Vajon közepes érettségi teljesítménnyel be lehet kerülni az évek óta legnépszerűbb alapszakra államilag finanszírozott formában?
Idén is a legnépszerűbb szak lett a gazdálkodás és menedzsment alapszak, így nem csoda, hogy többen aggódva írtok, hogyan lehet bekerülni államilag fiannszírozott képzésre, elég-e ehhez egy közepesen sikerült érettségi.
A gazdálkodás és menedzsmenten idén is központi ponthatárt állapítottak meg, és bár ez alacsonyabb, mint a tavalyi (455), még mindig elég magas: 448 pont. Ráadásul ez csak a minimum, tavaly példál a BME-n 460 pont volt a bekerülési küszöb.
A központi ponthatár hatálya alá eső 41 szak közül ide az egyik legnehezebb bejutni. Csak összehasonlításképp: szociológiára 320 pontot kell elérni minimálisan, de állatorvosira is csak 400-at. A legmagasabb központi ponthatárt a gazdaság- és pénzügy-matematikai elemzés alapszakon húzták meg, oda 465 pont alatt senkit sem vehetnek fel.
Közepes érettségi eredménnyel így nagyon nehéz lesz bekerülni. Az összesen 500 felvételi pontból 200-at az érettségivel lehet megszerezni, szintén ennyit lehet a tanulmányi eredményekkel összegyűjteni. További 100-at többletpontokként határoznak meg. Ebből látszik tehát, hogy az érettségi elég komoly mértékben szól bele a végső eredménybe, és a "gazdmenre" nagyon komoly versenyre van idén is kilátás.
A szak 29 hazai felsőfokú intézményben indul, ezek listáját itt találjátok meg.
Kitört a vakáció, elkezdődött a több mint két hónapos nyári szünet, ami a pihenés mellett arra is jó lehet, hogy elővegyétek a következő tanév kötelező olvasmányait. Mutatjuk, mely műveket kérik az általános iskolák évfolyamain.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
