Hány ponttal lehetett bekerülni a Debreceni Egyetemre?

Több mint 6600 hallgatót vett fel a Debreceni Egyetem, a természettudományi és a tanári szakok iránt azonban idén sem...

  • eduline/mti
Jóval kevesebb hallgatót vett fel idén a Debreceni Egyetem, mint 2011-ben. Több szakok drasztikusan csökkent az államilag finanszírozott helyek száma
MTI Fotó: Czeglédi Zsolt

Több mint 6600 hallgatót vett fel a Debreceni Egyetem, a természettudományi és a tanári szakok iránt azonban idén sem nőtt az érdeklődés. Az összes 2012-es ponthatárt itt nézhetitek meg.

Fábián István rektor közölte, a felvettek száma csökkent a tavalyi, 8000 felettihez képest, de az államilag finanszírozott férőhelyek országos csökkentésénél kisebb arányban. Hangsúlyozta: a jogi, a gazdasági, a bölcsész- és a társadalomtudományi szakok államilag finanszírozott helyeinek a számát a DE esetében drasztikusan, 733-mal csökkentették. 

Szeptemberben állami finanszírozással 3120-an alapképzésben, 1168-an pedig mesterképzésen kezdhetik meg a tanulmányaikat, 364 hallgatót vettek fel osztatlan képzésre, míg 160-at felsőfokú szakképzésre.

Fábián István hozzátette: az augusztusban záruló pótfelvételik, a keresztféléves képzésre beiratkozók, az angol nyelvű képzésre jelentkezők és a PhD-hallgatók létszámával a tanulmányaikat a 2012/2013-as tanévben kezdők létszáma elérheti a 9000-et.

A legtöbb, 464 pontra a nemzetközi gazdálkodás szakra jelentkezőknek volt szükségük Debrecenben, de 400 feletti pontszám kellett az orvosi és fogorvosi karokra, az andragógia, az anglisztika, a kommunikáció és médiatudomány, a politológia, a pszichológia, a szociológia szakokra, illetve a zeneművészeti képzések 6 szakirányára.

Jávor András oktatási rektorhelyettes elmondta: a természettudományi szakok mellett a tanári és mesterszakokra jelentkezők száma sem nő, sőt számos képzésen jelentősen csökkent is. Ez, bár országos tendencia, érzékenyen érintette a Debreceni Egyetemet - fűzte hozzá.

Kőmíves Péter Miklós, a DE hallgatói önkormányzatának elnöki megbízottja bírálta a diákhitelezés új rendszerét, az ugyanis szerintük a jó képességű, de nehéz szociális helyzetű hallgatóktól akár havi 30-40 ezer forintot is elvon.

Hozzátette: mivel az önköltséges képzésre felvett hallgatók nem kapnak ösztöndíjat, a családjuk segítsége nélkül vagy kiszorulnak a felsőoktatásból, vagy dolgozniuk kell tanulmányaik mellett. Így éppen azt a motivációt vették ki a rendszerből, amely folyamatosan jó teljesítményre sarkallta a hallgatókat.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.