Kiderültek a ponthatárok és elkezdődött a pótfelvételi jelentkezés

A hét legfontosabb oktatási hírei: kiderültek az idei ponthatárok, augusztus 7-ig van lehetőség jelentkezni a 2017-es pótfelvételire.

  • Eduline
pixabay

 Kiderültek a ponthatárok, az elmúlt évekhez hasonlóan ismét a gazdálkodási és menedzsment a legnépszerűbb alapszak, több mint 8100-an jelölték meg a jelentkezési lapon, de több mint ötezer leendő hallgatót vonzott a mérnökinformatikus, a kereskedelem és marketing, az ápolás és betegellátás is. A tíz legnépszerűbb BA- és BSc-képzés listájára az óvodapedagógus, a gépészmérnöki, a turizmus-vendéglátás, a programtervező informatikus, a gazdaságinformatikus és a pszichológia is felkerült.

A legmagasabb ponthatár idén a is a maximális pont volt. A Kaposvári Egyetemen 500 pontra volt szüksége annak, aki államin akarja elvégezni a pénzügy és számvitel szakot. Az ELTE Tanárképző Központjának matek-latin nyelv és kultúra szakpárjára 480 pontra volt szükség államin. A Pécsi Tudományegyetemen a biológia-német, valamint az angol-német tanár szakosoknak 481 és 484 pont lett a ponthatár.

A legnépszerűbb mesterszak a 2017-es felvételin a tanári (mivel a különböző szakpárokon különböző ponthatárokat húztak, ezek nem szerepelnek a következő táblázatban, a tanári mesterszakok ponthatárait külön cikkben dolgozzuk fel), a második legtöbb felvételizőt a vezetés és szervezés vonzza, 1542-en jelölték meg a jelentkezési lapon, 796-an első helyen.

Augusztus 7-ig jelentkezhettek a 2017-es pótfelvételire - derül ki több felsőoktatási intézmény oldaláról, amelyek már gőzerővel készülnek a második felvételi körre. A pótfelvételin csak az adhat be jelentkezési lapot, aki az idei "sima" felvételin egyetlen szakra sem jut be, vagy egyáltalán nem is jelentkezett egyetemre, főiskolára 2017-ben.

 

Felvételi ponthatárok

Felvételi pontok az Eduline.hu-n, a HVG magyar oktatással, oktatáspolitikával, tanulással, továbbképzéssel foglalkozó szájtján.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.