Hány ponttal lehetett bekerülni a Debreceni Egyetemre?

Több mint 6600 hallgatót vett fel a Debreceni Egyetem, a természettudományi és a tanári szakok iránt azonban idén sem...

  • eduline/mti
Jóval kevesebb hallgatót vett fel idén a Debreceni Egyetem, mint 2011-ben. Több szakok drasztikusan csökkent az államilag finanszírozott helyek száma
MTI Fotó: Czeglédi Zsolt

Több mint 6600 hallgatót vett fel a Debreceni Egyetem, a természettudományi és a tanári szakok iránt azonban idén sem nőtt az érdeklődés. Az összes 2012-es ponthatárt itt nézhetitek meg.

Fábián István rektor közölte, a felvettek száma csökkent a tavalyi, 8000 felettihez képest, de az államilag finanszírozott férőhelyek országos csökkentésénél kisebb arányban. Hangsúlyozta: a jogi, a gazdasági, a bölcsész- és a társadalomtudományi szakok államilag finanszírozott helyeinek a számát a DE esetében drasztikusan, 733-mal csökkentették. 

Szeptemberben állami finanszírozással 3120-an alapképzésben, 1168-an pedig mesterképzésen kezdhetik meg a tanulmányaikat, 364 hallgatót vettek fel osztatlan képzésre, míg 160-at felsőfokú szakképzésre.

Fábián István hozzátette: az augusztusban záruló pótfelvételik, a keresztféléves képzésre beiratkozók, az angol nyelvű képzésre jelentkezők és a PhD-hallgatók létszámával a tanulmányaikat a 2012/2013-as tanévben kezdők létszáma elérheti a 9000-et.

A legtöbb, 464 pontra a nemzetközi gazdálkodás szakra jelentkezőknek volt szükségük Debrecenben, de 400 feletti pontszám kellett az orvosi és fogorvosi karokra, az andragógia, az anglisztika, a kommunikáció és médiatudomány, a politológia, a pszichológia, a szociológia szakokra, illetve a zeneművészeti képzések 6 szakirányára.

Jávor András oktatási rektorhelyettes elmondta: a természettudományi szakok mellett a tanári és mesterszakokra jelentkezők száma sem nő, sőt számos képzésen jelentősen csökkent is. Ez, bár országos tendencia, érzékenyen érintette a Debreceni Egyetemet - fűzte hozzá.

Kőmíves Péter Miklós, a DE hallgatói önkormányzatának elnöki megbízottja bírálta a diákhitelezés új rendszerét, az ugyanis szerintük a jó képességű, de nehéz szociális helyzetű hallgatóktól akár havi 30-40 ezer forintot is elvon.

Hozzátette: mivel az önköltséges képzésre felvett hallgatók nem kapnak ösztöndíjat, a családjuk segítsége nélkül vagy kiszorulnak a felsőoktatásból, vagy dolgozniuk kell tanulmányaik mellett. Így éppen azt a motivációt vették ki a rendszerből, amely folyamatosan jó teljesítményre sarkallta a hallgatókat.

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.