Hány ponttal lehetett bekerülni a Debreceni Egyetemre?

Több mint 6600 hallgatót vett fel a Debreceni Egyetem, a természettudományi és a tanári szakok iránt azonban idén sem...

  • eduline/mti
Jóval kevesebb hallgatót vett fel idén a Debreceni Egyetem, mint 2011-ben. Több szakok drasztikusan csökkent az államilag finanszírozott helyek száma
MTI Fotó: Czeglédi Zsolt

Több mint 6600 hallgatót vett fel a Debreceni Egyetem, a természettudományi és a tanári szakok iránt azonban idén sem nőtt az érdeklődés. Az összes 2012-es ponthatárt itt nézhetitek meg.

Fábián István rektor közölte, a felvettek száma csökkent a tavalyi, 8000 felettihez képest, de az államilag finanszírozott férőhelyek országos csökkentésénél kisebb arányban. Hangsúlyozta: a jogi, a gazdasági, a bölcsész- és a társadalomtudományi szakok államilag finanszírozott helyeinek a számát a DE esetében drasztikusan, 733-mal csökkentették. 

Szeptemberben állami finanszírozással 3120-an alapképzésben, 1168-an pedig mesterképzésen kezdhetik meg a tanulmányaikat, 364 hallgatót vettek fel osztatlan képzésre, míg 160-at felsőfokú szakképzésre.

Fábián István hozzátette: az augusztusban záruló pótfelvételik, a keresztféléves képzésre beiratkozók, az angol nyelvű képzésre jelentkezők és a PhD-hallgatók létszámával a tanulmányaikat a 2012/2013-as tanévben kezdők létszáma elérheti a 9000-et.

A legtöbb, 464 pontra a nemzetközi gazdálkodás szakra jelentkezőknek volt szükségük Debrecenben, de 400 feletti pontszám kellett az orvosi és fogorvosi karokra, az andragógia, az anglisztika, a kommunikáció és médiatudomány, a politológia, a pszichológia, a szociológia szakokra, illetve a zeneművészeti képzések 6 szakirányára.

Jávor András oktatási rektorhelyettes elmondta: a természettudományi szakok mellett a tanári és mesterszakokra jelentkezők száma sem nő, sőt számos képzésen jelentősen csökkent is. Ez, bár országos tendencia, érzékenyen érintette a Debreceni Egyetemet - fűzte hozzá.

Kőmíves Péter Miklós, a DE hallgatói önkormányzatának elnöki megbízottja bírálta a diákhitelezés új rendszerét, az ugyanis szerintük a jó képességű, de nehéz szociális helyzetű hallgatóktól akár havi 30-40 ezer forintot is elvon.

Hozzátette: mivel az önköltséges képzésre felvett hallgatók nem kapnak ösztöndíjat, a családjuk segítsége nélkül vagy kiszorulnak a felsőoktatásból, vagy dolgozniuk kell tanulmányaik mellett. Így éppen azt a motivációt vették ki a rendszerből, amely folyamatosan jó teljesítményre sarkallta a hallgatókat.

Hozzászólások

Müller Anna szerint a pedagógusok értékelésének osztálytermi megfigyelésre és többforrású visszajelzésre kell épülnie

A keddi parlamenti vitában az ellenzék legfőbb kritikája a pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztésével kapcsolatban az volt, hogy a jelenlegi rendszert úgy állítanák le, hogy egyelőre nem látható, pontosan mi lép a helyére. Lannert Judit szerint ugyanakkor már a nyáron széles körű szakmai egyeztetés kezdődik az új modell kidolgozásáról, Müller Anna pedig felszólalásában azt részletezte, milyen szempontok mentén lenne érdemes újragondolni a pedagógusok értékelését.

Sok kutató havi 140 ezer forintból él: a tíz éve változatlan ösztöndíj sürgős emelését kérte a doktoranduszok érdekképviselete Lannert Judittól

A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.

Csak bruttó 3045 forint jár egy emelt érettségi kijavításáért a tanároknak, az újraérettségizők viszont 81 ezer forintot fizetnek

Az emelt szintű érettségik javításának díjazását bírálta keddi parlamenti felszólalásában Müller Anna, a Tisza Párt képviselője. A matematika-kémia tanár szerint miközben az Oktatási Hivatal évről évre nehezen talál elegendő vizsgáztatót az emelt szintű vizsgákhoz, a dolgozatok javításáért járó díjazás továbbra is rendkívül alacsony.