Vajon közepes érettségi teljesítménnyel be lehet kerülni az évek óta legnépszerűbb alapszakra államilag finanszírozott formában?
Idén is a legnépszerűbb szak lett a gazdálkodás és menedzsment alapszak, így nem csoda, hogy többen aggódva írtok, hogyan lehet bekerülni államilag fiannszírozott képzésre, elég-e ehhez egy közepesen sikerült érettségi.
A gazdálkodás és menedzsmenten idén is központi ponthatárt állapítottak meg, és bár ez alacsonyabb, mint a tavalyi (455), még mindig elég magas: 448 pont. Ráadásul ez csak a minimum, tavaly példál a BME-n 460 pont volt a bekerülési küszöb.
A központi ponthatár hatálya alá eső 41 szak közül ide az egyik legnehezebb bejutni. Csak összehasonlításképp: szociológiára 320 pontot kell elérni minimálisan, de állatorvosira is csak 400-at. A legmagasabb központi ponthatárt a gazdaság- és pénzügy-matematikai elemzés alapszakon húzták meg, oda 465 pont alatt senkit sem vehetnek fel.
Közepes érettségi eredménnyel így nagyon nehéz lesz bekerülni. Az összesen 500 felvételi pontból 200-at az érettségivel lehet megszerezni, szintén ennyit lehet a tanulmányi eredményekkel összegyűjteni. További 100-at többletpontokként határoznak meg. Ebből látszik tehát, hogy az érettségi elég komoly mértékben szól bele a végső eredménybe, és a "gazdmenre" nagyon komoly versenyre van idén is kilátás.
A szak 29 hazai felsőfokú intézményben indul, ezek listáját itt találjátok meg.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
