Kiderültek a ponthatárok és elkezdődött a pótfelvételi jelentkezés

A hét legfontosabb oktatási hírei: kiderültek az idei ponthatárok, augusztus 7-ig van lehetőség jelentkezni a 2017-es pótfelvételire.

  • Eduline
pixabay

 Kiderültek a ponthatárok, az elmúlt évekhez hasonlóan ismét a gazdálkodási és menedzsment a legnépszerűbb alapszak, több mint 8100-an jelölték meg a jelentkezési lapon, de több mint ötezer leendő hallgatót vonzott a mérnökinformatikus, a kereskedelem és marketing, az ápolás és betegellátás is. A tíz legnépszerűbb BA- és BSc-képzés listájára az óvodapedagógus, a gépészmérnöki, a turizmus-vendéglátás, a programtervező informatikus, a gazdaságinformatikus és a pszichológia is felkerült.

A legmagasabb ponthatár idén a is a maximális pont volt. A Kaposvári Egyetemen 500 pontra volt szüksége annak, aki államin akarja elvégezni a pénzügy és számvitel szakot. Az ELTE Tanárképző Központjának matek-latin nyelv és kultúra szakpárjára 480 pontra volt szükség államin. A Pécsi Tudományegyetemen a biológia-német, valamint az angol-német tanár szakosoknak 481 és 484 pont lett a ponthatár.

A legnépszerűbb mesterszak a 2017-es felvételin a tanári (mivel a különböző szakpárokon különböző ponthatárokat húztak, ezek nem szerepelnek a következő táblázatban, a tanári mesterszakok ponthatárait külön cikkben dolgozzuk fel), a második legtöbb felvételizőt a vezetés és szervezés vonzza, 1542-en jelölték meg a jelentkezési lapon, 796-an első helyen.

Augusztus 7-ig jelentkezhettek a 2017-es pótfelvételire - derül ki több felsőoktatási intézmény oldaláról, amelyek már gőzerővel készülnek a második felvételi körre. A pótfelvételin csak az adhat be jelentkezési lapot, aki az idei "sima" felvételin egyetlen szakra sem jut be, vagy egyáltalán nem is jelentkezett egyetemre, főiskolára 2017-ben.

 

Felvételi ponthatárok

Felvételi pontok az Eduline.hu-n, a HVG magyar oktatással, oktatáspolitikával, tanulással, továbbképzéssel foglalkozó szájtján.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.