a január végén bemutatott diákhitel 2-ről. Ezen a napon már másodjára kerül szóba a 2010-es felvételi, amikor pont annyian jelentkeztek egyetemre és főiskolára, mint idén.
"Hoffmann egy másik országban él"
„A jó kis 60-as, 70-es években vagyunk, ahol negyven éve tartott az ország” – Hiller István volt oktatási miniszter így kommentálta Hoffmann Rózsa napirend előtti felszólalását. Újra elmondta, hogy ilyen drasztikus keretszám-csökkentést még nem egyetlen kormány sem hajtott végre, és az új diákhitelrendszer is komoly veszélyeket rejt, mert nem lehet tudni, hogy mondjuk 2017-ben mennyi lesz az állami kamattámogatás.
A jobbikos Baczó Zoltán szerint „csak játék a szavakkal”, hogy nem vezették be a tandíjat, „ha ötezren tanulhatnának ingyen, önök akkor is azt mondanák, hogy teljesítették a vállalásaikat”. Utalt arra is, hogy itt lenne az ideje Hoffmann lemondásának: „volt két államtitkár, aki levonta a következtetést, és azt mondta, hogy ilyen feltételek mellett nem vállalja a munkát”.
Osztolykán Ágnes (LMP) „mérhetetlen szomorúsággal hallgatta” Hoffmann Rózsát, aki – szerinte – nagyon jól kitanulta a tervgazdálkodás módszerét. „Hallgatók és oktatók ezrei tiltakoznak az új felsőoktatási törvény ellen, mindenki a mi szemünkkel látja a törvényt, nem pedig az ön szemével” – mondta.
Michl Józsefnek nyugodt a szíve
Michl József viszont nyugodt szívvel jelentkezne a felsőoktatásba, ha végzős középiskolás lenne – a KDNP-s politikus szerint persze ezt csak azok tehetik, akik „bíznak a tudásukban” és „tisztességesen végezték el a középiskolát”. Michl szerint árulkodó, hogy az oktatási államtitkárság felvételi road show-ján nem mindenhol volt teltház, „ez azt mutatja, hogy a fiatalok nagy része képben volt”.
Két évvel meghosszabbította a kormány azt az átmeneti lehetőséget, amely alapján bizonyos sportszakmai végzettséggel rendelkező szakemberek is taníthatnak testnevelést, ha az iskola megfelelő végzettségű és szakképzettségű pedagógussal nem tudja megszervezni a mindennapos testnevelést.
Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.
A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.
Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium szerint Lannert Judit nem változtatta meg a csömöri iskola igazgatójának kinevezéséről szóló korábbi döntését. A tárca lapunknak azt írta, egyetlen miniszteri döntés született Bátovszky János megbízásáról, a félreértést pedig a Dunakeszi Tankerületi Központ hibás kommunikációja okozta. A minisztérium azt is elárulta, miért hosszabbították meg egy évvel az igazgató megbízását.
@eduline.hu Mennyiből tud ma megélni egy egyetemista? #penzugyitudatossag #szponzoralttartalom #raiffeisen #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Augusztus 18-án újabb egyeztetést tartottak a szakképzés helyzetéről, amelyen Naderi Zsuzsanna, szakképzésért és felnőttkori tanulásért felelős államtitkár, valamint a minisztérium jogi és szakképzési területének képviselői is részt vettek.
Elsőként az alsó tagozatos osztályokat indítanák el, és terveik között szerepel a másik két bezárt iskola újranyitása is.
A kormány hivatalosan visszavonta a Pázmány Campus beruházásának kiemelt státuszát. Pikó András, Józsefváros polgármestere szerint ezzel biztossá vált, hogy a beruházás az eredetileg tervezett formájában nem valósul meg.
Szeptember 4-ig várják az adományokat.
