Hoffmann Rózsa megmondta: nem kell félni, nem fog fájni

Beszélt ugyan a felvételiről, de tényeket alig-alig említett napirend előtti felszólalásában Hoffmann Rózsa a parlament hétfői ülésén. Az oktatási államtitkár szerint február 24-ig annyian küldték el jelentkezési lapjukat elektronikusan, ahány elsőévesnek az állam – teljesen vagy részben – fizeti a tanulmányait, úgyhogy "nincs ok aggodalomra". Ráadásul idén még a felvi.hu sem omlott össze.

  • Szabó Fruzsina
MTI Fotó: Soós Lajos

Nem úgy, mint 2010-ben, amikor a jelentkezési határidő napján az egész felvételi rendszer elérhetetlenné vált - mondta. „Idén az elektronikai rendszer is jól vizsgázott” – tette hozzá Hoffmann, aki szerint a kormány nem korlátozza a hallgatók számát, egyedül a 240 pontos alsó határt húzták meg, az pedig a minőség javulását várják. Igaz, erről még a Hiller-féle oktatási minisztérium döntött első körben, az új rendszer bevezetése a diákoknak adott „türelmi idő” miatt csúszott 2012-re.

Pokorni aggódott, de már nem

„Azt hiszem, bevallhatjuk, hogy valamennyien aggodalommal vegyes érzésekkel vártuk az idei jelentkezési számok alakulását. Nagyon komoly bizonytalanság él a felvételizőkben és a szülőkben, mert az évtized legradikálisabb átalakítását hajtja végre a kormány” – mondta Pokorni Zoltán, az államtitkárral rendre összezördülő fideszes oktatáspolitikus, aki ezúttal visszafogottan nyilatkozott a Nefmi munkájáról, igaz, többször elismételte, hogy a fizetős szakok jelentős anyagi terhet rónak majd a szülőkre és a hallgatókra.

Pokorni szerint azt kellett eldönteni, hogy meghagyják-e a tömeges felsőoktatást, vagy visszatérnek a rendszerváltás előtti arányokhoz. „Jó döntést hoztunk, magánforrásokat vonunk be a felsőoktatásba” – mondta a január végén bemutatott diákhitel 2-ről. Ezen a napon már másodjára kerül szóba a 2010-es felvételi, amikor pont annyian jelentkeztek egyetemre és főiskolára, mint idén.

"Hoffmann egy másik országban él"

„A jó kis 60-as, 70-es években vagyunk, ahol negyven éve tartott az ország” – Hiller István volt oktatási miniszter így kommentálta Hoffmann Rózsa napirend előtti felszólalását. Újra elmondta, hogy ilyen drasztikus keretszám-csökkentést még nem egyetlen kormány sem hajtott végre, és az új diákhitelrendszer is komoly veszélyeket rejt, mert nem lehet tudni, hogy mondjuk 2017-ben mennyi lesz az állami kamattámogatás.

A jobbikos Baczó Zoltán szerint „csak játék a szavakkal”, hogy nem vezették be a tandíjat, „ha ötezren tanulhatnának ingyen, önök akkor is azt mondanák, hogy teljesítették a vállalásaikat”. Utalt arra is, hogy itt lenne az ideje Hoffmann lemondásának: „volt két államtitkár, aki levonta a következtetést, és azt mondta, hogy ilyen feltételek mellett nem vállalja a munkát”.

Osztolykán Ágnes (LMP) „mérhetetlen szomorúsággal hallgatta” Hoffmann Rózsát, aki – szerinte – nagyon jól kitanulta a tervgazdálkodás módszerét. „Hallgatók és oktatók ezrei tiltakoznak az új felsőoktatási törvény ellen, mindenki a mi szemünkkel látja a törvényt, nem pedig az ön szemével” – mondta.

Michl Józsefnek nyugodt a szíve

Michl József viszont nyugodt szívvel jelentkezne a felsőoktatásba, ha végzős középiskolás lenne – a KDNP-s politikus szerint persze ezt csak azok tehetik, akik „bíznak a tudásukban” és „tisztességesen végezték el a középiskolát”. Michl szerint árulkodó, hogy az oktatási államtitkárság felvételi road show-ján nem mindenhol volt teltház, „ez azt mutatja, hogy a fiatalok nagy része képben volt”.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.